Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe, a dolgozók aggódnak

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

További részletek: atlatszo.hu/azenadombol

„Mintegy hatvan tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert – munkavállalót – ajánl fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten az üzleti szféra számára. Ennek érdekében technológiai és módszertani megújulás eredményeképpen az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy tíz százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot.”

Ezt – mint a sajtóban már megjelent – Domokos László ÁSZ-elnök mondta 2018 júliusában az országgyűlésben. Domokos közlése azonnal kiváltotta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezet (MKKSZ) aggodalmát arra vonatkozóan, hogy dolgozókat akarnak elküldeni a szervezettől. Az érdekképviselet ezért levélben tudakozódott az elnöknél többek között arról, hogy az Állami Számvevőszéknél csoportos létszámleépítést terveznek-e vagy munkavállaló-cserét hajtanak végre, illetve mit tartalmaz az ÁSZ ajánlata, és mi alapján választják ki az érintetteket.

Amilyen fura megfogalmazású volt Domokos László parlamentbeli beszéde, ahhoz hasonló választ kapott a szakszervezet is.

Az ÁSZ részéről azt közölték, hogy technológiai és módszertani megújulás zajlik a számvevőszéknél.

Ennek keretében a munkavállalók 10 százalékának tesznek „együttműködési és támogatói ajánlatot”, amely egyedi és személyre szabott, valamint „az egyes munkavállalók egyéni igényeit, érdekeit is messzemenően figyelembe veszi.” És éppen emiatt általános tájékoztatást az ajánlat tartalmáról nem tudnak adni – tették hozzá. A szakszervezet tudomása szerint egy tucatnyi dolgozó élt az ajánlattal, és hagyta ott a számvevőszéket.

Az új ÁSZ-törvény korlátlan hatalmat adna az elnök kezébe

Az MKKSZ nem sokkal később ismét megkongatta a vészharangot. Megjelent ugyanis az ÁSZ-ról szóló törvénymódosító javaslat, és az érdekképviselet úgy látta, hogy ha azt az országgyűlés elfogadja, és 2019. január 1-jével hatályba lép, akkor a dolgozók teljesen ki lesznek szolgáltatva a szervezet elnökének.

Mint az MKKSZ honlapján olvasható, az új törvény korlátlan jogot adna az ÁSZ vezetőjének a számvevőszék átalakítására, a létszám vonatkozásában is. Nem lenne lehetőség szakszervezet szervezésére, és az elnök mindenféle kontroll nélkül dönthetne a számvevők elküldéséről.

Az MKKSZ attól tartott, hogy a módosított ÁSZ-törvény lehetővé teszi majd, hogy a dolgozók kinevezését a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosítsa indoklás és gyakorisági korlát nélkül. Az sem tetszett a szakszervezetnek, hogy a dolgozók illetménye akár 40 százalékkal is csökkenhet egyik hónapról a másikra.

Mindezek mellett az ÁSZ-nál szakszervezet sem működhetne. Ez többek között sérti az Alaptörvény VIII. cikkének (5) bekezdését, amely kimondja, hogy szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek – írta Boros Péterné a törvényjavaslatot a kormány nevében benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek.  Hogy ez a számvevőszéknél is így maradjon, a szakszervezeti vezető azt kérte Semjén Zsolttól, hogy a törvényjavaslatot egészítsék ki a garanciát biztosító megfelelő jogszabály-helyekkel.

A törvénymódosítás azonban a kidolgozott változatban került az országgyűlés elé, amely 2018. december 12-én el is fogadta azt. Az ÁSZ honlapján megjelentek szerint „az elfogadott törvénymódosítás további biztosítékokat ad az ÁSZ szervezeti függetlenségéhez, valamint tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét is.” 

Karácsonyi üdvözlet helyett ultimátum

Pár nappal később a számvevőszék munkavállalói megtapasztalhatták, hogy mit jelent számukra az új törvény. Domokos László az ünnep alkalmából üdvözletet küldött a dolgozóknak és megköszönte a munkájukat. Igen ám, de nem mindenkinek. A munkavállalók 20 százaléka, mintegy száz ember ugyanis a karácsonyi üdvözlet helyett arról kapott értesítést, hogy miután az országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, felajánlják számukra jogviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ráadásul csak néhány napig gondolkodhatnak azon, hogy mit lépnek, mert az ajánlat ennyi ideig áll fenn.

A történtek kiverték a biztosítékot a szakszervezetnél, amelynek elnöke, Boros Péterné újabb levelet írt Domokos Lászlónak. Abban hangot adott nemtetszésének amiatt, hogy Domokos László nem kérte ki az MKKSZ alapszervezetének, a Számvevői Érdekképviseletnek a véleményét döntése meghozatala előtt. Amely egyébként az MKKSZ elnöke szerint megalapozott indokok és munkaértékelések nélkül történt. Boros Péterné kitért a nyári létszámleépítésre is: szerinte stratégiailag érthetetlen, hogy valaki miért ajánlgatja másnak a jó munkaerőt, és miért nem igyekszik azt megtartani, illetve miért üldözi el.

Áder visszaküldte a törvényt

Mintegy hatvan emberrel tették ezt. Rajtuk már az sem segített, hogy Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek az Állami Számvevőszékről, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabályokat módosító törvényt, mert szerinte azzal az ÁSZ dolgozói kiszolgáltatottabbá, hátrányosabb helyzetűvé válnának. Emellettt a törvény az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat fogalmaz meg a számvevőkkel szemben.

Az MKKSZ elnöke, Boros Péterné az Átlátszónak azt mondta, nagyon örülnek annak, hogy Áder János visszaküldte a törvénymódosítást, mert egy nyílt levélben az MKKSZ is kifogásolta annak jogellenességét. „Az ÁSZ elnöke éppen ennek a szakszervezeti nyílt levélnek tulajdonítja a köztársasági elnök vétóját, és nem bízik a törvénymódosítás másodszori elfogadásában” – tette hozzá.

Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, arra törekednek, hogy a jog keretei között, a jog eszközeivel élve valamilyen garanciát érjenek el a dolgozók számára. „Domokos László regnálása óta egyébként a számvevőszéknél régebben ott lévők voltak a célkeresztben” – jegyezte meg Boros Péterné.

Az ÁSZ azt közölte, hogy az intézkedéseket a hatékonyság érdekében hozta meg

Az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának vezetője, Horváth Bálint az Átlátszó megkeresésére azzal vezette fel válaszát, hogy mivel minden állami szervezet felé elvárás a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása, ennek megfelelve jár el az Állami Számvevőszék.

Az ellenőrzési és szervezeti hatékonyság növelése érdekében az elmúlt években számos intézkedést hajtottak végre, amelyek „az ÁSZ erőforrás-tervezésébe beépültek, a humánpolitika részévé váltak és a munkakörök tartalmi átalakulását hozták magukkal”. Emellett „a szervezetfejlesztési és hatékonyságnövelő intézkedések alkalmazkodnak a digitalizáció fejlődése által kiváltott változásokhoz is”.

Kérdésünk alapján Horváth Bálint kitért a Domokos László elnök tavaly nyári, a 2019-es költségvetésről szóló parlamenti vitában tett bejelentésére is, amely során, mint fentebb írtuk, az ÁSZ-elnök több tucat dolgozót ajánlott fel az üzleti szférának. „Az ÁSZ 2018 nyarától, több ütemben kölcsönös megállapodásra alapozott együttműködési és elhelyezkedési ajánlatot tett több munkavállalójának, amelyet az érintettek nagy többsége elfogadott” – írta az osztályvezető.

Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy „a korábban megfogalmazott állításokkal ellentétben ezek nem csoportos létszámleépítések voltak, hanem teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához”.

Horváth Bálint leszögezte azt is, hogy „az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el. Az intézkedésekről, annak megalapozásáról az ÁSZ folyamatosan tájékoztatta a közvéleményt”.

A mobiltelefonok munkahelyi használatára vonatkozó tiltással kapcsolatban pedig azt a tájékoztatást adta a kommunikációs vezető, hogy a szigorított adatvédelmi és adatbiztonsági előírások miatt egyes kiemelt adatbiztonságot igénylő munkahelyeken az ÁSZ korlátozhatja az adatrögzítésre is alkalmas készülékek használatát. „Ilyen esetben az ÁSZ természetesen folyamatosan biztosítja az érintett munkatársak elérhetőségének lehetőségét, amellyel kapcsolatban probléma nem merült fel” – tette hozzá.

Csikász Brigitta

Címlapkép: Domokos László, az ÁSZ elnöke beszédet mond a 2019 januárjában megtartott Ecoventio konferencián (fotó:Állami Számvevőszék)