A Végrehajtás Operatív Program (VOP) célja a 2007–2013 között Magyarországra érkező uniós támogatások hatékony és szabályos felhasználásának biztosítása volt az európai uniós forrásokat kezelő magyar szervek fejlesztésével. Erre a célra durván 92 milliárd forintot adott az EU, ám az utóellenőrzések során számos szabálytalanságot talált, ezért nagyjából a pénz negyedét, kb. 20 milliárd forintot vissza kellett fizetnie a kormánynak az Átlátszó információi szerint.
Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Információink szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.
Az Európai Bizottság 2007 augusztusában a C/2007/3799 számú határozatával elfogadta a Magyarország által benyújtott Végrehajtás Operatív Programot (VOP), amelynek célja a 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklusban hazánkba érkező uniós támogatások (Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT) hatékony, teljes körű és szabályos felhasználásának elősegítése volt az EU-s forrásokat kezelő magyar szervek (főként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnökség) fejlesztésével. A VOP-ra durván 370 millió eurót (az akkori 250-es átlagárfolyamon kb. 92,5 milliárd forint) adott az Európai Unió Magyarországnak.
2015. november közepén az Európai Bizottság (EB) horizontális közbeszerzési rendszerauditot folytatott le, melynek során több, uniós forrásból megvalósult projektet is megvizsgált. A jelentés két rendszerszintű, valamint egy egyedi megállapítást tett, amelyek egyebek (pl. KÖZOP és TIOP) mellett VOP-projekteket is érintenek.
Az érintett VOP-projektek kapcsán az EB pénzügyi korrekciót, vagyis támogatás-visszafizetést javasolt összesen 539 millió forint értékben. A magyar kormány ezt elfogadta.
Az audit egyik rendszerszintű megállapítása a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során odaítélt hasonló munkák, szolgáltatások szabálytalan ismétlődése volt, ami 3 darab VOP-projekt kapcsán is előfordult. Ezeknél a Miniszterelnökség volt a kedvezményezett, és a támogatás 25%-át kérte vissza az EU.
A három érintett projekt a VOP-1.1.1-2008-0010, a VOP-1.1.1-2008-0018 és a VOP-2.1.3-2009-0001 volt, amelyekről szinte semmi sem található meg az interneten. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013-as beszámolója szerint a VOP-1.1.1-2008-0018 számú projekt a Miniszterelnökségen működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály feladatellátását hivatott segíteni, a többit homály fedi.
Egy grafikon A Végrehajtás Operatív Program előrehaladása című 2014-es kormányzati dokumentumból (forrás: palyazat.gov.hu)
A 2015-ös ellenőrzés által feltárt másik rendszerszintű megállapítás az indokolatlan határidő-lerövidítés volt, ami miatt a szabálytalansággal érintett szerződések 10%-ának visszafizetését kérte az Európai Bizottság. Itt több egyéb mellett egy VOP-os projekt volt érintett, a VOP-1.1.1-2008-0004 számú. A jelentés emellett egyedi megállapításként azt is tartalmazza a Végrehajtási Operatív Program projektjei kapcsán, hogy a VOP-2.1.3-2009-0001 számú projektnél a Miniszterelnökség indokolatlanul alkalmazta a gyorsított eljárást.
Az Orbán-kormány évekig levelezett az ügyben, bizonygatta, hogy nem is volt semmiféle szabálytalanság, de végül 2019 májusában közölte az EU-val, hogy ugyan a megállapításokkal nem ért egyet, elfogadja a javasolt pénzügyi korrekciót. Vagyis beleegyeztek az 539 millió forintnyi támogatás visszafizetésébe, amiből 458 millió volt az uniós rész.
Az Európai Bizottság 2015-ös auditjában vizsgált VOP-1.1.1-2008-0018 számú projekt miatt korábban az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódott.
A hivatalosan Az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE, későbbi nevén: KFF) szakértői állományának kapacitás bővítése elnevezésű projektet 2011-ben kezdték el vizsgálni az OLAF ellenőrei. Jelentésükben több szabálytalanságot is megállapítottak, amelyekre persze a magyar kormánynak volt válasza.
Végül több éves levelezés után az Európai Bizottság az OLAF-jelentés nyomán a VOP-1.1.1-2008-0018 számú projekt két szerződése kapcsán közbeszerzési szabályok megszegése miatt 25%-os korrekciót javasolt.
Ez 319,5 millió forint volt, melyből az uniós rész 271,6 milliót tett ki. Az összeg visszafizetését a magyar kormány 2019-ben tudomásul vette.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére egyébként Polt Péter legfőbb ügyész 2020 őszén azt közölte, hogy a projekt miatt az OLAF jelzése nyomán 2020 augusztusában vádemelés történt. Azt azonban nem tudni, hogy áll most az ügy.
Fontos összefüggés, hogy a kérdéses projekt idején és az OLAF által vizsgált időszakban az európai uniós forrásokat kezelő (azóta megszűnt) magyar szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetője Petykó Zoltán volt, akinek a neve információink szerint szerepel is a jelentésben.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2010-ben nevezte ki az NFÜ élére Petykót, aki korábban négy éven át a Nyerges Zsolt tulajdonában álló Mezort Zrt. vezérigazgató-helyettese volt, kinevezése után pedig a Simicska Lajos tulajdonában lévő Közgép Felügyelő Bizottságának tagja is maradt. Petykó Zoltán tehát egyértelműen a Fidesz akkori gazdasági hátországának számító Simicska-Nyerges duótól érkezett egy kormányszervhez közpénzeket irányítani.
Egy évvel a közbeszerzési audit után, 2016. november közepén az EB célzottan a Végrehajtási és Operatív Program (VOP) tekintetében végzett ellenőrzést. Ennek keretében a VOP-2.1.1. számú intézkedést, vagyis az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) megvalósítását vizsgálta.
Az EB itt olyan hatalmas szabálytalanságokat talált, hogy 100%-os pénzügyi korrekciót javasolt, vagyis az EMIR létrehozására adott teljes támogatási összeget visszakérte. Ez összesen 22,2 milliárd forint volt, amiből 18,8 milliárdot tett ki az uniós rész.
Két projektről volt szó, a VOP-2.1.1-2007-0001 és a VOP-2.11.1-2008-0001 számúról, melyeknek a Miniszterelnökségen működő Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság volt a kedvezményezettje.
A magyar kormány által elfogadott 100%-os visszafizetés összege euróban
A magyar kormány próbálta cáfolni a Bizottság megállapításait, és bizonygatta, hogy minden rendben volt a projekt során, de végül Orbánék beadták a derekukat. Több évnyi levelezés után a magyar kormány 2020 július közepén jelezte, hogy bár továbbra sem ért egyet az EB megállapításaival, az operatív program lezárása érdekében elfogadja és elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat.
A 24.hu 2017-ben megírta, hogy a 2016-os ellenőrzés során az EU akkora szabálytalanságokat talált, hogy a teljes támogatási összeget visszakérheti. A szocialista kormány által elkezdett, de 2010-től a Fidesz által felpörgetett EMIR-projekttel az volt az uniós ellenőrök problémája, hogy jogellenesen alkalmazta a magyar kormány a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. Ugyanis az EMIR kifejlesztésével és üzemeltetésével is a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, aztán – holott más is képes lett volna rá – már csak vele szerződtek, és fokozatosan át is adták a magáncégnek a rendszer tulajdonjogát. Ezzel gyakorlatilag kizárták a versenyt, és hatalmas előnyhöz juttatták a Welt 2000 Kft.-t.
A 24.hu cikke után a Miniszterelnökség akkori vezetője, Lázár János büntetőfeljelentést tett az ügyben, és azt hangoztatta, hogy a szabálytalanságok a Gyurcsány-kormány időszakát érintik. Ez azonban nincs így: bár az EMIR kifejlesztése valóban a szocialisták idején kezdődött, azt a Fidesz-kormány pörgette fel 2010 után. Szintén a Fideszhez kötődik a Welt 2000 Kft. 2014-es államosítása is: az egyik tulajdonos, Komáromi András nem akarta eladni a céget, majd miután mégis belement az üzletbe, váratlanul meghalt.
A gyámügy dönthet az uniós pályázatkezelő rendszer tulajdonjogáról | atlatszo.hu
A gyámügy dönthet az uniós pályázatkezelő rendszer tulajdonjogáról
Nem túl közismert, de egy kormányrendeletnek köszönhetően 2013 óta lehetőség van arra, hogy az EU által szabálytalanság miatt visszakért uniós támogatást ne az érintett kedvezményezett, hanem a központi költségvetés, vagyis a magyar államkassza fizesse vissza. Ez több indok miatt is lehetséges a 21. § alapján, de legtöbbször arra hivatkoznak, hogy „a projekt megvalósításához nemzeti érdek fűződik”.
Információink szerint erre, „az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről” szóló, 549/2013. (XII. 30.) számú kormányrendeletre és a nemzeti érdekre való hivatkozással kérte a Miniszterelnökség, hogy a központi költségvetésből kerüljön visszafizetésre a 3 vizsgálat során kiszabott összesen 23 milliárd forint pénzügyi korrekció, amiből az uniós rész 19,6 milliárd forint.
Értesüléseink szerint az első elképzelés az volt, hogy a kormányrendelet 21. §-ának megfelelően a költségvetés európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék előirányzatából állja a kormány ezt az összeget, ez azonban nem sikerült, mert az egész évi tartalék nincs ennyi.
Részlet az 549/2013. (XII. 30.) számú kormányrendeletből
De semmi probléma, megoldották máshogy. A kormányrendelet 6. §-a ugyanis kimondja, hogy: „Az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatok társfinanszírozáson felüli felhasználása lehetséges európai uniós forrás terhére jóváhagyott programok, projektek szabálytalansági esetekből adódó, Magyarországot terhelő európai bizottsági követelések kiegyenlítése abban az esetben, ha az összeg nem terhelhető át a kedvezményezettekre”.
Persze, ez itt csak részletkérdés, hiszen a Miniszterelnökség is a központi költségvetésből működik, tehát igazából mindegy, hogy melyik zsebéből fizette vissza az állam a pénzt az EU-nak. A baj inkább azzal van, hogy a szabálytalanságok felelőseiről nincs hír: feltehetően se komoly nyomozás, se számonkérés nem volt az ügyben, és a számlát az adófizetők állták ismét. Abszurd módon egy kormányzati gumiszabály pedig mindezt hivatalossá teszi.
Erdélyi Katalin
Címlapfotó forrása: hvg.hu olvasói fotó
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az azóta megszűnt minisztériumot akkoriban Balog Zoltán vezette. A romák felzárkóztatását célzó EU-s projekt teljes bukás lett, az adófizetőket 1,3 milliárd forintos kár érte.
Egy 1847 fős település fideszes polgármestere megmutatta idén, hogyan kell a kis hatalommal nagyon visszaélni.
Az önkormányzat most nekiállt építeni egy másikat, ami viszont már 300 millióba fog kerülni.
A pályázók egy része nem is lett volna alkalmas az építési munkákra Zsadányban, de a 600 ezer forintos uniós támogatást így is megkapták.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!