A csökkenő állami megrendelésekre panaszkodik a WHB tulajdonosa

Az állami építési megrendeléseket évek óta sorozatban nyerő West Hungária Bau Kft. (WHB) tulajdonosa Paár Attila. A férfi Magyarország 16. leggazdagabb embere és jó kapcsolatot ápol Tiborcz Istvánnal, igazi NER-milliárdos. A jelek szerint azonban Paár aggódik, hogy eláll a közpénzeső, mert most közzétett „évindító gondolatai” lényege az, hogy kevesebb az állami beruházás, ezért a piaci munkákra helyeződik a hangsúly az építőiparban, és – döbbenet – versenyezni kell a megbízásokért.

Paár arról is ír, hogy az építőipar mögött „nagyon nehéz évek vannak” és 2024 különösen rossz volt, de azért büszke arra, hogy a cége „ebben a cseppet sem könnyű gazdasági helyzetben” is talpon tudott maradni. Zárómondata szerint pedig szeretne a jövőben is gazdag lenni: „folyamatosan azon dolgozunk, hogy az értékeinket meg tudjuk őrizni”.

„Véget ért egy újabb év, ilyenkor szoktunk számot vetni, hogy mi is történt velünk az elmúlt 365 napban” – ezzel a teljesen sablonos mondattal kezdődik Paár Attila „Visszatekintés az elmúlt évre és kitekintő a jövőre” című évindító gondolatsora, amely 2025. január 29-én jelent meg cége, a WHB honlapján.

A hosszú szöveg nagy része gyakorlatilag egy panaszáradat, amelyben Magyarország 16. leggazdagabb embere arról értekezik, hogy visszaestek az állami megrendelések, ezért kiélesedett a verseny az építőiparban, ráadásul drágaság és szakember-hiány is van, plusz alkalmazkodni kell a modern kor kihívásaihoz, például a digitalizáció terén.

Bár a WHB a Fidesz-kormány alatt sorozatban, egymás után nyeri a nagy állami építési megbízásokat, Paár Attila pedig ezeknek is köszönhetően pár év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett, a jelek szerint nem elégedett teljesen.

Az első bekezdésben például arról ír, hogy „Nagyon nehéz évek vannak az építőipar mögött és 2024 még az előző évekhez képest is nehezebb volt. A negatív gazdasági környezet nem csak hazánkban, de az egész világon kihívás elé állít bennünket”, majd azzal folytatja, hogy meglátása szerint „2025 első féléve még nehezebb lesz”. Rögtön ezután azonban következik a fideszes politikusok által is gyakran emlegetett mantra, miszerint nemsokára már sokkal jobb lesz: „az év második felében – év végén talán már bekövetkezik a fordulat”.

Ezután kitér arra, hogy „egy ilyen, nehézségekkel terhelt gazdasági környezetben (…) olyan stratégiai döntéseket kell meghozni kellő időben, melyek biztosítják, hogy a cégcsoport cégei minél hatékonyabban tudjanak megfelelni a kihívásoknak”.

Paár Attila a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott 2022 márciusában a kormánytól (fotó: WHB/Facebook)

Ezután pedig jönnek a sokkoló részek: a csökkenő állami megrendelések miatt kiélesedett a verseny az építőiparban, és a piaci megbízásokra helyeződött a hangsúly, ezért már tavaly elkezdtek szemléletet váltani.

„A WEST HUNGÁRIA BAU Kft.-nél már 2024-ben elkezdtük, de 2025-ben kulcsfontosságú stratégia elem a szemléletváltás. Meg kell érteni mindenkinek – és itt most a fizikai munkásoktól kezdve, az irodai adminisztrációs munkatársakon át egészen vezetőségig, mindenkire gondolok –, hogy egészen más szemléletre van szükség, mint korábban.

Az állami beruházások számának csökkenésével arányosan éleződött ki a versenyhelyzet az építőiparban,

a nagy építőipari cégeknél az állami megrendelésekről a piaci munkákra – például az országba érkezett külföldi befektetések mentén elkezdődött beruházásokra – terelődik a hangsúly. Az utóbbi 1-2 évben az építőipari GDP jelentős hányadát a fent említett, külföldi cégeket vonzó ipari beruházások teszik ki, és ezeknél a piaci munkáknál a magyar, illetve a kínai, török és egyéb külföldi cégek jelenléte miatt csak egy nagyon jól kidolgozott stratégiával lehet belépni a versenybe.”

Ezután következik Paár Attila évindító gondolatainak alighanem legmegdöbbentőbb és a Fidesz-kormány elmúlt évekbeli közpénzes beruházásait legjobban jellemző mondata: „Igaz ez az állami beruházások esetében is, ott is hasonló versenyt tapasztalunk, miután jóval kevesebb munkára tudnak jelentkezni a hazai ágazat cégei.”  Vagyis most MÁR az állami beruházásoknál is verseny van – ami egyúttal azt is jelenti, hogy eddig nem annyira volt. Ezt persze látta mindenki, aki olvasta a közbeszerzési értesítőt vagy az Átlátszó cikkeit, de az újdonság, hogy egy NER-es építőcég tulajdonosa ilyen nyíltan kimondja ezt.

Paár Attila szerint azonban erre a helyzetre is van megoldás, de ne várjon senki csodareceptet tőle: csupa olyan dolgot ír le, ami teljesen normális ügymenet minden piaci munkákból élő cégnél, ami nem akar tönkremenni.

„Ebben a versenyben csak úgy tudunk hatékonyan és sikeresen részt venni, ha minden szempontból – szakmai felkészültség, gyorsaság, ár, rugalmasság – alkalmazkodunk a megrendelői igényekhez és a megváltozott piaci körülményekhez.”

Ezután kitér arra, hogy „a szemléletváltáson túl a sikeres fennmaradás és fejlődés két nagyon fontos eleme a digitalizáció és a szakemberképzés”, majd hosszasan ír az utóbbiról.

Paár Attila (j3) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b3), Kovács Zoltán, a vadászati kiállítás kormánybiztosa (j), és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a felújított Bodajki Vadászkastély átadóünnepségén 2021. szeptember 18-án. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A szöveg vége felé pedig előkerül a gazdag cégtulajdonos öröme: „Hogy egy kicsit kitérjek a 2024-es évben elért eredményekre is,

természetesen büszke vagyok rá, hogy ebben a cseppet sem könnyű gazdasági helyzetben is képesek voltunk és vagyunk talpon maradni, folyamatosan fejlődni

és számos hazai projektünk miatt is büszkén húzhatjuk ki magunkat.”

Ezután felsorolásszerűen ismertet néhány nagy állami beruházást, amelynek a WHB volt a kivitelezője. Ott van a listán a közel 10 milliárd forintért felújított geszti Tisza-kastély, a néhány napja nettó 40,5 milliárdra drágult Dunakeszi Diáknegyed, a majdnem 20 milliárdra drágult könyvtár-raktár, és a 43 milliárd forintos kajak-kenu központ. A piaci munkák listája jóval rövidebb: a Velux raktára mellett csak két kínai cég debreceni egysége, a CATL akkugyára és a szeparátorfóliát gyártó Semcorp üzeme szerepel rajta.

Méltatlan módon a budai Várban az 1904-es formájára újjépülő pénzügyminisztériumi palota kimaradt Paár felsorolásából, pedig ez is fontos állami beruházás. Ennek szintén a WHB az egyik kivitelezője, és az eredetileg sem olcsó, nettó 54 milliárd forintos projekt épp nemrég drágult 69 milliárd forint fölé.

Paár Attila azzal zárja „évindító gondolatai” sorát, hogy eddigi sikereiket a munkatársaik kiváló tudásának köszönhetik, és azon dolgoznak, hogy meg tudják őrizni az értékeiket és „folytatni tudják a célkitűzéseiket” (sic!).

„Természetesen a WHB Csoport eddig elért eredményeinek eléréséhez elsősorban azok az alapvető értékeink járultak hozzá, melyek nem csak az egész vállalatcsoportot, hanem minden egyes munkavállalót is jellemeznek. Minden munkatársunk a maga területén kimagasló szakmai tudással rendelkezik, profi mérnök csapat, magasan képzett kivitelezői csapat és elkötelezett, a projekteket a háttérből támogató osztályok biztosítják a folyamatos fejlődést, a stabilitást és az állandó magas minőséget.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az értékeinket meg tudjuk őrizni, hogy a célkitűzéseinket a jövőben is tudjuk folytatni és továbbra is közösen alkothassunk maradandót.”

A teljesen szívből jövőnek tűnő zárómondathoz tartozik, hogy Paár Attila értékeinek összege A 100 leggazdagabb magyar 2024 című kiadvány szerint 111 milliárd forint. Ezzel pedig a férfi Magyarország 16. leggazdagabb embere.

Ami persze nem csoda annak fényében, hogy az állami megrendelésekkel vastagon ellátott WHB éves árbevétele 2020 óta nettó 80 milliárd forint körül mozgott, 2023-ban pedig nettó 113 milliárd forint volt. Ebből a hatalmas forgalomból pedig minden évben 11-18 milliárd forint közötti hasznot termelt a tulajdonos Paár Attilának. A 2024-es mérlegadatok ugyan még nem elérhetők, de valószínűleg tavaly is jól ment a cégnek.

Erdélyi Katalin

A címlapkép Átlátszó-montázs: Paár Attila és a WHB épülete (fotók: a cég honlapja és Facebook-oldala)