A belügyminisztérium szerint nem összeférhetetlen, ha a katasztrófavédelem szolgáltat és ellenőriz is ugyanott

Novemberben számoltunk be arról, hogy a legtöbb megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jelentős bevételre tesz szert távfelügyeleti szolgáltatásból, s közben rendszeresen ellenőrzik a szerződéses partnereiknél a jogszabályok betartását, valamint a saját szolgáltatási tevékenységüket is – ez pedig nem csak korrupciógyanús, hanem törvénytelen is. Cikkünk nyomán Harangozó Tamás országgyűlési képviselő (MSZP) írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, de csak semmitmondó választ kapott.

Tavaly novemberben részletesen bemutattuk, hogy üzletelnek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok: egyszerre nyújtanak fizetős tűzjelző-szolgáltatást és tartanak hatósági ellenőrzést ugyanazokon a helyszíneken, holott ez a jogszabályok szerint elvileg tilos. Információink szerint azonban egyetlen esetben sem jelentettek összeférhetetlenséget a megyei igazgatóságok.

Ennek talán az az oka, hogy a tűzjelző-szolgáltatásból komoly bevételre tesznek szert. Az Átlátszó által közadatigénylésben kikért és megkapott adatok szerint a listát a Győr-Moson-Sopron megyei katasztrófavédelem vezeti a 2018-as 109,6 millió forinttal, a második Hajdú-Bihar 80 millióval, a harmadik Szabolcs 77 millióval, a negyedik pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye 68 millió forinttal.

Szolgáltat és ellenőrzi: törvénytelenül üzletelnek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok

A legtöbb megyei katasztrófavédelmi igazgatóság távfelügyeleti szolgáltatást is vállal, ami jelentős bevételi forrást jelent nekik. Egy belügyminisztériumi rendelet szerint az általuk felügyelt helyszíneken nem intézkedhetnének hatósági ügyekben, a gyakorlatban azonban ez mégis rendszeresen előfordul.

Cikkünk nyomán Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. Harangozó azt kérdezte a tárcavezetőtől, hogy elfogadhatónak tartja-e, hogy ugyanazon megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatóságként járjon el olyan tűzjelző és tűzoltó berendezések kiépítésének és fenntartásának ellenőrzése tekintetében, amely berendezések távfelügyeletét maga látja el. A képviselő megkérte Pintért, hogy ha szerinte ez rendben van, akkor legyen kedves ismertesse, hogy szerinte ez miként egyeztethető össze azokkal a jogszabályokkal, amik kifejezetten tiltják ezt az összeférhetetlenséget.

Pintér Sándortól egy csúsztatásokkal tele válasz érkezett.

A levél úgy kezdődik, hogy „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vonatkozó jogszabály alapján nem végezheti a tűzátjelzések fogadását szolgáltatásként, amennyiben a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés alapján írja elő.”

Ez egy közel szó szerinti idézet  a 42/2011. (XI. 30.) BM-rendelet 5. § (2) bekezdéséből, csak éppen lehagyták az előző mondatot, ami cikkünk  – és Harangozó annak alapján írt kérdése – szempontjából a lényeg. Ez a mondat így hangzik: „A hivatásos tűzoltóság nem végezhet saját illetékességi területén olyan szolgáltatást, amelynek tekintetében hatósági, szakhatósági tevékenységet végez.”

Ezt Pintér nem tartotta fontosnak megemlíteni, inkább azzal folytatta, hogy „Amennyiben sem jogszabály, sem hatósági kötelezés nem ír elő tűzátjelzési kötelezettséget egy létesítmény vonatkozásában, összeférhetetlenség az átjelzést önként vállaló gazdasági társaság és a katasztrófavédelmi igazgatóság közt nem áll fenn.”. Ez viszont egyértelműen nem igaz, hiszen az önként beépített tűzjelzőket is a katasztrófavédelem engedélyezi és ellenőrzi.

A belügyminiszter következő mondata úgy szól, hogy „A szerződést kötő területi szervnek, azaz a katasztrófavédelmi igazgatóságnak nincs hatósági jogköre a tűzátjelző berendezés állapotának ellenőrzésére.”, azonban sajnos ez sem igaz.

Ezt az állítást ugyanis egyértelműen cáfolja a 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet, ami rögtön az 1. § (2) bekezdésében kimondja, hogy:

„A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely (…)

f) eljár az alábbi építmények (néhány tűzvédelmi szempontból kiemelten veszélyes épület felsorolása – a szerk.) beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben az építmény első végleges használatbavételéig

j) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi”

Pintér Sándor válasza az alábbi mondattal zárul: „A fentiekre tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján nem keletkezik összeférhetetlenség.”

Szerintünk viszont igen. Ugyanis ahogy a fenti ábrából is látszik, és novemberi cikkünkben is írtuk, a megyékben dolgozó összes hivatásos tűzoltó és civil dolgozó munkáltatója az a megyei katasztrófavédelmi igazgató, aki a szolgáltatási szerződéseket is megköti a partnerekkel. Tehát azon tűzoltóknak is, akik az ügyeleten elvégzik a távfelügyeleti munkát, és azoknak is, akik a „vonal túlsó végén” a hatósági munkát végzik. Ezt azonban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr., korábban Ket.) határozottan tiltja: „Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.”

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Tűzoltók Nagykanizsa határában, ahol tarlótüzet okozott egy kigyulladt bálázógép 2019. július 21-én. (fotó: MTI/Varga György)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!