Pánikkeltés állami pénzből

December elején aggodalmakra okot adó közleményt jelentetett meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A sajtóban megjelent felhívás szerint egy üzletlánc budapesti boltjaiban szennyezett lehet a saját márkás víz és élelmiszer, mely mögött szándékos gazdasági kár okozásának kísérlete állhat.

Az ügyben feljelentést tett a hatóság, illetve azt kérte a vásárlóktól, hogy mindig győződjön meg az adott élelmiszer csomagolásának sértetlenségéről.

Ennyi. Azt nem árulták el, melyik láncról és mely termékekről van szó, hány bolt érintett, a többit az olvasó fantáziájára bízták. Aki meg nyilván nem találkozik folyton valamilyen félelemre alapozó kampánnyal, álhírrel, konteóval otthon, a médiában, facebook-on, vagy ismerőseivel beszélgetve.

Van tehát itt egy kis gond.

Én például nem félek attól, hogy amikor oltást kapok, akkor igazából gyíkemberek ültetnek belém csipeket, hogy azzal kontrolláljanak életem hátralevő részében. Attól viszont inkább, hogy szennyezett-e valamivel az élelmiszer, amit megveszek a boltokban. Biztos túl sok biozöld barátom figyel oda az összetevőkre, vagy csak elégszer láttam, ahogy a földön húzzák végig minden nap a szállítók a friss zsömlét a teherautótól a boltig. Bölcsész voltam, tehát szeretem a kaukázusi kefirt, és futottam már bele dobozba, amiről vásárlás után derült ki, hogy valaki más beleivott. Azóta mindig aggódva csavargatom a boltban kupakot, nincs-e már felbontva a jó kaukázusi. Ezen felül azt sem értem, miért lehet a szupermarketekben nyitott kosarakból árulni a pékárut, hogy mindenki jól összeköhöghesse, meg belepje a kosz. Nem is mondom tovább, a lényeg, hogy ragadt rám elég fölösleges paranoia a mindennapokból, többre nincs szükségem, köszi.

Na de ekkor jön a NÉBIH és ledobja a parabombát. Fertőzésveszély, talán a te boltodban is!

Ha rosszhiszeműek akarnánk lenni, akkor azt mondanánk, hogy az érintett üzletek nevének eltitkolásával a bajba került cég érdekeit védi a Hivatal. Nyilván nem feltételezünk ilyet, hiszen teljesen megszokott, hogy egy folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak. Meg egyébként is megírták – miután közadat igénylésben próbáltunk megtudni valamit -, hogy az „ügyben továbbra sem tisztázott egyértelműen, hogy van-e valós alapja a fenyegetésnek, az eddigi vizsgálatok sem tártak fel szabálysértést”.

Akkor meg minek ez az egész felhajtás?

A NÉBIH két és fél éve üzemeltet egy bejelentővonalat és már telefonos applikáción keresztül is szólhatunk, ha valami gondot tapasztalunk. 2014-ben közel 100 közleményt adtak ki ilyen ügyekben, mondják. Azt is hozzátették, hogy nem akarnak pánikot kelteni, ezért nem közölhetnek több infót ilyenkor. De a közlemény azért kimehet.

Vajon mi kell ahhoz, hogy egy ilyen ügyben közleményt adjanak ki? Mi a megfelelő veszélyhelyzet, főleg ha még le sem zárult a vizsgálat? Ha esetleg látni vélek egy alacsony, nagyszemű emberkét, ahogy chemtrail-t pumpál a teszkós energiaitalokba, majd bemondom a zöld számon, az belefér? Vagy talán egy kicsit erős lenne?

Lenne egy olyan javaslatunk, hogy ha tényleg el szeretnék kerülni a pánikot meg az összeesküvés-elméletek gyártását, akkor légyszi ne idegesítsék már a lakosságot olyan közleményekkel, amelyekkel mindennapos vásárlóként úgysem tudunk mit kezdeni. Az persze fontos, hogy felhívják a figyelmünket a sértetlen áruk vásárlására, de ezért a szent ügyért talán másképp is lehetne küzdeni. Ahogy az ellen is lehetne valamit tenni, hogy ne köhöghessük össze a kedves vásárlótársak  sajtos stangliját.

Na, ennyit az állami pénzen folytatott pánikkeltés szükségtelenségéről.

Halász Áron

(Remélem azért nem csak én vagyok ennyire bolond és titokban mások is reszketve csavargatják a kaukázusi kefir kupakját a boltban, hogy belenyaltak-e már mások vagy sem. Innen üzenném nekik, hogy nem vagytok egyedül!)