Hirtelen 69 milliárdra drágult az egykori Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban

Évek óta dolgozik a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori épületén a kormányközeli WHB és a Garage Kft., akik 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal nyerték el a megbízást. Egy most megjelent szerződésmódosítás szerint az ingatlan eredeti, 1904-es állapotának visszaállítási költségei viszont már átlépték a nettó 69 milliárd forintot. A közel 30 százalékos drágulás indokaként az orosz-ukrán háborút és az épületbe költöző Államadósság Kezelő Központ működésbiztonságát tüntették fel.

A Mátyás-templom melletti ingatlan 1904-ben épült a Budai Várban az akkori pénzügyi tárcának Fellner Sándor tervei alapján. A díszes, tornyos ingatlan a II. világháborúban súlyosan megsérült, és később takarékossági okokból csak nagyon egyszerűen, mindenféle csicsa nélkül építették újjá. Az épületben évekig kollégium, majd levéltár működött, majd a Fidesz kitalálta, hogy visszaépítik az eredeti formájában, és beleköltözik a Pénzügyminisztérium. Azt viszont tavaly év végén beolvasztották a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ezért jelen állás szerint az Államadósság Kezelő Központ fog majd működni a Szentháromság téri szuper drága ingatlanban.

Az épület rekonstrukciójára a projektet koordináló, állami tulajdonban lévő PM-Tér6 Kft. 2018-ban egy nettó 9,8 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Kft. kettőssel, majd 2019-ben egy újabbat, nettó 7,2 milliárdért. Azóta a cégek bontási, homlokzati és rekonstrukciós munkálatokat folytattak, például helyreállítottak 4 műemléki, reprezentatív termet 2 milliárd forintért. A két cég 2021-ben elnyerte a teljes épület eredeti állapotba való visszaállítására (pl. a tornyok újjáépítésére) vonatkozó közbeszerzést is nettó 54,3 milliárd forintos ajánlattal.

Tavaly áprilisban megírtuk, hogy a szerződést 2021 óta többször módosították, és három év alatt nettó 61 milliárd forint fölé drágult a beruházás. Azóta sokáig csend volt, csak egy technikai módosítás történt tavaly nyáron, most azonban újabb áremelkedésről számolt be a kivitelezést koordináló állami cég. A napokban közzétett tájékoztatás szerint

2024. december elején nettó 69,2 milliárd forintra drágult a beruházás.

A magyarázat szerint a „műszaki tartalom megváltoztatására irányuló megrendelői igények, és az előre nem látható körülmények eredményeképpen szükségessé vált a szerződés módosítása”.

Közben megszűnt a Pénzügyminisztérium

A műszaki tartalom megváltoztatását azzal indokolják, hogy az eredeti tervekhez képest változtak az épület felhasználói. Mint írják, a projektet koordináló állami cég, a PM-Tér6 Kft. mint megrendelő csak „az 2024. október 24. napján kézhez vett, a Pénzügyminisztériumból (PM) érkezett tájékoztató levélből értesült arról, hogy előreláthatóan az épület végleges használói körében a korábban ismertekhez képest újabb érdemi változások várhatók”.

Majd azzal folytatják, hogy „A változtatások a PM által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása okán fellépő létszám- és szervezeti struktúra-átalakulást eredményező változásokat, az épületben elhelyezésre kerülő Államadósság Kezelő Központ működésbiztonságát jelentősen növelő kibővített műszaki elvárásokat, illetve ezeket kielégítő megoldásokat, szakági munkákat jelentették”.

Varga Mihály (feketében) csodálja az újjáépülő ingatlant 2024 júniusában (fotó: Varga/Facebook)

Azt nem tudni, hogy akkor pontosan kik és hányan fognak az épületbe költözni, de az biztos, hogy korábban arról volt szó, az ingatlant majd a Pénzügyminisztérium és az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) fogja használni. Varga Mihály pénzügyminiszter többször posztolt is a Facebook-oldalán az építkezésről, biztos nagyon várta már, hogy a díszes ingatlanban legyen az irodája. Viszont tavaly év végén a kormány beolvasztotta a Pénzügyminisztériumot a Nemzetgazdasági Minisztérium (Nagy Márton miniszter) alá, Vargát pedig kinevezte a Nemzeti Bank elnökévé, Matolcsy György helyére.

Az orosz-ukrán háborút is okolják a drágulásért

Ahogy mostanában egyre több állami beruházásnál, a pénzügyminisztériumi palota drágulásánál is szerepel indokként a 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború.

Ennek kapcsán arra a 2023 januárjában megjelent kormányrendeletre hivatkoznak, mely szerint a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha „a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően” a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam pedig a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét kifizeti a kivitelezőknek. Erre hivatkozva a most megjelent szerződésmódosítási tájékoztatóban ez szerepel:

„Felek a szerződéskötéskor kellő gondossággal sem számolhattak a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háborúval és a háborúval összefüggésben a Szerződés teljesítése során felhasznált építőanyagok és a beépítésre kerülő építőipari termékek árának a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó áremelkedésével”.

Ugyanez történt nemrégiben a Dunakeszi Diáknegyed esetében is, amely az átadása utána hónapokkal drágult nettó 3,2 milliárd forinttal, nettó 37,2 milliárdról nettó 40,5 milliárdra. Az ott tanuló technikumi diákok képzéséhez szükséges szerszámokra viszont nem volt 2 milliárd forintja az államnak.

Szintén az orosz-ukrán háborúra hivatkozva drágult korábban például a salgótarjáni Bortemplom felújítása, a komáromi ipari park víziközmű-hálózatának fejlesztése, a makói kézilabda-csarnok építése, és az Országos Széchenyi Könyvtár piliscsabai raktára is.

A pénzügyminisztériumi palota, a dunakeszi iskolakomplexum és a piliscsabai könyvtár-raktár közös pontja a West Hungária Bau Kft. (WHB), amely mindhárom beruházás kivitelezésében részt vett. Az állami megbízásokkal kitömött cég tulajdonosa Paár Attila, aki a 100 leggazdagabb magyar listáján 2024-ben 111 milliárd forintra becsült vagyonával a 16. helyen állt. Paár akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A Pénzügyminisztérium újjáépülő palotája a Szentháromság téren (fotó: Thaler Tamás/Wikipedia) és Paár Attila, a WHB tulajdonosa (fotó: WHB)