Magyar kézbe magyar fegyver? Tovább nő a külföldi befolyás a hadiiparban

Az újabb privatizáció után lényegében nem marad tisztán magyar tulajdonú fegyvergyárunk. Az állami fegyvergyártásnak többé-kevésbé vége, és a 4iG-n keresztül tovább nő a német Rheinmetall befolyása a magyar hadiiparban. Ez a külföldi kitettség a régióban csaknem egyedülálló.

A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelője, az állami N7 Holding júniusban írt alá egy előzetes szerződést, amely alapján a HM még megmaradt hadiipari érdekeltségeit a Fidesz-közeli techcégnek adja át. A 4iG egy új társaságban, az N7 Defence Zrt-ben kap 75%-os tulajdonrészt, ide kerülnek az eddig a HM által kezelt hadiipari részvények.

A százmilliárdos nagyságrendű privatizációval Jászai Gellért cége a legértékesebb hazai hadiipari vállalatokban kap rendkívüli befolyást.

A honvédelmi tárca az alábbi cég részvényeitől, részesedéseitől válik meg:

• Aeroplex Kft.: a ferihegyi repülőgép-javító, amely tavaly 36,7 milliárd forintos árbevételt jelentett. A cég a privatizáció előtt teljes mértékben az N7 tulajdona.
• Airbus Helicopters Magyarország Kft.: a gyulai helikopteralkatrész-gyárban kisebbségi (30%-os) tulajdona volt az államnak, a többségi tulajdonos a francia Airbus Helicopters. A cég mintegy 3,7 milliárdos forgalmat bonyolít.
• A Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyára: a 3.8 milliárdos forgalmú cég kisebbségi (49%) tulajdonát kapja meg az új 4iG-holding.
• A Rheinmetall Hungary Zrt.: ez nemrég megnyílt zalaegerszegi üzem, ahol a Lynx KF41 gyalogsági harcjárműveket gyártják. Ahogy a lőszergyárban, a német Rheinmetall itt is 51 százalékos tulajdonnal, az N7 a maradék 49%-ot adja át. Kijelenthető, hogy ez ma a legértékesebb magyar hadiipari cég, árbevétele tavaly 57 milliárd forint felett volt.
• Szintén a legnagyobb fegyvergyártók közé tartozik a Kiskunfélegyházán működő, kézifegyvereiről ismert Arzenál Fegyvergyár Zrt. A tavaly 2,8 milliárdos forgalmú cég eddig 100%-ban a magyar államé volt.
• Hirtenberger Defence Systems Védelmi Ipari Kft.: Érdekesség, hogy az eredetileg osztrák tulajdonú céget 2019-ben még 100%-ban felvásárolta a magyar állam, majd Várpalotára hozta az aknavetőket és lőszereket gyártó üzemét. Túl sok megrendelést azonban nem kapott a cég, legutolsó, 2023-as beszámolója szerint 231 milliós bevétele mellett 680 millió forintos veszteséget termelt.
• Szintén rendkívül veszteséges (tavaly -507 milliós mérleggel zárt) a többféle fegyveralkatrészt gyártó Dynamit Nobel Defence Zrt. A cégben szintén kisebbségi (49%) tulajdont ad át az N7.
• Eddig nem sok sikert könyvelt el a 51%-ban cseh, 49%-ban magyar állami tulajdonú Colt CZ Hungary Zrt. sem. A kézilőfegyver-gyártó tavaly 77,5 milliós veszteséget termelt.

Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogyan fog kinézni a privatizáció után az érintett cégek tulajdonosi szerkezete. A hálóban kékkel jelöltük a magyarországi cégeket és személyeket, pirossal a külföldi szereplőket. A kép kattintással nagyítható.

A tervezett hadiipari privatizációban után várhatóan így néz majd ki az érintett cégek kapcsolati hálója. Az érdekeltségeket az N7 Defence Zrt.-n keresztül veszi át a 4iG. Adatok forrása: Opten, BÉT, Rheinmetall

Ahogy az ábrán látható, több magyar hadiipari cég mögött már korábban is külföldi nagyvállalatok álltak többségi tulajdonosként. A külföldi befolyás – különösen a német Rheinmetall befolyása – a 4iG-n keresztül tovább erősödik.

Rheinmetall-összeszerelő üzem

A 4iG Nyrt. részvényeinek ugyanis több negyedét szintén a német hadiipari óriás kezeli. A német anyacég, az Rheinmetall AG egyébként 100%-ban privát tőzsdei cég, részvényesei nagyrészt különböző befektetési alapok. Ezek közül a legnagyobbak (4-5 százalékos részesedéssel) amerikai alapok, köztük a Blackrock, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley, valamint egy svájci alap, az UBS Group.

A 4iG emellett 2022-ben egy vegyesvállalatot is indított a Rheinmetallal közösen, ami IT-szolgálatatásokat biztosít a német vállalatnak.

2023-ban a Direkt36 arról írt, hogy a 4iG kulcsszerepet kapott egy 2019-ben megkötött „Orbán-Merkel-paktumban”. A lap szerint a német és magyar kormányfő soproni találkozóján egy megállapodás született arról, hogy Magyarország, az autógyártáshoz hasonlóan, egyfajta összeszerelő üzemként fog szolgálni a német hadiipar számára. Az akkoriban indított haderőfejlesztési program azóta nagyrészt a német hadiipartól függ, aminek most a magyarországi üzemek is beszállítói lettek. A Rheinmetall ennek a megállapodásnak a részeként szerzett 25%-os részesedést a 4iG-ben.

A mostani privatizáció beleillik ebbe a mintázatba: a 4iG-n keresztül a Rheinmetall tovább erősíti befolyását a magyar védelmi iparban, ráadásul olyan cégekben is szerez közvetett részesedést, ahol nemzetközi riválisai (Airbus, Colt CZ, és a szintén német Dynamit Nobel Defence) is jelen vannak.

Több mint 5%-os részesedése van a 4iG-ben egy másik külföldi hátterű cégnek, a Bartolomeu ICT-nek is. Ez a portugál Alpac Capital alapkezelő hazai leányvállalata, Pedro Vargas Santos David érdekeltsége. Pedro David egy portugál politikus, Mário David fia. David hazánkban elsősorban arról ismert, hogy Orbán Viktor tanácsadója volt 2021-ig – kapcsolatuk még arra az időre nyúlik vissza, amikor a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, aminek David alelnöke volt.

Mário Davidnak Orbán 2016-ban állami kitüntetést adott, fia, Pedro David alapkezelője pedig részben magyar állami pénzből vásárolta meg az Euronews nemzetközi hírcsatornát.

Egy 2017-es közlemény szerint az ALPAC egy közös befektetési alapot is indított a magyar állammal. A tőkealapba az állami Eximbank, az OTP és a MOL fektetett be.

Mi maradt az államnál?

Az új privatizációs hullámmal alig marad jelentős, tisztán magyar tulajdonú hadiipari gyártó Magyarországon – ami ironikus egy olyan kormányzattól, ami minden lehetséges alkalommal a nemzeti szuverenitás őrének állítja be magát.

Az N7 Holding fennmaradó leányvállalatait átnézve azt látjuk, hogy nagyrészt csak a honvédségi híradástechnikával, elektronikával és logisztikával foglalkozó cégek maradnak állami kézben. Továbbra is a honvédelmi tárcáé lesz a legutóbb 3 milliárdos forgalmat bonyolító HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., és az egymilliárdos bevételű HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Ezek a cégek azonban eltörpülnek a több tízmilliárdos forgalmú Rheinmetall-leányvállalat vagy az Aeroplex mellett.

Klasszikus fegyvergyár nem marad a magyar állam kezében. A legközelebb ehhez a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. áll, ami főleg harcjárművek karbantartásával, korszerűsítésével foglalkozik, illetve más gyártókkal közösen buszok, teherautók gyártásával is. Szintén többségi tulajdonos marad az állam a katonai teherautókat gyártó Rába Nyrt-ben. Az N7 után a gyár második legnagyobb részvényese 20%-os tulajdonhányaddal a győri Széchenyi Egyetem vagyonkezelő alapítványa.

Szalay-Bobrovniczkytól Habony Árpádig

A közelmúltig a magyar államé volt a cseh repülőgépgyár, az Aero Vodochody AEROSPACE a.s. Az Aero tulajdonképpen a legnagyobb, magyar tulajdonú hadiipari cég, annak ellenére, hogy Magyarországon nem rendelkezik gyártókapacitással: 2024. évi forgalma 6,007 milliárd korona volt, ami 97,16 milliárd forintnak felel meg.

A repülőgépgyártót 2021-ben először az akkor még csak üzletember Szalay-Bobrovniczky Kristóf vette meg két magyar cégen keresztül. Miniszteri kinevezése előtt nem sokkal a céget megvette az N7 Holding, vagyis a csehországi gépgyár magyar állami tulajdonba került.

Idén azonban újra privatizálták az Aero magyar anyacégét, a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-t: a vállalat így a MOL vezetőihez köthető cégekhez került, de 27,2 százalékos részesedést szerzett Habony Árpád vagyonkezelője, a Futurum Investments Zrt. is.

Luxemburgi, svájci, török érdekeltségek

A magáncégek között (a Magyar Védelmi Ipari Szövetség tagságát alapul véve) szintén nem találunk olyan, tisztán magyar tulajdonú céget, ami a hadiipar zászlóshajója lehetne. A legnagyobb tagok között találjuk a mintegy 20 milliárd forintos bevételű MFS Defense Zrt. lőszergyárat, ami 100%-ban a luxemburgi Ammolux S.A. tulajdona.

Szintén az Ammolux áll a 3,5 milliárdos forgalmú, kézilőfegyver-lőszereket gyártó Hexagon Ammunition Zrt. mögött. Egy másik, 3 milliárdos forgalmú lőszergyár, a HALTECH Magyar Lőszergyártó és Rendészeti Technológiai Kft. mögött pedig svájci tulajdonost találunk.

Jelentősebb, magyar tulajdonú cégeket a versenyszférában is főleg elektronikai területen találunk csak, ilyen pl. a BHE Bonn Kft. (3 milliárdos forgalom) vagy a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. (1,6 milliárdos forgalom).

Meg kell még említeni a török Nurol Makina magyar leányvállalata, a Nurol Makina Hungary Kft.-t, ami a tervek szerint a jövőben Győrben gyárt majd Gidrán harcjárműveket. A magyar Nurol Marina, ami 100%-ig a török anyacég tulajdona, tavaly már 3 milliárd forintos megrendelést kapott.

A Honvédség már korábban is rendelt Gidránokat, ezeket nem itthon gyártották, hanem Törökországból hozták be, az üzlettel közvetítőként milliárdokat keresett Szíjj László egyik cége.

Hol maradt még nemzeti fegyvergyártás?

Olyan szintű külföldi kitettség, amit a magyar hadiipar terén tapasztalunk, a régiónkban egyáltalán nem tipikus. A szomszédos államok nagyrészt megtartották a nagy fegyvergyártó cégeiket, most is rendelkeznek nagyrészt állami tulajdonú kapacitással akár nehézfegyverek (tüzérségi eszközök, harcjárművek) és lőszerek gyártására.

Románia például az állami ROMARM holdingon keresztül birtokolja a legnagyobb fegyvergyártó cégeket, köztük az egyetlen páncélosgyárat (Moreni hadiüzem), lőszer és lőfegyvergyárakat. Szintén többségben állami tulajdonú az IAR Brasov, amely Brassóban külföldi licensz alapján gyárt helikoptereket, drónokat.

Szlovákiában az N7 megfelelője a DMD Group. A szlovák hadügyminisztérium holdingja 100%-os tulajdonosa a Konštrukta – Defence nevű cégnek, amely tüzérségi eszközöket gyárt Trencsénben, valamint a ZTS-ŠPECIÁL-nak, amely szintén tüzérségi fegyver-alkatrészeket gyárt. Nagy külföldi részvényes a szlovák hadiiparban – az MSM Group-on keresztül a szlovákiai lőszergyártás nagy részét birtokolja – ugyanakkor a Czechoslovak Group, ami 100%-ban cseh tulajdonú.

Bulgária, Európa hagyományosan legszegényebb állama vásárlóerő tekintetében idén hagyta le Magyarországot. Nemzeti tulajdonú hadiiparban azonban már korábban is. Az ország legnagyobb hadiipari cége, a VMZ Sopot EAD lőszergyártó jelenleg is 100% állami tulajdonú. A kézifegyvereket, aknavetőket és lőszereket gyártó ARSENAL AD ezzel szemben privát többségi tulajdonú, de végső tulajdonosai bolgár vállalkozók (az Ibusev-család), a cég vezetői egy holdingon keresztül.

Magyarországhoz fogható külföldi befolyást a hadiiparban csak a katonai nagyhatalomnak aligha nevezhető Szlovéniában találunk. Szlovénia már a 2000-es évekre privatizálta csaknem a teljes hadiiparát. A szocialista idők legnagyobb hadicége, a harcjárműveket is gyártó Ravne vasmű például egy orosz oligarchánál, Andrej Zubitszkijnél kötött ki, aki Dilon nevű cégén keresztül ma is a végső többségi tulajdonos, bár a közelmúltban felmerült a részvények eladása – a szlovén állam is fontolgatta saját, 25%-os részesedése eladását. A másik jelentősebb szlovén hadiipari cég, az Arex pisztoly- és lőszergyár pedig jelenleg a cseh fegyveripari multi, az RSBC leányvállalata.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs