Imázsrombolókra hivatkozva újabb milliárdos kommunikációs szerződést kötött a Szuverenitásvédelmi Hivatal Balásyékkal

A Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb hatalmas összeget költ kommunikációra és reklámra. A közpénzből működő szervezet szerint erre azért van szükség, mert fel kell venniük a harcot azokkal, akik „folyamatos imázsromboló tevékenységet végeznek” a hivatal ellen. A nettó 1,3 milliárdos megbízás egy korábbi, 75 milliárdos keretmegállapodás terhére történik, amit tavaly kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a kormányközeli Balásy Gyula két cégével.

Az RTL a napokban összegezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal fennállása óta összesen 2,1 milliárd forintot költött el a kormányközeli Balásy Gyula cégeinél „komplex kommunikációs ügynökségi, gyártási és médiaügynökségi feladatok ellátása” címen. Az egyik, 1 289 166 667 forint értékű szerződés a 2024.10.11. – 2025.06.30-as időtartamra, míg a másik a 2025.07.01 – 2026.01.31-i időszakra vonatkozott/vonatkozik (utóbbi 865 millió forint értékű).

Úgy tűnik azonban, hogy ez még messze nem a vége. Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint ugyanis a Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb, ezúttal nettó 1 320 000 000 forintos szerződést írt alá a New Land Media Kft.-vel és a Lounge Design Kft.-vel ugyanilyen címmel. Az összeget abból a 75 milliárdos keretmegállapodásból hívják le, amit tavaly ősszel nyert el a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól a két Balásy-cég. A szerződés hatálya a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb 2027. január 31. napjáig tart.

Ahogy arról akkor beszámoltunk, Balásy cégei mellett – ahogy a korábbi években is – a Rókusfalvy Pál borászati kormánybiztos érdekeltségi körébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökség, valamint a korábban „Rogán Antal szomszédjának cégeként” emlegetett Network 360 Reklámügynökség is tett ajánlatot. Előbbi azonban drágább lett volna, mint Balásy cégei, utóbbit pedig kizárták aránytalanul alacsony árajánlat miatt. Mivel a szerződés 12 hónapra szól, de kétszer meghosszabbítható, a Balásy-cégek minimum egy éven keresztül automatikusan visznek szinte minden állami kommunikációs megbízást.

A Fidesz kedvenc PR-cégéről korábban többször is írtunk, legtutóbb egy héttel ezelőtt, amikor kiderült, hogy ők nyerték Schmidt Mária alapítványának, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványnak a 2,5 milliárdos tenderét.

A „legfontosabb eszköz a nyilvánosság”

A Balásy-cégekkel kötött új szerződés szövege szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak azért van szüksége a megbízásban foglaltakra, mert létrejötte óta kiemelt figyelmet kapott a hazai és a nemzetközi sajtóban, a közéletben. Mint írták:

„azon szereplők, akik ellenérdekeltek a Hivatalt létrehozó törvényi célkitűzések és a Hivatal által ellátandó feladatok eredményes megvalósításában,

folyamatos imázsromboló tevékenységet végeznek, amely komoly kihívás a Hivatal eredményes működése szempontjából.

A Megrendelő legfontosabb eszköze a nyilvánosság: a Hivatal céljait, továbbá az általa feltárt információkat, az információit bemutató elemzéseket, jelentéseket, a működés során adott interjúkat, a megszervezett rendezvényeket a hazai és nemzetközi térben és széles körben hatékonyan kommunikálja.

A Megrendelő a legnemesebb magyar nemzeti hagyományokra és szimbólumokra, továbbá a Megrendelő államigazgatási rangjának, funkcióinak és a létrehozásának céljához méltó megjelenítésre, a legkorszerűbb infotechnológiai vívmányokra és a kortárs, modem vizuális látványra, nyelvezetre építve kívánja elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységét bemutatni.”

Ez lesz tehát a Balásy-cégek feladata, a célcsoport pedig: minden nagykorú magyar állampolgár, a sajtó képviselői, politikai döntéshozók, valamint a hazai és külföldi intézményi partnerek.

Árlista nincs, antikorrupciós nyilatkozat van

Hogy két cég milyen áron dolgozik, az szerződésből nem derül ki, ugyanis az árlistájukat ezúttal sem csatolták a dokumentumhoz üzleti titokra hivatkozva.  A felolvasólapot ugyan igen, de azt is olyan homályosan, hogy semmit nem lehet belőle kiolvasni az egységárakra vonatkozóan (igaz, ezek önmagukban nem is hordoznak túl sok érdemi információt).

Részlet a szerződésből. Forrás: EKR

Feltöltötték ugyanakkor az antikorrupciós nyilatkozatokat, amely szerint a két cég

„nem követhet el, nem engedélyezhet olyan cselekményt, illetve harmadik személyt nem jogosíthat fel olyan cselekményre, amely a Szerződő Felek részéről a mindenkor hatályos, a közélet tisztáságára vonatkozó jogszabályok, korrupció ellenes előírások megsértését eredményezi. Jelen kötelezettség különösképpen a kormányzati szervek kormánytisztviselöi, Vállalkozói, valamint közeli hozzátartozóik, illetve ezen személyek szoros baráti köréhez tartozók számára eszközölt jogellenes kifizetésekre vonatkozik.”

Másodfokon folytatódik a perünk a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen

Mivel eddig is főként Balásy cégei intézték a Hivatal kommunikációját, nem kizárt, hogy azt a videót is ők készítették, amely miatt az Átlátszó pert indított. A Szuverenitásvédelmi Hivatal „vizsgálati jelentésében” többek között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy kémkedik, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, híreket hamisít vagy épp hírszerzési tevékenységet folytat. Erről egy összefoglaló videót és készített, amit a közösségi médiában terjesztett.

Mivel ezek az állításai valótlanok, jogi útra tereltük az ügyet: azt kértük a bíróságtól, hogy tiltsa el a további jogsértésektől, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére is a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

Ahogy december elején beszámoltunk,

első fokon megnyertünk a személyiségi jogi pert a Hivatal ellen.

A bíró indokolása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal ugyanis megsértette az Átlátszó jó hírnevét azzal, hogy egyebek mellett hírszerzési és dezinformációs tevékenységgel és a közérdekű adatokkal való szisztematikus visszaéléssel vádolta lapunkat. A bíróság eltiltotta a további jogsértésektől, továbbá bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére kötelezte az állami szervet.

Az ítélet azonban nem jogerős, mivel a Hivatal januárban fellebbezett ellene másodfokra.

Katus Eszter

Nyitókép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Szuverén című műsorban. Fotó: Facebook