Titokban további közpénzmilliárdokat kapnak a Fidesz-közeli alapítványok a választások előtt

Bár állami ingatlanokkal, alaptőkével és részvénycsomagokkal már kitömték őket, a színfalak mögött további közpénzmilliárdokat kapnak a kormánytól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz KEKVA-k. Az Átlátszó információi szerint nem nyilvános határozatokkal juttatnak újabb összegeket az alapítványoknak, a Mathias Corvinus Alapítvány például 13 milliárd forint közpénzt kaphat a Fidesz-kormánytól.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára tavaly sokmilliárdos értékben szervezte ki az állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket és fontos intézményeket – a parlament fideszes többsége. Ezután az alapítványok az elmúlt hónapokban még jelentős készpénzes vagyonokat is kaptak – az Átlátszó információi szerint több KEKVA is kapott komoly összegeket félig titkos kormányhatározatok alapján.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A KEKVA-k alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését, egy államtól független hatalom építését szolgálják, hiszen az alapítványokat irányító kuratóriumokba szinte kizárólag kormánypárti politikusokat és más, a Fidesz holdudvarába tartozó személyeket neveztek ki, akiket egy alaptörvénymódosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.

A folyamatot nem túlzás a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hullámának nevezni, azzal a különbséggel, hogy a ’90-es évek elején még pénzért adták el a korábbi állami vállalatokat magánvállalkozóknak, most pedig ingyen juttatott a parlament fideszes többsége egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont frissen létrehozott magánalapítványoknak.

Ráadásul ilyen Fidesz-közeli alapítványi tulajdonba került a magyar felsőoktatás több mint 70 százaléka, köztük az összes vidéki egyetem, számos értékes ingatlan, kulturális intézmények, illetve a korábban az állam által visszavásárolt MOL- és Richter-részvények.

Bár a KEKVA-k nagy többségét magánalapítványok képezik, és ekként vagyonukkal nagyrészt szabadon gazdálkodhatnak, valószínűleg az államtól kapott kezdőtőkék ellenére sem tud majd jó részük pénzügyileg függetlenedni az államtól, és a feladataikat a jövőben sem piaci alapon, hanem közpénzből látják el.

Ezt mutatja legalábbis, hogy miután tavaly létrehozták, több KEKVA már újabb milliárdokat kapott. A Magyar Államkincstár költségvetési beszámolója szerint tavaly a KEKVA-k számára több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként.

Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

600 milliós kezdőtőke és még 930 millió

A Hauszmann Alajos hagyatékát gondozó Hauszmann Alapítvány 2021-ben 10 állami ingatlant kapott meg Szentendrén hivatalosan azért, hogy egy tudásközpontot hozzanak ott létre. Az ingatlanok között található Natura 2000-es besorolású védett terület is, amelyeken – ahogy az Átlátszó februárban beszámolt róla – egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként építkezhet a vagyonkezelő.

Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben | atlatszo.hu

A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével.

Bejegyzésekor a Hauszmann Alapítvány 600 millió forintot kapott az államtól, a KEKVA-törvény szerint ugyanis a közfeladatot ellátó vagyonkezelőknek legalább ennyi pénztőkével kell rendelkezniük ahhoz, hogy működhessenek. Információink szerint a Miniszterelnökség vezetője,

Gulyás Gergely az állam képviselőjeként további 930,5 millió forintos pénzügyi juttatást hagyott jóvá a Hauszmann Alapítványnak

tavaly ősszel, vagyis összesen bő 1,5 milliárd forint közpénzt kapott a szervezet, amely a hivatalos leírás szerint „Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával, egy emlékház és a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontja létrehozásával” foglalkozik.

Részlet a Miniszterelnökség és a Hauszmann Alapítvány közötti titkos megállapodásból

Titkos kormányhatározat

Információink szerint ez a juttatás a 2235/2021. kormányhatározatban szerepel –

ez a határozat nem található meg a Magyar Közlönyben, mivel az úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos határozatok közé tartozik.

Ezeket csak az érintettek kapják meg közvetlenül, de a Közlönyben nem publikálják őket, és az állampolgáruk a tartalmukba csak közérdekű adatigénylés alapján tekinthetnek be. A Hvg.hu januári cikke szerint az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 darab ilyen kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, de mégsem tudható, hogy mi áll bennük. A lap közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a döntések harmada, azaz 504 tavaly született, azaz 2021-es.

Úgy tudjuk, hogy a Hauszmann Alapítvány viszonylag szabadon gazdálkodhat a közel 1 milliárd forintos közpénzes apanázzsal: elköltheti vagyonmegőrzésre és vagyongyarapításra, például ingatlanvásárlásra, felújításra, de akár szolgáltatások igénybevételére is.

A Hauszmann Alapítvány elnöke Madaras Bence, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetője, a Médiatanács korábbi igazgatóhelyettese. Szintén a Fidesz-delegáltakból álló Médiatanácsból érkezett az alapítvány kuratóriumába Koltay András, és ugyancsak vezetőségi tag a KEKVA-ban Mernyei Ákos Péter, Gulyás Gergely miniszteri biztosa – Gulyás az, aki a szóban forgó 900 milliós juttatást jóváhagyta.

Gellért-hegyi ingatlan után 13 milliárd az MCC-nek

Idén, év elején a Hauszmann Alapítványéhoz hasonló juttatást készített elő a Miniszterelnökség az Átlátszó információi szerint a Mathias Corvinus Alapítvány (MCC) számára.

A szintén Gulyás Gergely által kezdeményezett juttatás összege értesüléseink szerint

13 milliárd forint, a célja pedig az MCC tehetséggondozási központjának megvalósításával kapcsolatos kiadások és a működési költségek fedezése, valamint az alapítvány beruházási céljainak támogatása lenne.

Információink szerint ennek a támogatásnak is egy úgynevezett 2000-es, azaz félig titkos kormányhatározat az alapja, amelyben a kormány arról rendelkezett, hogy támogatja az alapítvány fejlesztési céljait.

Részlet a Miniszterelnökség javaslatából

A Fidesz-közeli oktatási-kutatási szervezet, az MCC tudásközpontjának bővítését már régóta tervezik. Ez fizikailag a Gellért-hegy oldalán álló volt munkásőr-székház helyén épülne meg (Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Szent Sebestény utca 1. és Alsóhegy utca 10-16. szám alatti ingatlanok). 2020-ig korábban itt a Balassi Intézet központja működött, a kulturális intézménynek viszont rövid idő alatt mennie kellett, mivel a telket 2020-ban, ingyenes vagyonátadással az MCC-nek adományozta az állam.

Az új tulaj azóta az épület teljes bontásáról és teljesen új székház felhúzásáról döntött – egyelőre nem világos, hogy a 13 milliárd forintot teljes egészében az építkezésre fordítják-e. Az új központ terveit elnézve aligha képzelhető el, hogy ennyiből meg lehet valósítani az építkezést.

Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák

Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették.

Az MCC kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett, tagja továbbá Lánczi András, de az alapítványban tisztséget tölt be Martonyi János volt külügyminiszter és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is.  Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta az alapítvány rendszeresen kapott állami pénzeket, a mostani ciklusban viszont egészen kinyílt számukra a kassza:

először megkapták az állami kézben levő MOL- és a Richter-részvények tíz-tíz százalékát, összesen 280 milliárd forintnyi részvényt, amely évi mintegy 7,5 milliárdnyi osztalékot termel.

2020 végén a vagyonkezelő saját beszámolója szerint már több mint 420 milliárd forint értékű forrással rendelkezett.

A Gellért-hegyi épület mellett az MCC-nek további értékes ingatlanokat is juttattak: megkaptak egy révfülöpi vitorláskikötőt, egy kempinget, illetve a korábbi zalaegerszegi városháza épületét. Tavaly augusztusban a kormány augusztusban a Gazdaságvédelmi Alapból 36 milliárd forint, decemberben pedig 94,5 milliárd forint közpénzes támogatást ítélt meg az MCC-nek.

Szabadon felhasználható közpénz

Míg az MCC további támogatását még csak tervezik, információink szerint a Miniszterelnökség már megállapodott a Makovecz Campus Alapítvánnyal. Ezt a KEKVA-t a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai egyetemi campus kezelésére hozták létre a KEKVA-törvény szerint azzal a céllal, hogy a mintegy 8 ezer négyzetméteres központban egy új pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzéseket folytató oktatási intézményt hozzon létre.

Az Átlátszó információi szerint a Makovecz Campus Alapítvány tavaly ősszel 5,4 milliárd forint közpénzt kapott a Fidesz-kormánytól. Úgy értesültünk, hogy az alapítványtól a pénz nem vonható el és nem követelhető vissza, miközben azt bármilyen, az alapító okiratában lefektetett célra fordíthatja.

Részlet a Miniszterelnökség és a Makovecz Campus Alapítvány közötti titkos megállapodásból

A vagyonkezelő kuratóriumának elnöke Maróth Miklós, a Pázmány Egyetem egyik alapítója, Orbán Viktor hivatalos tudománypolitikai tanácsadója. Mellette a vezetésben csak fideszes politikusok kaptak helyet: Rétvári Bence fideszes képviselő és államtitkár; Hassay Zsófia, a Fidesz budapesti közgyűlési képviselője, 2010–2019 között a VI. kerület polgármestere; Klinghammer István korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár, valamint Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára.

Értesüléseink szerint a Miniszterelnökség megállapodást kötött ősszel a Millenáris Alapítvánnyal is, ami így 970 millió forintot kapott.

Ezt az összeget a szervezet szinte bármilyen, a saját alapító okiratában meghatározott tevékenységre fordíthatja, de leginkább a Millenáris Nonprofit Kft. COVID19 járvány miatti gazdálkodási nehézségei kezelésének finanszírozására használhatja fel.

Részlet a Miniszterelnökség és a Millenáris Alapítvány közötti titkos megállapodásból

A Millenáris Alapítvány megkapta a Nagymező utcai Thália Színházat, és az alapításkor a Millenáris Nonprofit Kft. 9,18 milliárd értékű részesedését nem pénzbeli vagyoni juttatásként. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.

Az ellenzék szerint nehéz lesz visszaszerezni, de azért megpróbálnák

Tompos Márton, a Momentum Korrupcióvadász munkacsoportjának vezetője a témával kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta, hogy

„Mi azt látjuk, hogy jelenleg két fő irányba folyatja ki a pénzt a Fidesz: egyrészt mennek a milliós tételek különböző alapítványoknak, amik valószínűleg a helyi kampányokat segítik. Erről elég sok szó esett a sajtóban, a Korrupcióvadászoknál is sokat foglalkoztunk velük: ilyenek a Városi Civil Alap, az EMET és társaik. A másik fő irány a KEKVA-rendszer, ahová a milliárdos pénzügyi támogatások mellett kiprivatizálták az egyetemeket, illetve rengeteg ingatlant. Utóbbi visszavétele nem lesz egyszerű, de ez lesz az egyik fő feladatunk a kormányváltás után!”

Zubor Zalán

Címlapkép: A Balassi Intézet egykori, a Mathias Corvinus Alapítványnak átadott székháza (forrás: Wikimedia Commons)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.