Pártrendezvények közpénzből: választási mozgósításra használhatták az állami civil alap támogatásait

Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program.

Idén március 10-én, a 2022-es választási kampány hajrájában a Márai Sándor Kulturális Polgári Kör szervezett beszélgetést Szolnokon Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter főszereplésével és Kállai Mária, a helyi kormánypárti képviselőjelölt részvételével. A Magyar Narancs tudósítása szerint a fórum tipikus választás előtti mozgósító esemény volt: a rendezvény témája a kampány akkor már központi eleme, az ukrajnai háború volt; elhangzott a Fidesz fő üzenete, miszerint az Orbán-kormány a béke záloga, az ellenzék pedig belesodorná az országot a háborúba.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A fórumra érkező főként időskorú közönségnek Kállai Máriát dicsérő, az ellenzéki jelöltet támadó szórólapokat osztottak, és személyes adataikat gondosan felírták jelenléti ívekre, minden bizonnyal a választás napján beizzított mozgósítás érdekében. Az eseményt szervező kör (nevéből is kitalálható módon) régi Fidesz-szövetséges, elnöke, M. Román Béla korábban maga is a kormánypárt fideszes helyi képviselője volt.

A márciusi tudósításokban még nem szerepelt, hogy

az eseményt szervező Márai Polgári Kör abban az évben több mint 10 millió forint közpénzre pályázott az államnál,

„a nemzettudatot érősítő, polgári filozófiát és életmódot megjelenítő” események szervezésére – mint később kiderült, sikeresen. Az állami pénzt szétosztó Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) az április 3-i választás után tette közzé a Városi Civil Alap (VCA) keretében támogatott civil szervezetek friss listáját – ez az a program, amit a Norvég Alap helyett vezetett be a kormány.

Júniusra a K-Monitor adatigénylése nyomán nyilvánosságra került a nyertes pályázatok leírása is, amelyből kiderült, hogy a Márai Polgári Kör nem az egyetlen Fidesz-közeli szervezet, amely pont a választási évben igényelt sikeresen állami pénzt közéleti rendezvények szervezésére.

Tavaly médiaépítésre, idén rendezvényekre lehetett sok pénzt nyerni

Az Átlátszón többször is írtunk már a Városi Civil Alap támogatásairól. A Miniszterelnökség 2021 óta oszt pénzt a papíron a civil szféra erősítését szolgáló alapból, de a támogatásokból az első és második körben is elsősorban a kormánypártokhoz szorosan kötődő csoportok részesültek. Olyan egyesületek, alapítványok is támogatást nyertek, amelyeket helyi fideszes politikusok vezetnek, egyes szervezetek pedig formálisan is választási szövetséget kötöttek Fidesz-alapszervezetekkel.

Megint Fidesz-közeli szervezetek nyerték a legnagyobb összegeket a kormány civil-támogató programján

Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a legmagasabb, 10 millió feletti adományoknak ezúttal is mintegy felét a kormánypártokhoz kötődő csoportok kapták. Ráadásul több kormányközeli egyesület már másodszor szerepel a támogatottak listáján.

Ennél is érdekesebb az, hogy mire fordíthatták tavaly és idén a szervezetek a támogatást. A tavalyi VCA témája a média volt, a legnagyobb összegeket mind kommunikációs célra nyerhették el a pályázók. Ennek egyik legsikeresebb példája Pécs volt, ahol a támogatásokból egy kisebb, a kormánypártok üzeneteit közvetítő helyi médiabirodalom épült ki.

Fidesz-kampány civil pénzből: így jött létre a pécsi mini-KESMA

Korábban a Városi Civil Alap kapcsán írtunk arról, hogy a papíron civil szervezetek támogatására szánt állami forrásokat valójában a Fidesz választási kampányához használhatják fel. Most pécsi példák alapján bemutatjuk, hogyan folyhatott ez a gyakorlatban. A városban több, kormánypárti üzeneteket közvetítő hírportál is feltűnt a választások előtt, amelyek mögött állami forrásokat találunk.

Míg tavaly a VCA-támogatások célja a hosszabb távú médiaépítés volt, az idei választási évben már a választók rövid távú mozgósítása lehetett a fő cél. A K-Monitor által közzétett pályázati eredménylistából kiderül, hogy idén a legnagyobb elnyerhető összegeket (11 millió forint) már nagyrészt nem kommunikációs tevékenységekre, hanem programszervezésre nyerték el a szervezetek. A top nyertesek jó része idén is a kormánypártokhoz köthető, így nem meglepő, hogy több, állami pénzből támogatott rendezvény is a Fidesz-jelöltek kampányát támogatta.

Bár a támogatott szervezetek teljes listáját a BGA csak április 22-én tette közzé, a pályázati kiírás szerint a támogatott tevékenységek időtartama január 1-től december 31-ig tart. Vagyis az áprilisi választás előtti kampányidőszak is beleesett, így az akkor szervezett rendezvények is elszámolhatók támogatott eseményként.

„Politikafüggetlen” szervezet, ami elindul a választásokon

A bevezetőben említett Márai Polgári Kör fórumához hasonló eseményt szervezett a Polgári Hatvanért Közhasznú Alapítvány. A csoport „civil közösségeinek, programjainak bemutatása” érdekében igényelt közel 11 millió forintot, amelyből 10 milliót ítélt meg nekik a BGA. A kampányhajrában, március 20-án aztán ők szerveztek Hatvani Polgári Szalon néven kampányrendezvényt, ahol a helyi fideszes képviselőjelölt, Szabó Zsolt beszélgetett Orbán Balázs államtitkárral. A Polgári Hatvanért Alapítvány elnöke, Köves Gábor Nándorné egyébként szintén fideszes politikus, a városban önkormányzati képviselő.

„Politikai, gazdasági és vallási szervezetektől, ideológiáktól és érdekektől független civil nonprofit szervezetként” határozza meg magát a hódmezővásárhelyi Szeretem Vásárhelyt Egyesület, annak ellenére, hogy

2019-ben a Fidesszel közös választási szövetségben indítottak jelölteket az önkormányzati választásokon, köztük az egyesület elnökét, Walterné Böngyik Teréziát is.

Idén az egyesület 11 millió forintot kapott „helyi közösségépítő rendezvények, kikapcsolódási lehetőségek szervezése” címszóval. Azt nem tudni, mennyire felel meg ennek a leírásnak az egyesület márciusi rendezvénye, amikor közéleti beszélgetést szerveztek két, a Fidesznek kampányoló médiaszemélyiséggel, Bohár Dániellel és Deák Dániellel.

Gender és Mága Zoltán

Nem annyira a választásokhoz, hanem a „gyemekvédőnek” nevezett népszavazáshoz kapcsolódott egy másik támogatott szervezet, a Forrásvíz Kulturális Alapítvány tevékenysége márciusban, amely Facebook-oldalán számos, a kormány üzenetét támogató tartalmat osztott meg, március 4-én pedig Szilvay Gergely KESMA-s szerzőt hívta meg Miskolcra, hogy A gender-elmélet a társadalomban címmel tartson előadást.

Az alapítvány a VCA-tól az alábbi pályázatára nyert támogatást: „Miskolcon a régióra jellemző társadalmi adottságok összesége fellelhető, a bérek alacsonyabbak, mint az országos átlag, és jelentősen magasabb a társadalom perifériáján élő családok száma. (…) Több rendezvényből álló sorozatot szeretnénk megvalósítani, amely segítséget jelent a helyi családoknak az őket érő társadalmi veszélyek kiszűrésében.”

A Forrásvíz Alapítvány egyébként a Hit Gyülekezetéhez köthető: elnökét, Szilágyi Sándort korábban a miskolci gyülekezet kapcsolattartójaként említik a gyülekezet Facebook-oldalán, és az alapítvány oldala is főleg a Hit Gyülekezete tartalmait osztja meg.

Más, támogatott Fidesz-közeli csoportok rendezvényei a felszínen politikamentesek voltak, de felbukkantak rajtuk a helyi fideszes jelöltek. A Dunamenti Polgári Egyesület, amely 11 millió forintot nyert „a Dunamenti a kulturális értékek, hagyományok megőrzésére ösztönző programok szervezésére”, 10 nappal a választások előtt szervezett Mága Zoltán-koncertet a „szekszárdi szépkorúak köszöntésére”.

A rendezvény fővédnöke Horváth István volt, a Fidesz országgyűlési képviselője a szekszárdi választókerületben.

Magának az egyesületnek az elnöke szintén fideszes politikus, Berta Zoltán alpolgármester.

Hasonló rendezvényt szervezett az Összefogás Óbudáért Egyesület: itt a március végi családi nap fővédnöke Bús Balázs volt, aki bár akkor nem töltött be hivatalos tisztséget a kerületben, csak a Fidesz jelöltjeként kampányolt, mégis fővédnökként szerepelt a rendezvényen.

Az óbudai szervezet maga viszont kötődik a korábbi polgármesterhez, annak elnöke, Csikósné Mányi Júlia Bús Balázs polgármestersége alatt az önkormányzat civil referense volt. A Bús-féle önkormányzattól az egyesület korábban 24,5 milliós támogatást kapott, idén pedig a VCA-tól óbudai szabadidős programok megvalósítására nyert el 11 milliót. Az egyesület egyébként a pályázatban arra is panaszkodott, hogy „a kerület jelenlegi vezetése sajnos nem támogatja munkánkat”, nem úgy, mint az előző.

Gattyán és Szanyi pártját is népszerűsítették

Bár tavalyhoz képest a választási évben a támogatások kisebb része érkezett kommunikációs célokra, így is megjelenhettek olyan, állami pénzből is támogatott lapok, amelyek a helyi Fidesz-kampányokat is szolgálták. A Zöld Út Caritas, Bánó Miklós Zoltán XX. kerületi önkormányzati képviselő egyesülete idén az Erzsébeti Napló nevű lap kiadására kapott 11 milliót.

Az Erzsébeti Napló a kampány során nyíltan agitált a kormánypártok mellett és az ellenzéki összefogás ellen, még érdekesebb viszont, hogy a lap a hatpárti összefogásba be nem szálló, elvileg ellenzéki pártok, azaz az ISZOMM, az oltásellenes Normális Élet Pártja és a Gattyán György-féle MEMO jelöltjeit is népszerűsítette.

A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International még a választások előtt tett közzé jelentést a kampányköltségek egyik szeletéről, a közterületi hirdetésekről. Ebből kiderült, hogy a Fidesz több mint két és félszer annyi pénzt költhetett plakátokra, mint az összes többi párt együttvéve. Ha ehhez hozzászámoljuk azokat a plakátokat is, amelyek nem a hivatalos Fidesz-kampány részét képezték, de a kormánypártokat támogatták, azaz a kormány és a CÖF hirdetéseit, akkor a kormánypártok anyagi előnye már csaknem hatszoros.

Mindez pedig még csak egy kis része a nem hivatalos kampánykiadásoknak, amelyek tovább növelik a kormánypártok hatalmas erőforrás-fölényét, elsősorban közpénzből. Ide tartozik a klientúraépítés a helyi médiában és civil szférában, amelynek lényege szintén az, hogy államilag támogatott szervezetek támogassanak pártkampányokat – ennek egyik forrása a BGA civil alapja.

Zubor Zalán

Címlapkép: képernyőfelvétel, Magyar Honvédség/YouTube