„Üzleti titok”, hogy mennyit fizetett a kormány a PestiSrácoknak és a TV2-nek a menekültellenes kampányért

A külföldön már humanitárius katasztrófaként emlegetett magyarországi menekültkérdést a betonon fekvő emberek elé állított rendőrsorfalban megtestesülő erődemonstrációval, és hangos kommunikácóval „kezelő” kormány 380 milliót költött a bevándorlásról és terrorizmusról szóló konzultáció hirdetéseire. Azt azonban titkolja a Miniszterelnökség, hogy melyik újságnak, rádiónak és tévének pontosan mennyit is fizettek a menekültellenes hangulatkeltésben való részvételért.

Augusztus elején írtuk meg, hogy a kormány 380 millió forintból népszerűsítette a bevándorlásról és terrorizmusról szóló konzultációt: internetes és nyomtatott újságokban, tévékben és rádiókban is próbálták eljuttatni a néphez a számtalan módon kifigurázott óriásplakátokról ismert, elvileg a hazánkba érkező menekülteknek szóló, gyakorlatilag azonban magyar nyelvű üzeneteket.

Mivel akkor közadatigénylésünkre csak annyit adott ki a Miniszterelnökség, hogy

– nyomtatott újságokban 77,4 millió Ft-ot,

– online hírportálokon  46,8 millió Ft-ot

– televíziókban 141,4 millió Ft-ot

– rádiókban 39,2 millió Ft-ot

– óriásplakátokra 74,4 millió Ft-ot

költöttek, futottunk még egy kört. Kértük, hogy szíveskedjenek kiadni az adatigénylésünkben kért valamennyi adatot: nem csak médiatípusonként, hanem az egyes médiatermékek neve szerinti bontásban feltüntetni a tájékoztatási kampány költségeit, ahogy ezt megtették már korábban más kampányokra vonatkozó közadatigényléseinkre is, legutóbb például a „Magyarország erősödik” című reklámhadjárat esetében.

19 nappal később, tehát az Infotörvényben megszabott 15 napos határidőn túl válaszolt a Miniszterelnökség: közölték, hogy a hirdetések 104 újságban, 32 online felületen („ide nem értve a www.facebook.com internetes oldalt”), 9 tévében, 25 rádióban, és 1025 óriásplakáton jelentek meg.

Azt is írták, hogy csatolták az általunk kért részletezést is, ám ez nem igaz. Csupán egy olyan táblázatot küldtek, amiben szerepelnek ugyan a kampányban résztvevő sajtótermékek név szerint, de a nekik kifizetett összeg nem, csak az, hogy hányszor/mennyi ideig tették közzé a kormány menekültellenes hirdetéseit.

Az itt böngészhető lista élvonala:

– Facebook 6.126.043 megjelenés

– nyomtatott Napi Gazdaság 5 db

– Echo TV 450 db

– TV2 382 db

– Kossuth rádió 170 db

– Petőfi rádió 124 db

A nyomtatott lapokban – a napokban Magyar Időkre nevet változtatott Napi Gazdaság kivételével – többnyire 1, de maximum 3 hirdetés jelent meg. Az V. kerületi Mai Belvárosban és a Józsefváros Újságban például csak 1-1, a szegedi kiadású Délmagyarországban 3 db bevándorlóellenes kormányzati reklám volt. A Habony Árpád-féle Lokálban pedig éppúgy 2, mint a Nemzeti Sportban, amiben azért nem ritkán szerepelnek magyar csapatokban játszó külföldről ideköltözött sportolók is.

Az nem meglepő, hogy a Magyar Nemzet, Népszava, Népszabadság nincs a listán, ám az igen, hogy a Magyar Hírlap és a Heti Válasz sem szerepel rajta. A Blikkben és a Kiskegyedben 1-1, a Borsban két hirdetés jelent meg a kormány bevándorlásügyi konzultációjával kapcsolatban.

Az Echo Tv-re és a TV2-re vonatkozó számok nagysága a többiekével összehasonlítva látszik egyértelműen: az RTL-en természetesen 1 sem, kis helyi tévékben 23 db, a papíron közszolgálati M1-en 80, és a szintén állami tulajdonú Duna Tv-n 96 db menekültellenes kormányzati reklám jelent meg.

Rádiók közül a Rábaköz Rádió adta le a legkevesebb (23 db) ilyen típusú hirdetést, a többin 55 vagy 62 db jelent meg – a katolikus Mária Rádión 55 -, ebből a sorból toronymagasan emelkedik ki az állami tulajdonú Petőfi rádióban megjelent 124 db, és a Kossuth rádióban megjelent 170 db, a Magyarországra érkező menekültek elleni hangulatkeltésen kívül semmi másra nem alkalmas kormányreklám.

Az online megjelenések többsége a nyomtatotthoz hasonlóan szintén kisebb, regionális oldalak között oszlott meg. A közismert, országos oldalak közülük az alábbiak szerepelnek rajta:

– napigazdasag.hu 1 hét

– hirado.hu 2 hét megjelenés

– mandiner.hu 4 hét

– mandiner.blog.hu 4 hét

– pestisrácok.hu 4 hét

Mivel az egyes médiáknak kifizetett konkrét összegek nagyságát másodszorra sem adta ki a Miniszterelnökség, újra írtunk nekik. Kértük, hogy szíveskedjenek azt is tételesen megküldeni (mivel adatigénylésünk erre irányult), hogy az egyes médiatermékek illetve kiadójuk mekkora összeget kaptak az általuk megjelenített hirdetések ellenértékeként. Tehát például a nyomtatott sajtóra jutó
77,4 millió forintos kiadásból mekkora összeget fizettek a Rábaköz Pressben megjelent 2 hirdetésért?

Kilenc nap elteltével megérkezett a Miniszterelnökség válasza, amiben arról tájékoztatnak, hogy az általunk kért adatokat az ajánlattevő üzleti titoknak minősítette, tehát nem adják ki őket.

 

Ilyen még soha nem volt. Eddig mindig sikerült megtudnunk, hogy egy-egy médiatermék mennyi közpénzt kapott a kormány üzeneteinek közzétételéért. Most perre megyünk ezekért a közérdekű adatokért.

A Miniszterelnökség hivatkozása ugyanis teljesen abszurd, hiszen ezek az adatok az eddigi kampányoknál megismerhetőek voltak, az ajánlatkérő állam pedig még akkor is jogosult (és a közpénz átlátható költése érdekében köteles is) felülbírálni az üzleti titokként való kezelést, ha az ajánlattevő tényleg kérte volna ezeknek az adatoknak ilyen kezelését.

Egyébként pedig az általunk kért részletezés nehezen is lehet az ajánlattevő üzleti titka, hiszen nem az egyes médiatermékek voltak az ajánlattevők: a Miniszterlnökség első válaszában világosan leírta, hogy a reklámfelületek foglalását a HG 360 Reklámügynökség Kft. intézte. A cég ajánlatában sem valószínű, hogy a menekültellenes kormányzati kampányt közzétevő médiatermékek név szerint szerepeltek, mert az ajánlat tárgya egy keretszerződés volt.

De majd a bíróságon kiderül minden. Remélhetőleg az is, hogy mennyit fizetett a kormány a PestiSrácoknak, TV2-nek és többieknek a gyalázatos kampányért.

Erdélyi Katalin

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.