Elsőfokon 2 év letöltendőt kapott a parlamenti számítógépek ellopásával megvádolt raktáros

Két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa szeptember 25-én azt a raktárost, aki a vád szerint mintegy 90 számítástechnikai eszközt – laptopokat, asztali gépeket és monitorokat – lopott el a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból mintegy négy éve. A többi három vádlott felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mintegy kilencven számítástechnikai eszköz, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj, összesen 1,75 millió forintot érő laptopja tűnt el az ország legjobban őrzött magyar középületeiből három évvel ezelőtt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Betörési Osztályának munkatársai és az Országgyűlés Hivatal informatikusai azonnal elkezdték keresni a számítógépeket, s többet meg is találtak.

Az eladó révén jutottak el a nyomozók oda, hogy a férfi egyik ismerőse, a Képviselői Irodaház raktárosa lehetett az, aki kihozta a munkahelyéről a gépeket és átadta neki. Miután a nőt meggyanúsították, rá két nappal újabb üggyel kínálták meg, és a raktárosnak végül 74 asztali számítógép és 5 monitor ellopását rótták fel.

A jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás miatt folyt büntetőeljárásról az Átlátszó 2016 tavaszán számolt be. Az ügynek több érdekessége is volt.

Több tucat számítógép és laptop tűnt el a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból

Mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopott ki a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint egy raktáros.

Az eljárás során nem derült ki, hogy a dolgozó miként tudta minden biztonsági ellenőrzés nélkül kihozni a laptopokat, illetve a nagydarab asztali számítógépeket és monitorokat egymás után úgy, hogy senki nem vette észre. Kamerafelvételek sem voltak az eszközök kihordásáról, és a 2015 októberében elvégezett teljes körű, a Parlament egészére kiterjedő leltár semmilyen hiányt nem tárt fel.

A nő mellett gyanúsított lett az akkori élettársa is, aki az Országgyűlési Őrségnél dolgozott a hivatásos állomány tagjaként. Emiatt a büntetőeljárás a BRFK-ról átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre. A férfi az Alkotmányvédelmi Hivatal kérésére önként alávetette magát egy hazugságvizsgálatnak, hogy tisztázódjon az ügyben esetlegesen betöltött szerepe.

A vizsgálat eredményéről ugyan nem értesítették az országgyűlési őrt, de azzal minden rendben lehetett, mert a férfi tovább dolgozhatott. Jelenleg viszont már nincs az őrségnél, információink szerint folyik a munkaügyi pere.

A büntetőeljárásban orgazda lett a megtalált gépek eladója. Sőt, a férfi testvére is bekerült az eljárásba ugyancsak orgazdaságért. Ez az illető a parlamenti lakatosműhelyben dolgozott, mégpedig úgy, hogy vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt priusza volt.

A nyomozás során 39 számítástechnikai eszköz – számítógép és laptop – került elő.

A raktárost, aki az ügy elsőrendű vádlottja lett, és volt élettársát, az eljárás másodrendű vádlottját Szabó M. Attila védte. Az ügyvéd a szeptember 17-én megtartott perbeszédében hangsúlyozta, hogy az ügyészség nem tudta bizonyítani az első- és a másodrendű vádlottak bűnösségét. Mint megjegyezte, azt sem tudni, hogy pontosan hány számítógép hiányzik. „Hiába kértük, hogy csatolják a 2015. októberi és a 2015. év végi leltárok anyagát az iratok közé, az nem történt meg.”

Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy az eljárás során folyamatosan emelkedett az eltűnt számítástechnikai eszközök száma. „Ez olyan, mint amikor valakit tetten érnek egy számítógép ellopásán, majd a környéken történt összes hasonló bűncselekményt a nyakába varrják, hogy a felderítés és a statisztika jó legyen.”

Szabó M. Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy a harmadrendű vádlott azt vallotta, hogy 47 gép került hozzá. Az viszont nem derült ki, hogy mi van a 47 és a vádiratban lévő 74 számítástechnikai eszköz közötti különbséggel. „Ezzel a magyarázattal a vádhatóság elmaradt.” – tette hozzá.

A védő szerint az ügyészség az elkövetési időszakot sem határolta be. „Nem tudták megállapítani, miként lehet az, hogy a 2015 októberében megtartott leltáron nem találtak hiányt, ám november elejéig több tucat gép már a harmadrendű vádlotthoz került. Ráadásul kamerákfelvételek sem örökítették meg a gépek átadását, amit a vádlottak állítólag a Parlament környékén bonyolítottak le.”

Mindezek alapján az ügyvéd azt kérte a Tóth Szabolcs bíró vezette Katonai Tanácstól, hogy az első- és a másodrendű vádlottat mentse fel a nekik felrótt bűncselekmények alól.

A bíró az elsőfokú ítéletet szeptember 25-én hirdette ki.  Az elsőrendű vádlottra, a raktárosra két év letöltendő szabadságvesztést szabott ki, a másodrendű vádlottat pedig egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte, de annak végrehajtását három évre felfüggesztette. Hasonló büntetést kapott a harmadrendű vádlott, az orgazda. Társának, a negyedrendű vádlottnak pedig pénzbüntetést kell fizetnie.

Az utóbbi büntetéssel az ügyész egyetértett. A raktáros esetében sűlyosbításért fellebbezett, a többiek esetében viszont három nap gondolkodási időt kért.

Az elsőfokú ítélet ellen Szabó M. Attila fellebbezést jelentett be. Az Átlátszónak elmondta, hogy a bíró a vádirati tényállást fogadta el és a hatóságokkal együttműködő harmadrendű vádlott vallomását vette figyelembe.

„Az engemet helyettesítő kolléga arról számolt be, hogy a bíró az ítélet szóbeli indoklásakor a kiszabott milliós bűnügyi költség esetében megjegyezte, hogy a magas összeg a védekezésnek köszönhető, mert minden kérésüknek eleget tett, holott ezek a bizonyítási indítványok eleve feleslegesek voltak.”

Az ügyvéd megjegyezte még azt is, hogy a bíró külön megköszönte az ügyészség állhatatos és következetes munkáját.

Csikász Brigitta

Címlapkép: A Fővárosi Törvényszék Tóth Szabolcs bíró vezette Katonai Tanácsa 2019 szeptember 17-én. (a szerző felvétele)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!