Szijjártó Péter előterjesztésére kedden nyújtotta be azt a törvényjavaslatot Semjén Zsolt, ami lehetővé tenné a Paks II beruházás eredeti árának növelését. Azt viszont nem tudni, hogy mekkora áremelkedésre számítanak. Az Eurostat által nemrég közzétett 2023-as adatok szerint nagyon megdrágult az építési alapanyagok gyártása és a nyersanyagok kitermelése Európában.
Nukleáris erőművek esetében – már csak a projekt összetettsége és időtávja miatt is – jellemző, hogy a becsülthöz képest elszállnak a költségek. A drágulásra a kezdetektől fogva számítani lehetett Paks II esetén is, és az az idő előrehaladtával, a folyamatos csúszások miatt egyre valószínűbbé vált. Az oroszokkal kötött szerződés óta eltelt tíz évben egyelőre nem sikerült megszerezni a beruházás elkezdéséhez szükséges engedélyeket sem.
A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és egyéb nemzetközi folyamatok miatt időközben komoly drágulás történt a nyersanyagok árában és az építőipari anyagok gyártási költségeiben. Az Eurostat által publikált ipari termelői árstatisztika szerint 2015 óta például két és félszeresére emelkedett a feketeszén és a vasérc bányászatának, valamint a kőolaj és földgáz kitermelésének költsége.
A termékek előállításának a költsége is nőtt: a cement-, a mész- és a gipszgyártás például 2015-höz képest 66 százalékkal került többe 2023-ban. Alumíniumot, fémtartályt, illetve különböző fémszerkezeteket, fém épületelemeket átlagosan 36-40 százalékkal drágábban gyártottak tavaly az EU-ban. Az acélcsövek, valamint a réz gyártása közel 60 százalékkal emelkedett. (A diagram egy válogatást tartalmaz, az Eurostaton részletesen kereshetőek az adatok.)
Erre a drágulásra gondolhatott Szijjártó Péter is a törvényjavaslat előterjesztésekor, legalábbis ez hámozható ki a dokumentum indokló részéből.
„Az elmúlt évek nemzetközi eseményei – így többek között a COVID-19 világjárvány és az oroszukrán katonai konfliktus – jelentős gazdasági hatásokat gyakoroltak egész Európában. Ezek, valamint az inflációs körülmények és a háborús szankciós intézkedések bevezetése, jelentősen hátrányos gazdasági körülményeket okoztak és kedvezőtlenül befolyásolták az időtényezőket a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházás kivitelezésében.”
Az nem derült ki, hogy mekkora drágulásra számítanak a projektben.
Magyarország a jelek szerint a költségek várható emelkedése ellenére is ragaszkodik a projekt folytatásához, mert „a beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése”. Más országokban viszont hasonló esetben a kiszállás mellett döntöttek.
A finnországi Hanhikivi-projektet például 2022 májusában állították le, részben az ukrajnai háború miatti politikai kockázatok, részben pedig a sokéves csúszás miatt. A zömében piaci szereplők által alkotott finn projektcég a kormány előzetes elvi hozzájárulása után 2013-ban kötött szerződést a Roszatom leányvállalatával a Paksra tervezetthez hasonló típusú reaktorok építésére, 7-7,5 milliárd euróra becsült beruházási költséggel.
Az erőmű eredetileg 2024-ben megkezdte volna a termelést, azonban 2022-ben, amikor a finnek kiszálltak a projektből, még a létesítési engedély sem volt a zsebükben – bár a földmunkákat már megkezdték. (Ugyanez történik Magyarországon is.) Az ukrajnai háború kitörése után a finn gazdasági miniszter bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem is fogja kiadni az engedélyt, a projektcég pedig úgy döntött, kiszáll. A Roszatom vitatta ennek jogszerűségét, és a vita azóta sem rendeződött.
A bulgáriai Belene-atomerőmű építésére 2005-ben kiírt tendert az Atomsztrojexport-Areva-Siemens által alkotott konzorcium nyert meg. Az erőműépítésre létrehozott projekttársaság 51 százaléka a bolgár villamosenergia-vállalat, 49 százaléka pedig a tervek szerint befektetők tulajdonába került volna. A befektetői érdeklődés azonban elmaradt, hosszas tendereztetés után végül a BNP Paribas és az RWE szállt be a projekt finanszírozásába.
Az atomerőmű-építésre vonatkozó szerződést 2008-ban, Vlagyimir Putyin jelenlétében írták alá. 2009-ben a bolgár kormány bejelentette, hogy a projekt költsége a kezdeti 4 milliárd euróval szemben várhatóan el fogja érni a 10 milliárdot. Egy 5,3 erősségű földrengés pedig pánikot keltett a térségben. (Korábban több szervezet is erősen kifogásolta, hogy nem vizsgálták kellően a földrengésveszélyes terület megfelelőségét).
A BNP Paribas és az RWE még abban az évben kiszállt a projektből, majd 2012-ben végül a bolgár miniszterelnök bejelentette a projekt leállítását. Az Atomsztrojexport 1,2 milliárd eurós kártérítést kért, a 2016-ig elhúzódó perben végül 550 millió eurós kártérítést ítélt meg a bíróság.
Fülöp Orsolya
Címkép: Szijjártó Péter a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésén 2024. szeptember 20-án, Budapesten (forrás: Szijjártó/Facebook) Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A kivitelező a Bayer Construct Zrt., amely korábban csak alvállalkozó volt hasonló projekteken, de tulajdonosa üzletelt már Mészáros Lőrinccel és az állammal is.
Pontosan miben különbözik a november 21-én bevetett Oresnyik az eddig ismert rakétáktól? És mi lehet Oroszország célja egy ilyen támadással? Elmagyarázzuk.
A nemek közötti bérszakadék valamennyire javult az elmúlt évtizedben, de még mindig jelentős. Az Egyenlő Díjazás Európai Napja idén november 15-re esett.
Vadai Ágnes kérdését feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész. Az ellenzéki képviselő cikkünk nyomán érdeklődött a Mészáros M1 Kft. furcsa győzelmeiről.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!