Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
Kovács Imre és cége, az EU-Fire EGS Kft. geotermikus projektjeire Hadházy Ákos irányította rá a közvélemény figyelmét. A képviselő novemberben, a Facebokon írt arról, hogy az EU-Fire EGS Kft. 13,5 milliárd forintnyi EU-s támogatást kapott arra, hogy Battonyán egy geotermikus erőművet építsen fel, ám közel nyolc év alatt még semmi nyoma egy működő erőműnek. Később Hadházy rámutatott arra is, hogy az EU-Fire és hozzá köthető cégek más városokban is milliárdokat kaptak geotermikus erőművek (EGS Erőművek) építésére, azonban a beruházások évek alatt sem valósultak meg. (Hadházy Kiskunhalast, Mosonmagyaróvárt és Tótkomlóst említette, ugyanakkor az Átlátszó információi szerint Tótkomlóson, ahol szintén elakadt egy földhő-beruházás, egy másik, Kovácsékhoz nem köthető üzleti kör kapta a megbízást).
Hadházy novemberben megpróbálta válaszra bírni Kovács Imrét, az EU-Fire-höz köthető cégek vezető tisztségviselőjét a geotermikus erőművekről, és egy másik hozzájuk köthető elakadt projektről, egy kocsordi orvostechnikai üzemről. Kovács Imre azonban elutasította a válaszadást.
Kovács Imre és családja cégei az EU-Fire EGS Hungary Kft. nevű vállalat körül összpontosulnak, amely igen érdekes cég, mert bár neve alapján geotermikus energiában utazik, valójában a mezőgazdaságtól kezdve az orvostechnikai cégek gyártásáig számos iparágba belekóstoltak, jelentős részben állami vagy uniós támogatásokért cserébe.
Az alábbi ábrán mutatjuk a cégcsoport jelentősebb tagjait, és azt, hogy milyen közpénzzel támogatott beruházásokban vettek részt. Az ábra kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
A cégcsoport zászlóshajóját 2011-ben alapították meg, és ebben az évben már sikeresen is pályázott a Battonya mellé tervezett földhő-erőmű (Dél-alföldi EGS rendszerű geotermikus erőmű) megépítésére, az úgynevezett NER 300, uniós pénzeket elosztó programon. A kiválasztásban feltehetően szerepe volt annak is, hogy az EU-Fire EGS akkori egyik partnere a pályázó konzorciumban éppen a Simicska Lajos-féle Közgép volt.
A battonyai projektet jóváhagyta az állam, majd az EU is, így biztosították a 40 millió eurós (akkori árfolyamon 12 milliárd forintos) támogatást. Az egész projekt költsége, önrészekkel együtt eléri a 35 milliárd forintot. A beruházáshoz projektcéget alapítottak (immár az EU-Fire EGS és egy új partner, az izlandi hátterű Mannvit Kft. részvételével), és a sajtóban megjelent információk szerint 2013-ban el is indultak az előkészületek, egy évvel később pedig még kiemelt projektté is minősítették a beruházást.
2019-ben a HVG újságírója felkereste a helyszínt, de nem látta nyomát a tervezett erőműnek.
A csúszáshoz hozzájárult az is, hogy a cég nehezen kapott engedélyt a Bányafelügyelettől, emiatt a fúrásokhoz szükséges koncessziós szerződést is csak 2017-ben tudták megkötni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Az eredeti ütemterv szerint idén december 19-ig kéne átadni a mintaerőművet. Erre azonban a Hadházy által közzétett fényképek alapján igen kevés az esély, a helyszín két év alatt nem sokat változott. A Greenfo februárban uniós dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a cégek határidő-módosítást kértek, így a határidő 2023 vége lett.
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.) és a mosonmagyaróvári városüzemeltető cég is tulajdonrészt kapott.
A 3 milliárd forintos támogatást ezúttal is az EU biztosította, abban a reményben, hogy a 2015-ös fűtési szezonban már működni fog a rendszer. Ez nem így lett, de ennek ellenére 2017-ben további 2 milliárd forintot kaptak, immár nem az EU-tól, hanem a magyar kormánytól.
2018 márciusában a beruházásba bevont EU-Fire EGS Kft. az év végére ígérte az erőmű elindítását, és ünnepélyes alapkőletételt is tartottak két miniszter, Nagy István és Varga Mihály részvételével. Egy évvel később a város megújította a szerződést a fővállalkozó Geotherm Hungary Kft-vel, de a földhőszolgáltatás azóta sem került közelebb az elinduláshoz, a közelmúltban egy bádogkunyhón kívül nem sokat lehetett látni a környéken.
A mosonmagyaróvári erőmű-projekt helyén álló bódé Hadházy Ákos fotóján (Forrás: Facebook/Hadházy Ákos)
Ennek ellentmond, hogy a projektcég ellen 2019-ben felszámolási eljárás indult. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester a Telexnek novemberben azt mondta, „eredménytelen közbeszerzés miatt késik a projekt befejezése. Mivel nincs információnk arról, hogy a geotermia bekapcsolása a hőtermelésbe véglegesen meghiúsult volna, a hőszolgáltatási szerződés futamideje alatt ez bármikor megtörténhet.”
A Zsana és Kiskunhalas településeket érintő, 4 milliárd forintos összköltségvetésű programra 2017-ben nyert el támogatást a részben önkormányzati tulajdonú Zsana Geoterm Kft. A projekt a „Kiskunhalas és Zsana térségében megtalálható természetes víztározóra alapozva egy 20 MW hőteljesítményű geotermikus fűtőmű kialakítását célozta meg”, és a cég KEHOP-pályázaton 2,5 milliárd forint EU-s támogatást is elnyert.
A munkálatok meg is kezdődtek, amelyekbe a kivitelező bevonta Kovács Imre cégét, az EU-Fire-t is. Azonban
időközben szabálytalansági eljárás indult, és az Irányító Hatóság 1,2 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a céget.
Visnyei Miklós zsanai polgármester februárban a HVG-nek azt mondta, „sínen van az ügy, nyáron már elkezdődhet a projekt”, a szabálytalansági eljárásról pedig azt mondta, hogy időközben tisztázódtak a dolgok. Ez mégsem így lett, a beruházás azóta is áll, a Zsana Geoterm Kft. ellen pedig az Opten adatlapja szerint kényszertörlési eljárás van folyamatban.
A beruházás leállása előtt mindenesetre az EU-Fire EGS 460 millió forintot kapott arra, hogy próbakutakat fúrjon. Emiatt a cég honlapján a projekt „befejezettként” szerepel.
Érdekesség, hogy ugyanitt márciusban egy másik, kisebb geotermikus projekt sikeresen zárult: az MS Energy Solutions Kft. egy meddő, sikertelen olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútból kiindulva fejezett be egy zárt ciklusú, geotermikus hőtermelő erőművet. Ezt a beruházást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 81,84 millió forinttal támogatta.
Meg kell említeni, hogy az EU-Fire-cégcsoport nem minden geotermikus projektje volt sikertelen. 2018-ban például KEHOP-támogatás keretében 336 millió forintot kaptak egy mátészalkai geotermális távhőrendszer elkészítésére, amit 2021-ben befejeztek. A csoport egy másik cége, a Relic-Via Kft. egy makói geotermikus beruházás környékén tűnt fel 2010-ben. A cég a MATERM hőenergia-szolgáltatóra vonatkozóan kötött szerződést, közösen a GEOTERM INVEST Kft.- vel és a Brunnen Kft.-vel, egy „makói geotermikus kaszkádrendszer kialakítása projekt” kivitelezése érdekében, amely szintén megvalósult.
Az EU-Fire EGS és a kapcsolódó cégek a legnagyobb állami pénzeket a geotermikus beruházásaikon gyűjtötték be, de az évek során más tevékenységeik is sokat hoztak a konyhára. Az egyik leányvállalat, az Agro Prospect Kft. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) együttműködve részt vesz a „Keszthelyi magyar nagyfehér hússertés génmegőrzési projekt támogatása” című projekt megvalósításában, az Agrárminisztérium támogatásával. 2019-ben a kormány honlapjára felkerült dokumentum szerint erre 365 971 000 forintos szerződést kötöttek a céggel.
2020 júliusában a cégcsoport egy másik tagja, a MIKK Kft. szintén az agrárminisztériumtól kapott 628 millió forintos támogatást
„az illékony klórozott szénhidrogén szennyezettség hatékony kármentesítési beavatkozását célzó innovatív technológiai eljárás kidolgozása, valamint a kutatás-fejlesztési feladatok elvégzése az egykori Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének területén” feladatra. Érdekesség, hogy a céget akkor kevesebb mint egy éve (2019 szeptemberében) jegyezték be.
A koronavírus-járvány alatt sokat gazdagodott a cég frissen elindított orvostechnológiai divíziója. A kormány 2020 augusztusában indította el az Egészségipari Támogatási Programot (ETP), amelynek célja a hazai gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártás fejlesztése a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével. A vissza nem térítendő állami támogatás célja a hazai eszközellátás stabilitásának megteremtése mellett az is, hogy a cégek beléphessenek a világpiacra is.
A program keretében az EU-FIRE EGS Kft. három projektje kapott kormányzati támogatást: egy kocsordi orvostechnológiai üzemre, illetve kettő, a mátészalkai Ipari Parkban létesítendő gyártócsarnokra. Utóbbiak közül az egyik orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket és vérzéscsillapító eszközöket gyártana, a másik fecskendőket, injekciós tűket, szikéket és ollókat, a kocsordi gyár pedig a cég honlapja szerint orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket, vérzéscsillapító eszközöket, védőszemüvegeket, szilikon maszkokat, fecskendőket, sőt, lélegeztető- és újraélesztő gépekhez való alkatrészeket állít elő. A három beruházás összértéke 9 milliárd 787 millió forint, amelynek 80 százalékát biztosította a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásként.
Hadházy Ákos december 12-én azt írta, a mintegy 8 milliárd forintos támogatás mellé később a mátészalkai fecskendőgyár újabb 200 millió forintot kapott. A támogatást szeptemberben ítélték meg nekik az előfinanszírozott Széchenyi Program PLUSZ keretében (ez egy uniós hátterű program, és egyelőre a jogállamisági eljárások miatt nem garantált, hogy az EU később valóban elutalja a forrást), és novemberben már meg is kapta a cég az előleget.
Az egészségügyi üzemek támogatása azonban szintén vitássá vált: novemberben Hadházy és Kocsord megyei képviselője, Földi István (Jobbik) azt mondták, az ottani üzemben semmilyen termelés nem indult el.
Bírálták Varga Mihály pénzügyminisztert is, aki felavatta a kocsordi üzemet, azonban a szalagátvágásról szóló felvételeken látszik, hogy azokat nem az üzemben, hanem Varga Mihály irodájában vették fel.
Fotó a szalagátvágásról (forrás: Facebook/Varga Mihály)
Amennyiben ez igaz, folytatódott az a 2018-ban, a mosonmagyaróvári földhőerőmű alapkőletételénél is látott hagyomány, hogy az aktuális választások előtt még el sem készült beruházásokat avatnak fel kormánytagok.
Az EU-Fire cégcsoporthoz az Opten tanúsága szerint még több tucatnyi vállalkozás tartozik, ezek elsősorban a főcég leányvállalatai és/vagy Kovács Imre (ill. valamelyik rokona) áll az élükön. A legjelentősebb ezek közül az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft., amely az EU-Fire EGS üzemeinek telkeit kezeli, legalábbis a cég által leadott e-beszámoló szerint a kft.-nek Kocsord és Mátészalka külterületein vannak telephelyei – azokon a településeken, ahol a főcég kapott gyártási koncessziókat.
A cégcsoport kisebb tagjai az Opten-adatlapjaik szerint a legkülönbözőbb üzleti tevékenységeket végzik: van köztük fogorvosi rendelő, építészeti iroda és pénzügyi tanácsadócég. A leányvállalatok nagy részének tevékenységéről nem lelhető fel sok információ, bevételeik jellemzően minimálisak (emiatt alvó cégekhez hasonlítanak), és több vállalat végrehajtás vagy felszámolás alatt áll (ahogy korábban az EU-Fire EGS esetében is több alkalommal indult NAV-eljárás).
A cégcsoport honlapja szerint az energia, gyártás, orvostechnológia és mezőgazdaság mellett turisztikával is foglalkoznak. Állításuk szerint a cégnek Siófokon és a közelmúltban a NER-elit egyik kedvenc befektetési célpontjává vált Velencei-tónál vannak luxusapartmanjai, valamint Borsodgeszten egy látványborászatuk. Ezekről a befektetésekről azonban azon kívül, hogy vannak, mást nem árulnak el. A honlapra a turisztikai divízióról még nem töltöttek fel brossúrát; ez arra utal, hogy a beruházás új szerzemény lehet, amihez akár a közelmúltban kapott állami támogatás is biztosíthatta a tőkét.
Zubor Zalán
Címlapkép: Kovács Imre és Hadházy Ákos (forrás: Hadházy Ákos/Facebook) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd...
Gáz- és áramárra panaszkodott Facebook-posztjában Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere november végén. Szerinte hiába a lakossági rezsicsökkentés. „a közszolgáltatók, például...
Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De...
Debreciner.hu: 14 milliárd forint hitelt venne fel Debrecen önkormányzata a koreai katódgyárhoz szükséges földvásárlások miatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!