A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet

A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele. A tervezett átalakításra utalhat viszont, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott, mint az alapítványi egyetemek. 

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Átlátszó tavaly indította el a TudoLeaks kiszivárogtató oldalt, amelyen keresztül bennfentesek a tudományos és felsőoktatási intézményrendszert érintő témákról küldhetnek névvel vagy névtelenül közérdekű információkat az Akadémiai Dolgozók Fórumának és az Átlátszónak. A napokban a platformon keresztül vette fel az Átlátszóval a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik munkatársa, aki elmondta, a közelmúltban magas szinten merült fel annak a lehetősége, hogy a most állami egyetemet sok más intézményhez hasonlóan szintén egy vagyonkezelő alapítvány vegye át.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az utolsó állami egyetemek egyike a BME

A magyar felsőoktatásban az alapítványi kiszervezést először 2019-ben honosította meg az Orbán-kormány, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakította át az intézményt. A modellváltás egyfajta privatizációt jelent, hiszen az alapítvány belső ügyeibe a választott állami tisztségviselőknek már hivatalosan nem marad beleszólása: a magyar kormány gyakorolja ugyan az alapítói jogokat, de ez csekély felhatalmazást ad, lényegében csak az első kuratóriumi tagok kinevezésére jogosít fel (a Corvinus esetében így került be a kuratóriumba például Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató, akit elnökké is választottak).

A modellváltás után a Corvinuson teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy alapítványi ösztöndíj vette át. Ez csak az első éves tandíjat fedezi, utána nem jár automatikusan a képzés végéig, hanem minden évben új rangsor alapján ítélik oda a diákoknak. Az új rendszer bevezetése óta – az új fenntartó szándékait követve – jelentősen nőtt az önköltséges hallgatók aránya.

Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.

A Corvinus átalakítását követte az SZFE nagy port kavart alapítványosítása – itt főleg azt kifogásolták a tiltakozó hallgatók és tanárok, hogy az egyetemfenntartó élére politikai kinevezettként érkezett Vidnyánszky Attila. Kevesebb visszhangot kapott, de sokkal több hallgatót érint a vidéki egyetemek, illetve a Semmelweis Egyetem átalakítása: egy 2021 tavaszi törvény alapján a magyar felsőoktatás nagy részét átadták úgynevezett „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak” (KEKVA), amelyek élére szintén kormányközeli szereplőket, köztük kormánytagokat és képviselőket neveztek ki.

Az alapítványok tulajdonába került az egyetem ingatlanvagyona is, és a KEKVA-król szóló törvény lehetővé teszi a tulajdonok értékesítését akár privát üzleti szereplők számára is. Sokak szerint ez nem más, mint privatizációs hullám és a nemzeti vagyon felosztása a legbefolyásos fideszes szereplők között, akik így akár egy kormányváltás után is komoly vagyont és hatalmat tarthatnak a kezükben.

A kancellár támogatja, a rektor ellenzi

A legnagyobb hazai egyetemek közül mára kettő, az ELTE és a BME maradt csak állami fenntartású, de kérdés, ez meddig marad így. Az Átlátszónak az egyik névtelenséget kérő BME-s munkatárs azt mondta, az egyetem egyes vezetői és a kormány köreiben is megvan a szándék a BME modellváltására. Mint jelezte,

az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével,

aki kulcsszerepet játszott a felsőoktatás alapítványosításában, hiszen már a Corvinus átalakításánál is ő bábáskodott.

Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozójáról szóló beszámoló szerepel a BME honlapján is,  eszerint a látogatás célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül”. Az Átlátszónak nyilatkozó BME-s munkatárs szerint azonban a találkozón szóba került az egyetemi modellváltás is, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.

Kotán Attila decemberben a BME honlapján megjelent interjúban úgy nyilatkozott,

„személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból”.

Szerinte az alapítványi modell „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna a BME-nek, és az új környezetben, átalakulás híján a Műegyetemnek nehezebb lesz lépést tartania a többi intézménnyel. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.

„A választás után térjünk vissza rá”

Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Elmondása szerint ezt most különösen a BME-n belülről sürgették, a találkozón az egyetemi vezetők egy része informálisan kérte Palkovicsot arra, hogy kezdeményezze egy új vagyonkezelő alapítvány létrehozását a BME számára.

BME-s forrásaink szerint Palkovics a megbeszéléseken arra utalt:

az április 3-i választásokig hátralevő két és fél hónapban már nem próbálják meg végrehajtani az alapítványosítást, „utána azonban visszatérhetnek rá”.

Ezután beszámolókat kért a BME-től a közeljövőben tervezett fejlesztésekről, illetve arról, milyen forrásokat tervezne bevonni az egyetem.

A témában megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztályát is, azt kérdeztük, támogatják-e az állami fenntartásban maradt egyetemek modellváltását, és hogy a választások előtt kezdeményezhetik-e a folyamat elindítását. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdésre. Cikkünket a minisztérium válasza esetén frissítjük.

Egyik egyetemi forrásunk úgy tudja, a modellváltást az egyetemi vezetők egy kisebbsége támogatja, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői.

„A tavalyi rektorválasztás már jelentős részben az alapítványosításról szólt. Itt a régi rendszer támogatói még többségbe kerültek, és az új rektor, Czigány Tibor teljes mértékben ellenzi az átalakítást.

Azonban kérdés, hogy a többség nem fordul-e át idővel az alapítvány-pártiak javára, ahogy az egyetem anyagi forrásai szűkülnek a magánosított intézményekhez képest” – mondta egyetemi forrásunk, aki úgy véli, a kormány azt szeretné, ha a BME-n belülről támadna igény az átalakításra.

Kevesebb támogatás, szerényebb béremelés jutott az állami egyetemeknek

Mindkét BME-s forrásunk úgy látja, erre utal az, hogy a széleskörű modellváltás óta a hagyományos intézmények, köztük az ELTE és a BME hátrányba kerültek az állami támogatási pályázatokon.

„A hallgatói normatíván alapuló egyetemfinanszírozást egyre inkább felváltja az úgynevezett pályázatokhoz köthető finanszírozás”

– írta egyik forrásunk a TudoLeaks-nek. „Ezek valójában nem igazi pályázatok, nem tudjuk, kik bírálják el, rövid anyagokat kell összerakni, buzzwordökkel stb. Az idei eredményeket itt láthatjátok, az alapítványi egyetemek taroltak. ELTE, BME (sok más nagy állami egyetem nem maradt) azokhoz képest alig kaptak.”

A pályázatokat elbíráló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) honlapján szereplő listából kiderül, hogy a 2021-es pályázatokon a BME mintegy 2,75 milliárd forintot nyert el. Ez ugyan valamivel több, mint a tavalyi összeg (2,6 milliárd), de jelentősen elmarad az alapítványi tulajdonba adott egyetemek támogatásaitól. A BME-vel nagyjából azonos méretű (20 ezer hallgatót oktató) Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert ezeken a pályázatokon. A kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot. A szintén kisebb, 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Mindhárom egyetem alapítványi fenntartású, a PTE és a Semmelweis idén került egy-egy KEKVA irányítása alá, míg a Széchenyi Egyetem 2020-ban esetett át a modellváltáson.

Mindkét forrásunk megerősítette, hogy

az egyetemek működése szempontjából egyre fontosabbak ezek a pályázati pénzek, mivel kizárólag a hallgatói normatívákból nem lehetne fenntartani az egyetem jelenlegi működését,

beleértve az alkalmazotti bérek fizetését. Különösen a kisebb, inkább kutatói tevékenységet végző karok azok, amelyek leginkább függenek a pályázati pénzektől.

Idén az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények alkalmazottjai egységesen 15 százalékos béremelést kaptak, azonban a felsőoktatás modellváltásáról szóló kormányzati weboldal szerint az alapítványi egyetemeken további bérfejlesztő programokat is elindítottak: a Nyíregyházi Egyetemen például további 15 százalékos, a Miskolci Egyetemen plusz 30 százalékos béremelést tettek lehetővé az oktatóknak.

Stumpf: megfelelőbb lenne a BME-nek az alapítványi struktúra

BME-s forrásaink úgy vélik, a kormány célja, hogy a szűkre szabott támogatásokkal rávegyék a megmaradt állami egyetemeket, köztük BME-t arra, hogy maguk kérjék a modellváltást. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is. Az egyetem munkatársai úgy spekulálnak, hogy egy BME-alapítvány kuratóriumában akár Palkovics is helyet kaphat, hiszen ő egyelőre egyik KEKVA-ban sem kapott pozíciót annak ellenére, hogy központi szerepe volt az alapítványi kiszervezésekben.

Tavaly márciusban egyébként Stumpf István felsőoktatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: a BME esetében szerinte „sokkal adekvátabb” lenne az alapítványi struktúra, mint néhány tudományegyetem számára, „de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni.”

Zubor Zalán

Címlapkép: A BME főépülete (forrás: vik.bme.hu)