Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.
Sárgásbarna, ihatatlan, sőt, büdös víz folyik gyakran a vecsési, gyáli, péceli csapokból Pest megyében, ami tönkreteszi a háztartási gépeket is. A lakosok független laboratóriumi vizsgálatokat végeztettek, ami igazolta a gyanút: a víz vas- és mangántartalma több lakásban meghaladja a határértéket. Ezt a gyanút egyébként a huszonegy Pest megyei települést ellátó, önkormányzati tulajdonban álló Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató (DPMV) Zrt. által közzétett vízminőségi adatok is megerősítették. Több településen is meghaladta a határértéket a vízben mért vas-és mangántartalom.
Pirossal jelöltük, ahol a vas-és mangántartalom meghaladja a határértéket (forrás: DPMV Zrt.)
A szennyezett ivóvíz mellett a gyakori csőtörések is sok gondot okoznak a helyieknek. A civilek adatkikéréseiből kiderült, hogy Vecsésen 2019-ben az ivóvízhálózatban 197 csőtörés történt. Gyálon még rosszabb volt a helyzet: összesen 366 alkalommal – vagyis átlagban az év minden napján – fordult elő csőtörés. Ugyanakkor a gyáli, közel 100 kilométeres elöregedett vízvezeték-hálózaton 2012 óta sehol nem végeztek csőcserét, erre Vecsésen is csupán 1,4 km hosszan került sor.
Ezért az Eleven Vecsés nevű civil közösség első körben a fideszes vecsési polgármestert, Szlahó Csabát igyekezett meggyőzni egy vas-mangántalanító berendezés, távlatosan pedig a vízvezetékek cseréjének szükségességéről. Az ügyben petíciót is indított a civil szervezet, amiben leírták, hogy a nem kellően tisztított vízből üledék rakódik ki a csövek falára, amely az egyre gyakoribb csőrötések és nyomásingadozások esetén felkavarodva zavaros, kellemetlen szagú vizet eredményez. A lakosok azonban egy idő után felismerték: a vízszolgáltatás problémája országos ügy, amellyel érdemes más települések civil szervezeteit és önkormányzatait, sőt, magukat a szolgáltatókat megkeresni.
Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu
Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.
Minderről sok szó esett azon a november 20-i konferencián, amelyet a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával valósított meg a Víz Koalíció. A tíz civil szervezet és öt szakszervezet összefogásából létrejött szerveződés a víziközmű-rendszer súlyos helyzetére kívánja felhívni a figyelmet, sürgős beavatkozásokat javasolva.
Vecsésen nem ritka, hogy zavaros víz folyik a csapból (fotó: Eleven Vecsés)
A november végi konferencián számos felszólaló hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a víziközművek állapota Magyarországon. Kecskés Károly, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke így fogalmazott: „sanyarú helyzetben vagyunk, iszonyú forráshiányos az egész víziközmű-szektor. Ez elkezdődött 2012-ben a rezsicsökkentéssel és a díjbefagyasztással, 2013-ban pedig tovább rontotta a helyzetet a közműadó.
A bevételek a víziközmű-szolgáltatóknál a 2009-es állapotra estek vissza.
Ennek következtében míg 2012 előtt a Fővárosi Vízművek területén évente átlagosan 43 kilométer csövet cseréltek ki, 2012 után ez lecsökkent évi 13-14 kilométernyi cső cseréjére. Így előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk.”
A teljesen elöregedett csövekből és a rendszeres csőtöréseket ábrázoló fotókból a konferencia szervezői egy kiállítást is készítettek, amit a rendezvény panelbeszélgetéseinek szüneteiben lehetett megtekinteni.
Szétrepedt csövek a konferencia kiállításán (fotó: Víz Koalíció/Facebook)
Kreitner Krisztina, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) marketingmenedzsere szerint képtelen az a helyzet, hogy miközben 2012 óta mindenért többet kell fizetnünk, a csapvíz ára változatlan maradt. Nagy gond szerinte az is, hogy nincsenek jó bérek az ágazatban, az energiaszektorban például sokkal jobb fizetést tudnak adni a dolgozóknak. Emiatt
egyes becslések szerint hét év múlva a dolgozók 25%-a fog hiányozni a víziközműves cégeknél,
amelyek már most is súlyos munkaerő-gondokkal küszködnek.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc szerint az önkormányzati tulajdonú cégeknek meg kellene őrizniük a tulajdonukban lévő, 1800 milliárd forint értékű víziközmű-vagyont. A 41 víziközmű-szolgáltatóból 36-nak önkormányzati többségű tulajdonosa van, a rezsicsökkentés és a közműadó bevezetése miatt azonban sok önkormányzati tulajdonú cég került csődközeli állapotba.
A TÖOSZ szerint az állam részrehajlóan csak az állami közműcégeket támogatja, miközben az önkormányzatiaknak egy fillért sem juttat.
A forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak pedig sok esetben kényszerhelyzetben kell dönteniük arról, hogy lemondanak-e térítésmentesen az állam javára a tulajdonukat képező közművagyonról. Néhány hete a Magyar Narancs számolt be egy ilyen, 136 települést érintő helyzetről, mely az Alföldvíz Zrt. csődközeli állapota miatt alakult ki.
A Víz Koalícióba tömörült szervezetek szerint a szolgáltatókra nehezedő terhek – a közműadó, az árak befagyasztása, az ivóvíz 27%-os ÁFA-tartalma, a szakemberhiány – miatt az ivóvízellátás egyre nagyobb veszélyben van. A helyzet javítását célzó és a Víz Koalíció tagjai szerint szükséges intézkedéseket egy petícióban összegezték.
A helyzetet a kormány is ismeri, ez kiderül az Innovációs és Technológiai Minisztérium december 1-jei sajtóközleményéből. Eszerint a kormány elfogadta azt a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégiát (NVS-t), amely biztosítani fogja a vízszolgáltatások megújítását. (A bejelentés „érdekessége”, hogy ezt a stratégiát a kormány már egyszer, 2020 novemberében elfogadta, legalábbis a stratégia társadalmi egyeztetést bejelentő közleménye szerint.)
A Magyar Közlönyben november 30-án megjelent rendelet szerint a kormány a „Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia feljogosító feltételeinek teljesüléséhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt” hagyta jóvá – bármit is jelentsen ez. A 65 oldalas NVS dokumentáció pedig leginkább csak a fennálló, orvoslásra szoruló helyzetet ismerteti és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.
A felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalára is feltöltött szövegben például szerepelnek azok a már 2018 óta ismert adatok – az ivóvízellátó-rendszerek körülbelül 86%-a kockázatos minősítésű, az elhasználódott csővezetékek aránya 50% feletti –, amelyekkel kapcsolatban ilyen megállapításokat tesznek: „a felújításokra és a pótlásokra fedezet biztosítása szükséges”, „a víziközmű vagyon rekonstrukciója egyre nagyobb finanszírozást igényel”. Hogy mindezt milyen forrásokból lehet majd biztosítani, ahhoz a dokumentáció szerint egy újabb „hosszú távú rekonstrukciós tervet” kell kidolgozni.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 27-én (forrás: MTI/Kovács Tamás)
Szintén a korábbi Századvéges-kutatásból való az a megállapítás, hogy „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által jóváhagyott Gördülő Fejlesztési Terv alapján a víziközmű-rendszerek rekonstrukciós igénye a következő 15 évben évente átlagosan 103 milliárd Ft lesz”. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) 2020-as javaslatai azonban ennél nagyobb összegekről szólnak: eszerint az átlagos pótlási fedezetszükséglet évi 200 milliárd, az átlagos értékmegtartási fedezetszükséglet pedig évi 100 milliárd forint.
A szakmai és civil szervezetek által tett intézkedési javaslatok (például a közműadó eltörlése, az ivóvíz ÁFA-tartalmának csökkentése) viszont meg sem jelennek a kormány által elfogadott dokumentumban.
Inkább európai uniós támogatásokra számít a kormány, bár azt ők maguk is elismerik a dokumentumban, hogy fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását továbbra is tiltja az uniós szabályozás. A dokumentum készítői szerint viszont „az éghajlatváltozás hatásainak és az ebből fakadó súlyosbodó problémáknak köszönhetően” szemléletváltás történt az EU részéről.
Magyarán a víziközművek fenntartási és rekonstrukciós munkálatainak egy részét – legalábbis ha sikerül ezeket a klímaváltozás okozta problémák megoldásaként „tálalni” – EU-s támogatásból oldaná meg a kormány.
„Abai ivóvíz, arzén, nitrát, csecsemők” Uniós támogatás akkor is igényelhető, ha a meglévő rendszer fejlesztését összekapcsolják egy új fejlesztéssel, vagy ha a rekonstrukciót azzal indokolják, hogy annak révén gazdaságosabb lehet a működés. Így valósulhat meg a Tolna megyei Pincehely, Tamási, Kistormás, Kölesd és a Fejér megyei Aba településeken a víziközműrendszer fejlesztése, amelynek során új vízvezetékek és kutak építése mellett sor kerülhet a régiek cseréjére, felújítására, emellett vas-, mangán-, ammónium- és arzénmentesítő berendezések telepítésére is. Ehhez azonban „szükség volt” a településeken élők és az abai polgármester folyamatos panaszaira és küzdelmére a rendkívül rossz minőségű – csecsemőkre kimondottan veszélyes – arzén- és nitráttartalmú ivóvíz miatt. A most végre megvalósuló fejlesztéssel persze nemcsak ez a néhány település jár jól. A másik nagy nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lesz, amely a Közbeszerzési Értesítő december 7-i hirdetménye szerint közel 6 milliárdos áron fogja a beruházást megvalósítani.
A gyáli ivóvízhálózat tisztítására, új kút fúrására és tűzcsapok készítésére is adott a kormány decemberben közel 400 millió forintot – jelentette be a jó hírt Szűcs Lajos, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője. A döntést megelőzően november elején Vecsés, Gyál, Üllő, Ecser, Gyömrő és Maglód polgármesterei levelet írtak Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnek, a vízhálózati problémák mielőbbi megoldásában való közbenjárását kérve.
Ebben megjegyzik, hogy „a településeink közösségi oldalain mára slágertéma egy-egy csőtörés, a sárgás fürdővíz”, hozzátéve, hogy mindezt kiknek is áll érdekében tematizálni: „a téma napirenden tartásáról különböző, a TASZ által támogatott és részben a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott civil szervezetek gondoskodnak”.
A polgármesterek által aláírt levelet Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő november 8-án átadta Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai államtitkárának (Facebook/Vecsés Város)
A Koalíció szerint a gyáli hálózatfelújításra adott 400 milliós összeg azonban csak ideig-óráig fogja a problémát megoldani. A vízhálózat teljes cseréje és egy vas- és mangántalanító berendezés telepítése ugyanis körülbelül 5 milliárd forintba kerülne (a polgármesterek levelében is ez az összeg szerepel). S ezzel is csak néhány település helyzete oldódna meg, miközben a probléma országos szintű. „Nem eseti támogatásokra van szükség, hanem az ágazat finanszírozási rendszerének rendbetételére” – hangsúlyozza a Víz Koalíció.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök 2021. október 21-én Brüsszelben védte meg a rezsicsökkentést (forrás: Orbán Viktor/Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Debreciner.hu: 14 milliárd forint hitelt venne fel Debrecen önkormányzata a koreai katódgyárhoz szükséges földvásárlások miatt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter...
Nem egész két héttel ezelőtt írtuk meg, hogy megjelent a közbeszerzési kiírás, amelyben gyorsított eljárásban kereste a beruházást irányító állami...
Révész Máriuszt 2006. október 23-án brutálisan megverték a rohamrendőrök: fejsérülései voltak, lapockája tört, és amnéziája miatt azóta sem emlékszik arra...
Magyar Narancs: Hivatali vesztegetés miatt kéri az ügyészség Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését A gyanú szerint a Fidesz-kormány államtitkára, Varga...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!