Kúria: titokban nem követhető a munkahelyi telefon

Fontos privacy-döntést hozott a Kúria január elején. A legfőbb bírói szerv kimondta, hogy jogellenes, ha a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül gyűjt helymeghatározó adatokat annak telefonja segítségével.

A munkamobil, a munkaidő és a magánélet

A bíróság úgy határozott, hogy hiába kap a munkavállaló munkáltatójától ingyenesen telefont a munkához, az nem lehet személyhez fűződő jog megsértésére alkalmas. Márpedig a telefonra a munkavállaló beleegyezése nélkül telepített helymeghatározó alkalmazás, amellyel bármely időpontban – így a munkaidőn kívül is – nyomon követhetők a munkavállaló helyadatai, megsértik a személyhez fűződő jogokat.

A hivatali telefont ráadásul nemcsak munkaidőben lehet használni. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek együttműködni, és ennek a kötelezettségnek nemcsak munkaidőben, hanem azon kívül is érvényesülnie kell. A konkrét esetben ez a munkáltató számára azt jelenti – mondta ki a bíróság –, hogy jogellenes a munkaidőn kívüli adatgyűjtés a munkavállalóról annak hozzájárulása nélkül. A bíróság emellett azt is rögzítette, hogy munkaidőben is csak a munkavállaló hozzájárulása mellett képzelhető el jogszerűen az adatgyűjtés.

Felmondási ok?

A konkrét esetben a munkavállaló egy munkatársától értesült arról, hogy a telefonjára helymeghatározó szoftvert telepített a munkáltató. Ezután hasztalan próbált a munkáltatótól információkat szerezni erről, így végül a rendkívüli felmondást választotta. A bíróságnak abban is határoznia kellett, hogy mindez elegendő alap volt-e a rendkívüli felmondáshoz.

A törvény (az ügyben még a régi Munka Törvénykönyve volt releváns) ugyanis kifejezetten általánosan fogalmaz, amikor kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Kérdés tehát, hogy a munkavállalói érdeklődés meg nem válaszolása és a jogosulatlan helymeghatározás a munkaviszonyból származó lényeges – az együttműködésre vonatkozó – kötelezettség jelentős megszegésének minősül-e.

A bíróság szerint igen. Az, hogy a munkavállaló nem tájékoztatott megfelelően, és hogy személyiségi jogot sértett, a bíróság szerint megalapozta a rendkívüli felmondást.

Az ítélet felvilágosult és előremutató volta felett érzett örömünket csupán egyetlen tény árnyékolja be: hogy az elsőfokú bíróság még alaptalannak találta a keresetet, és csak a másodfokú bíróság mondta ki a fentieket. A munkavállalónak pedig ezek után még a Kúria jóváhagyását is meg kellett várnia. Ezúton is üdvözöljük az elszántságát!