Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná

Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.

Sárgásbarna, ihatatlan, sőt, büdös víz folyik gyakran a vecsési, gyáli, péceli csapokból Pest megyében, ami tönkreteszi a háztartási gépeket is. A lakosok független laboratóriumi vizsgálatokat végeztettek, ami igazolta a gyanút: a víz vas- és mangántartalma több lakásban meghaladja a határértéket. Ezt a gyanút egyébként a huszonegy Pest megyei települést ellátó, önkormányzati tulajdonban álló Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató (DPMV) Zrt. által közzétett vízminőségi adatok is megerősítették. Több településen is meghaladta a határértéket a vízben mért vas-és mangántartalom. 

Pirossal jelöltük, ahol a vas-és mangántartalom meghaladja a határértéket (forrás: DPMV Zrt.)

A gusztustalan sárgás iszap csak egy része az ivóvízproblémáknak

A szennyezett ivóvíz mellett a gyakori csőtörések is sok gondot okoznak a helyieknek. A civilek adatkikéréseiből kiderült, hogy Vecsésen 2019-ben az ivóvízhálózatban 197 csőtörés történt. Gyálon még rosszabb volt a helyzet: összesen 366 alkalommal – vagyis átlagban az év minden napján – fordult elő csőtörés. Ugyanakkor a gyáli, közel 100 kilométeres elöregedett vízvezeték-hálózaton 2012 óta sehol nem végeztek csőcserét, erre Vecsésen is csupán 1,4 km hosszan került sor.

Ezért az Eleven Vecsés nevű civil közösség első körben a fideszes vecsési polgármestert, Szlahó Csabát igyekezett meggyőzni egy vas-mangántalanító berendezés, távlatosan pedig a vízvezetékek cseréjének szükségességéről. Az ügyben petíciót is indított a civil szervezet, amiben leírták, hogy a nem kellően tisztított vízből üledék rakódik ki a csövek falára, amely az egyre gyakoribb csőrötések és nyomásingadozások esetén felkavarodva zavaros, kellemetlen szagú vizet eredményez. A lakosok azonban egy idő után felismerték: a vízszolgáltatás problémája országos ügy, amellyel érdemes más települések civil szervezeteit és önkormányzatait, sőt, magukat a szolgáltatókat megkeresni.

Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu

Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.

Az ivóvízrendszerek 86 százaléka kockázatos besorolást kapott

A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.

forrás: Századvég/maviz.org

„Előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk”

Minderről sok szó esett azon a november 20-i konferencián, amelyet a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával valósított meg a Víz Koalíció. A tíz civil szervezet és öt szakszervezet összefogásából létrejött szerveződés a víziközmű-rendszer súlyos helyzetére kívánja felhívni a figyelmet, sürgős beavatkozásokat javasolva.

Vecsésen nem ritka, hogy zavaros víz folyik a csapból (fotó: Eleven Vecsés)

A november végi konferencián számos felszólaló hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a víziközművek állapota Magyarországon. Kecskés Károly, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke így fogalmazott: „sanyarú helyzetben vagyunk, iszonyú forráshiányos az egész víziközmű-szektor. Ez elkezdődött 2012-ben a rezsicsökkentéssel és a díjbefagyasztással, 2013-ban pedig tovább rontotta a helyzetet a közműadó.

A bevételek a víziközmű-szolgáltatóknál a 2009-es állapotra estek vissza.

Ennek következtében míg 2012 előtt a Fővárosi Vízművek területén évente átlagosan 43 kilométer csövet cseréltek ki, 2012 után ez lecsökkent évi 13-14 kilométernyi cső cseréjére. Így előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk.”

A teljesen elöregedett csövekből és a rendszeres csőtöréseket ábrázoló fotókból a konferencia szervezői egy kiállítást is készítettek, amit a rendezvény panelbeszélgetéseinek szüneteiben lehetett megtekinteni.

Szétrepedt csövek a konferencia kiállításán (fotó: Víz Koalíció/Facebook)

Kreitner Krisztina, a Ma­gyar Víziközmű Szövet­ség (MaVíz) mar­ke­ting­­me­ne­dzsere szerint képtelen az a helyzet, hogy miközben 2012 óta mindenért többet kell fizetnünk, a csapvíz ára változatlan maradt. Nagy gond szerinte az is, hogy nincsenek jó bérek az ágazatban, az energiaszektorban például sokkal jobb fizetést tudnak adni a dolgozóknak. Emiatt

egyes becslések szerint hét év múlva a dolgozók 25%-a fog hiányozni a víziközműves cégeknél,

amelyek már most is súlyos munkaerő-gondokkal küszködnek.

A kormány a kivéreztetésre játszik?

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc szerint az önkormányzati tulajdonú cégeknek meg kellene őrizniük a tulajdonukban lévő, 1800 milliárd forint értékű víziközmű-vagyont. A 41 víziközmű-szolgáltatóból 36-nak önkormányzati többségű tulajdonosa van, a rezsicsökkentés és a közműadó bevezetése miatt azonban sok önkormányzati tulajdonú cég került csődközeli állapotba.

A TÖOSZ szerint az állam részrehajlóan csak az állami közműcégeket támogatja, miközben az önkormányzatiaknak egy fillért sem juttat.

A forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak pedig sok esetben kényszerhelyzetben kell dönteniük arról, hogy lemondanak-e térítésmentesen az állam javára a tulajdonukat képező közművagyonról. Néhány hete a Magyar Narancs számolt be egy ilyen, 136 települést érintő helyzetről, mely az Alföldvíz Zrt. csődközeli állapota miatt alakult ki. 

A Víz Koalícióba tömörült szervezetek szerint a szolgáltatókra nehezedő terhek – a közműadó, az árak befagyasztása, az ivóvíz 27%-os ÁFA-tartalma, a szakemberhiány – miatt az ivóvízellátás egyre nagyobb veszélyben van. A helyzet javítását célzó és a Víz Koalíció tagjai szerint szükséges intézkedéseket egy petícióban összegezték.

Majd az Európai Unió megoldja

A helyzetet a kormány is ismeri, ez kiderül az Innovációs és Technológiai Minisztérium december 1-jei sajtóközleményéből. Eszerint a kormány elfogadta azt a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégiát (NVS-t), amely biztosítani fogja a vízszolgáltatások megújítását. (A bejelentés „érdekessége”, hogy ezt a stratégiát a kormány már egyszer, 2020 novemberében elfogadta, legalábbis a stratégia társadalmi egyeztetést bejelentő közleménye szerint.)

A Magyar Közlönyben november 30-án megjelent rendelet szerint a kormány a „Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia feljogosító feltételeinek teljesüléséhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt” hagyta jóvá – bármit is jelentsen ez. A 65 oldalas NVS dokumentáció pedig leginkább csak a fennálló, orvoslásra szoruló helyzetet ismerteti és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.

A felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalára is feltöltött szövegben például szerepelnek azok a már 2018 óta ismert adatok – az ivóvízellátó-rendszerek körülbelül 86%-a kockázatos minősítésű, az elhasználódott csővezetékek aránya 50% feletti –, amelyekkel kapcsolatban ilyen megállapításokat tesznek: „a felújításokra és a pótlásokra fedezet biztosítása szükséges”, „a víziközmű vagyon rekonstrukciója egyre nagyobb finanszírozást igényel”. Hogy mindezt milyen forrásokból lehet majd biztosítani, ahhoz a dokumentáció szerint egy újabb „hosszú távú rekonstrukciós tervet” kell kidolgozni.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 27-én (forrás: MTI/Kovács Tamás)

Szintén a korábbi Századvéges-kutatásból való az a megállapítás, hogy „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által jóváhagyott Gördülő Fejlesztési Terv alapján a víziközmű-rendszerek rekonstrukciós igénye a következő 15 évben évente átlagosan 103 milliárd Ft lesz”. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) 2020-as javaslatai azonban ennél nagyobb összegekről szólnak: eszerint az átlagos pótlási fedezetszükséglet évi 200 milliárd, az átlagos értékmegtartási fedezetszükséglet pedig évi 100 milliárd forint.

A szakmai és civil szervezetek által tett intézkedési javaslatok (például a közműadó eltörlése, az ivóvíz ÁFA-tartalmának csökkentése) viszont meg sem jelennek a kormány által elfogadott dokumentumban.

Inkább európai uniós támogatásokra számít a kormány, bár azt ők maguk is elismerik a dokumentumban, hogy fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását továbbra is tiltja az uniós szabályozás. A dokumentum készítői szerint viszont „az éghajlatváltozás hatásainak és az ebből fakadó súlyosbodó problémáknak köszönhetően” szemléletváltás történt az EU részéről.

Magyarán a víziközművek fenntartási és rekonstrukciós munkálatainak egy részét – legalábbis ha sikerül ezeket a klímaváltozás okozta problémák megoldásaként „tálalni” – EU-s támogatásból oldaná meg a kormány.

„Abai ivóvíz, arzén, nitrát, csecsemők” Uniós támogatás akkor is igényelhető, ha a meglévő rendszer fejlesztését összekapcsolják egy új fejlesztéssel, vagy ha a rekonstrukciót azzal indokolják, hogy annak révén gazdaságosabb lehet a működés. Így valósulhat meg a Tolna megyei Pincehely, Tamási, Kistormás, Kölesd és a Fejér megyei Aba településeken a víziközműrendszer fejlesztése, amelynek során új vízvezetékek és kutak építése mellett sor kerülhet a régiek cseréjére, felújítására, emellett vas-, mangán-, ammónium- és arzénmentesítő berendezések telepítésére is. Ehhez azonban „szükség volt” a településeken élők és az abai polgármester folyamatos panaszaira és küzdelmére a rendkívül rossz minőségű – csecsemőkre kimondottan veszélyes – arzén- és nitráttartalmú ivóvíz miatt. A most végre megvalósuló fejlesztéssel persze nemcsak ez a néhány település jár jól. A másik nagy nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lesz, amely a Közbeszerzési Értesítő december 7-i hirdetménye szerint közel 6 milliárdos áron fogja a beruházást megvalósítani.

5 milliárd forint kellene Vecsésre, kaptak 400 milliót

A gyáli ivóvízhálózat tisztítására, új kút fúrására és tűzcsapok készítésére is adott a kormány decemberben közel 400 millió forintot – jelentette be a jó hírt Szűcs Lajos, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője. A döntést megelőzően november elején Vecsés, Gyál, Üllő, Ecser, Gyömrő és Maglód polgármesterei levelet írtak Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnek, a vízhálózati problémák mielőbbi megoldásában való közbenjárását kérve.

Ebben megjegyzik, hogy „a településeink közösségi oldalain mára slágertéma egy-egy csőtörés, a sárgás fürdővíz”, hozzátéve, hogy mindezt kiknek is áll érdekében tematizálni: „a téma napirenden tartásáról különböző, a TASZ által támogatott és részben a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott civil szervezetek gondoskodnak”.

A polgármesterek által aláírt levelet Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő november 8-án átadta Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai államtitkárának (Facebook/Vecsés Város)

A Koalíció szerint a gyáli hálózatfelújításra adott 400 milliós összeg azonban csak ideig-óráig fogja a problémát megoldani. A vízhálózat teljes cseréje és egy vas- és mangántalanító berendezés telepítése ugyanis körülbelül 5 milliárd forintba kerülne (a polgármesterek levelében is ez az összeg szerepel). S ezzel is csak néhány település helyzete oldódna meg, miközben a probléma országos szintű. „Nem eseti támogatásokra van szükség, hanem az ágazat finanszírozási rendszerének rendbetételére” – hangsúlyozza a Víz Koalíció.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök 2021. október 21-én Brüsszelben védte meg a rezsicsökkentést (forrás: Orbán Viktor/Facebook)