Egyfős cég, exportból élő vállalkozás és multik – ide vándoroltak a Szijjártó-féle versenyképesség-növelő támogatások

33 versenyképesség-növelő támogatásról (VNT) döntött a Szijjártó Péter vezette tárca, a szerződéseket tavaly december végén írták alá. Az összesen 10 milliárd forintnyi támogatásból jutott volna a Bige Holdingnak és a MOL leányvállalátának is, de eddig mindössze 8-an kaptak pénzt. A 2021-es VNT nyertesei 85 százalékban külföldi cégek.

„Munkahelymegőrző beruházásaihoz 806 magyar vállalat kap állami támogatást a versenyképesség-növelő támogatási programban, amelynek teljes keretösszege a kezdeti 50 milliárd forintról már 169 milliárd forintra emelkedett” – idézte a koronavirus.gov.hu a külgazdasági és külügyminisztert 2020 júniusában.

A versenyképesség-növelő támogatásokra (VNT) először a koronavírus okozta problémák miatt szenvedő cégek pályázhattak. A kiírás ma is elérhető dokumentuma szerint „a támogatási forma kizárólag közép-és nagyvállalatok számára elérhető”.

A hivatalos definíció szerint: A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

A VNT kiírása szerint kisvállalkozások nem vehetnek részt a programban. Definíció szerint a kisvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021-ben mintegy 221 milliárd forintnyi VNT kifizetéséről döntött,

ezt közadatigénylésünkre közölték. A mintegy 1000 támogatott cég között sok a külföldi, akik összesen 55,66 milliárd forintnyi támogatást nyertek el.

1 fő megtartott munkaerő bő 200 millióért

Az adatokból az is kiderül, hogy – bár a kiírás szerint ez nem lett volna lehetséges –kisvállalkozások is kaptak támogatást.

50 főnél kisebb cégek közül 226-an kaptak pénzt, 46 milliárd forint értékben. Ezek között vannak – a KKM-től kapott adatok szerint –  olyan cégek, ahol a megtartott munkaerő 1 (!) fő. Az egyik ilyen a német tulajdonban lévő KRUG Hungary Kft., ami 229, 45 millió forint támogatást kapott. A cég 2020-as, tehát a támogatás évében leadott beszámolója szerint 4,29 alkalmazottjuk volt.

„A 2020. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”. – írják a beszámolóban.

„Felmérésünk és értékelésünk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a beazonosított hatások jelenleg nincsenek olyan jelentős vagy számottevően negatív hatással a Társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére”.

Vagyis nem szenvedtek a koronavírustól, mégis erre hivatkozva kaptak támogatást.

A pénzből a 2021-es mérleg szerint termelőgépet vettek, és 8,39 főre nőtt az alkalmazottak száma. Akkor úgy látták, hogy a „2021. üzleti év beszámolójában kimutatott árbevétel és eredményadatok esetében bekövetkezett járványügyi helyzet nem volt jelentős hatással a Társaság működésére”.

A Mezőtúri Vendéglátó Kft. 1 fő megtartott munkaerőhöz 283,24 millió millió forintot kapott. A cég 2020-as beszámolója szerint 0 alkalmazottal zárták az évet, és közölték, hogy „2020-ban kapott a cég pályázati előleg címen 283.248.000 ft összeget, mellyel 2021-ben kell elszámolni”. 2021-ben pedig már azt írták, hogy 2022-ben számolnak el. A cég 566 millió forintos beruházást vállalt a támogatásért cserében. 1989-ben alapították, éves bevétele 6-19 millió forint közötti. 2021-ben 1, azaz egyetlen dolgozójuk volt. Kerestük a céget, hogy miként látják a támogatás hasznát, de nem válaszoltak megkeresésünkre.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Export sem nyerhetett volna, de mégis

A kiírás szerint „Exporttal kapcsolatos tevékenység” sem kaphatott támogatást. Ehhez képest a Berkemann Magyarország Bt. 282 millió forint támogatást kapott. Az orvostechnikai cipőket gyártó vállalkozás honlapja szerint azonban ők rengeteget exportálnak. „A Berkemann 1995-ben a nagy múltú magyar cipőgyártásnak szavazott bizalmat, és Kiskunfélegyházán építette fel az egész világot kiszolgáló gyártóüzemét. Így bárki, aki ma Berkemannt visel a világon, magyar mesteremberek munkájának gyümölcsét hordja. Így jelenleg több mint háromszáz magyar családnak ad munkát a vállalat.” – írják.

A vállalkozás 2020-as beszámolójában az áll, hogy „a Corona vírus (sic!) közvetlen és közvetett hatásainak kezelésére, és a stabilitás megőrzésére tett intézkedések nyomán a vállalkozás folytatásának elve nem sérül.” A cég bevétele úgy oszlott meg, hogy 426 millió forint forgalom belföldről, 6 milliárd forint pedig exportból származott. Az export 2021-re 6,2 milliárd forintra nőtt, és a hazai értékesítés 398 millió forintra csökkent.

A térkőgyár kész, a tejcsarnokról nem tudni

De van olyan cég is, aki már fel is használta a támogatást. 2022-ben a választások előtt írt a baon.hu arról, hogy elkészült a bajai Bácska-Logistik Kft. térkőgyártó üzeme, aminek átadásán Szijjártó Péter is megjelent.

Az Óvártej Zrt. 2021-ben 294 milliót kapott. A kormany.hu írása szerint a cég „1,1 milliárd forint értékben épít egy 1200 négyzetméteres csarnokot és szerez be olyan gépeket, amelyekkel húsz százalékkal tudja növelni kapacitását. A fejlesztéssel – amelyet az állam 294 millió forinttal támogat – 135 ember munkahelyét védik meg”. Az Óvártej Zrt. honlapján nincs hír arról, hogy elkészült volna a csarnok. Írtunk a cégnek az ügyben, de nem válaszoltak.

A Mercedes-gyár kapta a legtöbbet

A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter 2021 májusában, a hírt szintén a koronavirus.gov.hu szemlézte.

A KKM közadatigénylésünkre két táblázatot küldött, eszerint 2021-ben alig 100 cég kapott támogatást. A támogatott vállalkozásoknak 66 milliárd forintot ítélt meg a KKM, a cégek 85 százaléka külföldi tulajdonú.

A legtöbb pénzt – 15,4 milliárd forintot – a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kapta.

Az a kecskeméti Mercedes-gyár, ami 2018 óta 306,2 millió euró adózás előtti eredményt ért el. Ez 400 forintos árfolyamon számolva 122,5 milliárd forint nyereséget jelent.

A nyertesek döntő többsége autóipari beszállító, de nem mindenki kapta meg még a pénzt. Például 1,1 milliárd beruházáshoz 2021.12.28-án 348,5 milliós támogatást ítéltek meg a Bige Holding Kft.-nek. Annak a Bige Lászlónak a tulajdonában álló cégnek, akikről tavaly ősszel a kormánymédia azt harsogta: ő hajtja fel a műtrágya árakat – ennek ellenkezőjéről itt írtunk.

449,5 milliót ítéltek meg a Mol Petrolkémia Zrt.-nek, a Mol tulajdonában álló vállalkozásnak, de pénzt sem ők, sem Bige Holding Kft. nem kapott még egyelőre.

A Külügyminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre

„A VNT keretében kiosztott támogatások nem szolgálták a kormány által évekkel ezelőtt deklarált célt, vagyis a hazai vállalatok előnyben részesítését a külföldiekkel szemben, noha kétségtelen, hogy a kedvezményezett cégek döntő többsége, majdnem háromnegyede hazai tulajdonú vállalkozás.  Vonatkozó információ híján nem lehet megítélni, hogy a kedvezményezettek által vállalt beruházások tényezőintenzitása mekkora, vagyis nem tudható, hogy valóban a gazdasági feljebb lépésre, a versenyképesség növelésére, innovatív beruházásokra költött-e az állam százmilliárdokat. Emiatt nem lehet arra sem következtetni, hogy a program mennyire szolgálta a közepes jövedelmi csapda elkerülését” – az összegzés MEDVE-BÁLINT Gergőtől, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának írásából származik.

A „Koronavírus-válságkezelés beruházásösztönzéssel: a magyarországi Versenyképesség Növelő Támogatási Program ágazati és területi vonatkozásai” tanulmány szerint „a beruházások értékének több mint 40 százaléka került vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezettekhez (köztük tőkeerős multinacionális nagyvállalatokhoz), kétséget támaszthat a VNT konstrukció hatékonysága iránt.”

A támogatással, azok megítélésével, az eredményekkel kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Külügyminisztériumot (KKM). Többek között kérdeztük

• Az önök megítélése szerint célt ért-e a támogatás? Van-e utókövetése a pályázatnak? Közel 170 ezer munkahely megőrzéséhez adott a KKM támogatást, mennyi maradt meg belőlük?
• Kellett-e támogatást visszahívni? Ha igen, hány esetben, milyen összegben?
• Mi alapján született döntés egy-egy pályázó támogatása kapcsán?

Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.

Segesvári Csaba

Frissítés 2022. október 14.: Az Óvártej Zrt. cikkünk megjelenése után reagált korábbi megkeresésünkre. Válaszukat szó szerint idézzük: „Az Óvártej Zrt. 2020 novemberében állította össze beruházási projektjét, amelyre a támogatást elnyerte. A pandémia és az ellátási láncok ismert globális zavarai jelentősen átalakították a gazdasági környezetet, kiszámíthatatlanná vált az építőanyagok, az elektronikai és mechanikai alkatrészek beszállítása, alapvető logisztikai folyamatok szakadtak meg bizonytalan időre, ezért módosítani kellett a beruházás egyes elemeit.

A szóban forgó projektben így nem önálló üzemcsarnok épült, hanem a telekvásárlással bővített üzemi területen valósult meg a korábbi sűrítő üzemegység korszerű bővítése, és új gépsorok beszerzésével létrejött modernizálása. A beruházás megvalósult, a támogatás elszámolási folyamata jelenleg zajlik.”

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a kecskeméti Mercedes-gyárban 2021. október 22-én (fotó: Facebook/Szijjártó Péter)