Az év korrupt emberei: a román parlament

Az oknyomozó riportereket tömörítő nemzetközi szervezet, az OCCRP (Organized Crime and Corruption Project) minden évben elismeri azok munkáját, akik erőt és energiát nem kímélve fáradoznak a korrupció és a bűnözés népszerűsítésén. Ebben az évben a román parlament kapta ezt az elismerést.

2013 decemberében a román országgyűlés a büntetőtörvénykönyv olyan módosításait fogadta el, amelyek lehetővé teszik, hogy a parlamenti képviselők és más, választott kormányzati vezetők mentesüljenek a korrupciós vizsgálatok alól. A módosítás kimondja, hogy a román elnök, a szenátorok, a jogászok és az alsóház tagjai nem minősülnek köztisztviselőnek. Éppen ezért nem indíthatnak eljárást ellenük zsarolás, hivatali visszaélés, összeférhetetlenség miatt és más, korrupcióval kapcsolatos ügyekben. Azok köztisztviselők, akik ellen már eljárás folyik ilyen ügyekben, felmentést kaphatnak.

„A román parlament új szintre emelte a korrupciót azzal, hogy legálissá tette azt. Hogy miért pont most? Mert tudják, mit csinálnak, és tudják, hogy amit csinálnak, az nem jó” – mondta az OCCRP munkatársa, Drew Sullivan. A román ügyészség álláspontja szerint az elfogadott módosítás szöges ellentétben áll azokkal a nemzetközi egyezményekkel, amelyet Románia is elfogadott, például az Európai Bizottság 2002-es korrupciót érintő rendelkezéseivel és egy 2004-es ENSZ-egyezménnyel.

A módosítás addig nem lép hatályba, amíg Traian Basescu köztársasági elnök nem írja alá, aki aggályokat fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban. Ennek ellenére a törvénykezés és a kormány megbízhatósága már így is csorbát szenvedett. Az újságok egyszerűen a román törvénykezés fekete keddjének hívják a módosítás elfogadásának napját.

Azért nem csak a román parlament alkotott maradandót 2013-ban a korrupció terén. Darko Šarić, Szerbia és Montenegró bűnözőinek képviseletében, figyelemreméltó drogkereskedelmi birodalmat épített ki Európában: Afrikából és Dél-Amerikából importálja a kábítószert a Balkánon keresztül, egyfajta „új Mexikóvá” változtatva a régiót.

A harmadik helyet Gulnara Karimova nyerte el, aki nem más, mint az üzbég elnök, Iszlám Karimov lánya. Karimova a vádak szerint több száz millió dollárt fogadott el egy svájci óriáscégtől, a Teliasonerától, és cserébe telekomkoncessziót ígért. A pénzt aztán az előre megbeszéltek helyett nem szegény emberek megsegítésére fordította, hanem ingatlanokat vásárolt, például egy kastélyt Franciaországban.

Minden évben 140 újságírója szavaz az OCCRP év emberére, a 2012-es szavazás nyertese Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev volt, akinek a családja jogszerűtlenül szerzett részesedést az olajnagyhatalomnak számító ország számos állami üzletében.

A 2006-ban alapított OCCRP 19, részben nonprofit oknyomozó központ és újságírók százainak díjnyertes konzorciuma. A tagok Európában és Közép-Ázsiában dolgoznak, de az OCCRP Észak-Afrikában és Latin-Amerikában is indít határokon átívelő programokat, amelyek során szervezett bűnözésről, korrupcióról és az új technológiákról készítenek jelentéseket. Az OCCRP működését az Open Society Foundation , az amerikai nemzetközi fejlesztési hivatal és más donorok támogatják. 2013-ban az OCCRP öt nemzetközi díjat nyert meg, vagy volt jelölt, ilyen volt a Global Shining Light Award vagy az oknyomozó újságíróknak kiírt Daniel Pearl-díj.