Vádat emeltek a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet egyik volt főnöke ellen

A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az ügyészség, de a bíróság sem verte nagy dobra: közel három éves nyomozás után, még májusban vádra adták a 2,9 milliárd forintos uniós támogatást elnyert, halmozottan hátrányos munkavállalók foglalkoztatását ígérő, jelenleg felszámolás alatt álló ESZOSZ ügyében folyó nyomozást.

Társadalmi célú hirdetés

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kicsit több mint három éve, 2015 augusztusában robbant az ESZOSZ-bomba: a hoppon maradt dolgozók tüntetést szerveztek, páran éhségsztrájkot is folytattak. Kiderült, a 2,9 milliárd forint uniós támogatást elnyert ígérő Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet kezdetektől csak papíron foglalkoztatta őket. Fizetést eleinte kaptak, gyorstalpaló tanfolyamokat is végeztek, munka azonban nem volt, később pénz sem. Mivel azonban állományban voltak, munkanélküli segélyt sem kaphattak a dolgozók.

Pedig a terv szépen hangzott: az ESZOSZ azt ígérte, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartósan munkanélküli foglalkoztatottakkal állami tulajdonú erdőket tisztíttat ki, s a zöldhulladékot bio-tüzelővé dolgozza fel, majd értékesíti. Összesen 2800 fő foglalkoztatását vállalták.

Az Index is pedzegette, hogy hogy  az ESZOSZ – ekkoriban a dinnyekirály Pócs János által vezetett – Jászapáti fideszes önkormányzatának köszönhetően jegyeztethette be székhelyét a helyi polgármesteri hivatalba, illetve hogy a szövetkezet vezetőségben akadnak az államhoz kötődő tagok. Bada János ügyvéd például a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozik, Barta Gábor Zsolt pedig kerületi önkormányzati cégeknél tevékenykedett.

Az Átlátszó folytatta a kutakodást, s további szoros állami-önkormányzati-oligarcha-kapcsolatokra bukkant. A már említett Bada János például az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa volt. Az ESZOSZ távolabbi kapcsolatrendszerében pedig megtaláltuk Virág Attila üzletembert, az SZDSZ egykori „simicskáját” is, miközben az V. kerületi ingatlanmutyi irányába is vezettek szálak.

Az Átlátszó írta meg később azt is, hogy az ESZOSZ tízmillió dollár értékű külföldi értékpapírral igazolta a 2,5 milliárd forintos uniós pályázati önrészét. A tekintélyes értékű értékpapírcsomag átmenetileg parkolhatott a szövetkezet számláján.

2013-ban ugyanis, legalábbis a december végi mérlegzáráskor nem volt értékpapírja az ESZOSZ-nak, egy évvel később – s ez volt az a 2014-es év, amelyben a pályázatot is megnyerték – már akadt, ha nem is tízmillió dolláros tétel: 89,2 millió forintnyi értékpapírt jelöltek meg mérlegükben. A beszámoló kiegészítő melléklete szerint 344 ezer darab Greenwich Capital Comm. Fund kötvényük volt december 31.-én, amelynek névértéke 89,2 millió forint. Csakhogy a papírok pontos értéke nem meghatározható a mérleg alapján. A Greenwich Capital cég kötvényei a bóvlitól a prémium kategóriáig terjednek a Moody’s elemző cég értékelése alapján.

A botrány nyomán a NAV 2015 őszén nyomozni kezdett. Kerülték a nyilvánosságot: nem hogy közleményekkel nem fárasztották a nagyérdeműt, de újságírói kérdésre sem válaszoltak érdemben. Az Átlátszó például rendszeresen rákérdezett a nyomozás állására, de érdeklődésünket vagy válasz nélkül hagyták, vagy annyit közöltek, hogy folyamatban lévő nyomozásról nem mondhatnak semmit.

Ekkor szoktunk át az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség faggatására, ahonnan legalább szokott érkezni válasz. Legutóbb például az jött, hogy „a kérdezett ügyben a Fővárosi Főügyészség 2018. május 4-én vádat emelt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) egyik vezető tisztségviselője ellen. A büntető ügy a Fővárosi Törvényszéken van folyamatban”.

Némi kutakodás kellett még ahhoz, hogy megtudjuk, ki is az „egyik vezető tisztségviselő”. Történetesen Barta Gábor Zsolt lett a vádlott. Ő korábban a Várnegyed önkormányzati cégének dolgozott, jelenleg pedig biofarmot vezet egy Pest megyei településen.

Hogy miért éppen ő került a vádlottak padjára az egykori 3 vezető tisztségviselő közül, egyelőre nem egyértelmű. Úgy tudni, a védelem egyik fő érve, hogy az ESZOSZ-ból nem tűnt el pénz, amit 2015-ig megkaptak az uniós támogatásból, a dolgozók fizetésére, képzésekre és munkavédelmi felszerelésekre fordították.

A 2015 novemberében lezárt, utolsó elérhető mérleg szerint abban az évben 1,8 milliárd forint ment ki a szövetkezetből bérköltségre és járulékokra. A statisztikai létszám 1587 fő volt, azaz dolgozónként elvileg 1,1 milliót költött rájuk az ESZOSZ abban az évben. Ekkor a mérleg szerint 2,3 milliárdot még nem kaptak meg a támogatásból – ha tehát jók a számok, éppen, hogy mínuszban volt a szövetkezet a pelletprojekttel (az EMMI leállította az uniós pénz utalását a botrány miatt).

Azt a károsult dolgozók sem vitatták, hogy amíg volt pénz, akkor is kapták a fizetésüket, amíg nem dolgoztak.

Kulcskérdésnek tűnik, hogy miért nem indult be a projekt egyáltalán. Az ESZOSZ-ügy ismerői az állami erdészetek felé mutogatnak: tízezer hektárt ígért átadni a földművelési tárca, de százat is alig kaptak, ennek hátterében az erős agrárlobbit sejtik.

A Miniszterelnökség égisze alá tartozó Kehi annak idején el is kezdte az állami erdészetek vizsgálatát, ennek nyomban kiszivárgott a tartalma – hatalmas visszaélések -, de a végleges jelentés máig nem került nyilvánosságra.

Rádi Antónia

Fotó: ESZOSZ-dolgozók tüntetnek a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal előtt Debrecenben, 2015. augusztus 26. Olvasónk felvétele