A Fejér Megyei Integrált Szociális Intézmény (FMISZI) Polgárdi-Tekerespuszta telephelyén tapasztalható állapotok a teszetoszaság, érdektelenség és az egyént félresöprő rendszerszemlélet sajátos képét rajzolják meg. Az intézmény energetikai korszerűsítése során elkövetett kivitelezési hibák miatt 21 emeleti szoba 82 lakója évek óta többekkel összeszorulva kénytelen élni, mert beázik a tető. A problémáról az illetékesek közül mindenki tud, de érdemben eddig alig történt valami a megoldásért.
Szilasi Zója öccse több éve Polgárdi-Tekerespuszta lakója. A fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonaként és rehabilitációs intézeteként működő intézményben a weboldaluk szerint a nap 24 órájában biztosítják lakóik számára a megfelelő, magas szintű ellátást.
Semmiképpen nem akarnánk bántani az ott dolgozókat, akik naponta küzdenek meg a nehéz helyzetekkel és a bürokráciával. De azt muszáj leszögezni, hogy a magas szintű ellátás nehezen értelmezhető annak tükrében, hogy évek óta lehetett hallani a telephely nehéz helyzetéről, bár jobbára informális körökből, magánszemélyek adománygyűjtő felhívásaiból.
Hivatalosan jobbára olyan képet alkothatott a külvilág, mintha Polgárdi-Tekerespusztán minden a legnagyobb rendben menne.
2019. elején azonban megjelent egy cikk a megyei napilapban arról, hogy a 182 lakót befogadó otthonban nem csak a beázások és áramszünetek miatt szenvednek az érintettek, de a nyilvánvalóan életveszélyes állapotokról még részletes dokumentáció is rendelkezésre áll. De erről majd később.
A Fejér Megyei Hírlap beszámolója szerint az épületegyüttes energetikai korszerűsítésének befejezése után a férfi pavilon teljes felső szintjén évekig folyamatosan beázásokkal küzdöttek.
„A KEOP pályázat 2015. decemberi készre jelentését követően 2016. január 10-e óta vannak súlyos beázások mindkét felújított (férfi és női) pavilonban. A szegedi fővállalkozó elismerte ugyan a kivitelezési hibákat és garanciában folyamatosan javítgatja is őket, de azért a víz az úr, így jelenleg is 21 háló van lezárva, ami 82 férőhelyet jelent – ez az intézmény teljes férőhely-kapacitásának egyharmada. Ahol villanyvezetéket is érint a beázás, ott az áramot is ki kellett köttetni” – írta a megyei lap.
A teljes felújítást, a tervezéstől a pályáztatáson át a készre jelentésig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) országos központja bonyolította. Már a munkák legelejétől lehetett tudni, hogy a KEOP nem finanszírozza majd a lapostetők szakszerű vízelvezetését (a pályázati kiírásban csak a szigetelést kérték), és erre kiegészítő forrása sincs a fenntartónak. Ezt figyelmen kívül hagyva a munkába mégis belekezdtek.
Szilasi Zója fiútestvére él évek óta az intézményben. Az asszony augusztus 1-jén írt kétségbeesett felhívást a Facebookra arról, hogy a beruházás befejezése után bekövetkezett hibákat négy éve kénytelenek tűrni az ott élők.
Mint írja, a szobákat kiürítették, a lakókat a megmaradt helyiségekbe összezsúfolták, csak a legszükségesebb holmijukat tudták kivinni a szobákból. Szilasi Zója testvére így például negyedik éve nem használhatja a saját kis televízióját. Mások még rosszabbul jártak: van, aki tornateremben alszik, másokat a női pavilonban tudtak elhelyezni.
“Én többször írtam a fenntartónak, de csak az ígéreteket kaptam. A helyi sajtóban megjelent cikk hatására, négy év elteltével a vállalkozó megszüntette ugyan a beázást, de azóta megint semmi nem történik. A szobák továbbra is lakhatatlanok, az áram kikapcsolva, a beteg emberek összezárva pár négyzetméteren. Természetesen az ellátás nem ingyenes: 109.000 Ft az önköltségi ár havonta. Meddig lesz ez az áldatlan körülmény? Kihez kell még segítségért fordulni? Én már tehetetlen vagyok! A gondozók is sorban mennek el, ők sem tudnak ilyen körülmények között dolgozni” – írta a panaszos.
A 120 millió forintos közbeszerzést 2015-ben a szegedi székhelyű Dél-Konstrukt Kft. nyerte el. Honlapján a cég az energetikai felújítások területén tízéves tapasztalatot hirdet azzal, hogy azon kevesek közé tartoznak, akik valóban generálkivitelezőként tudnak felújításokat végezni. Cégfilozófiát is megfogalmaztak:
„Sikerünk kulcsa, hogy a teljes kivitelezésnek mindössze egy felelőse van és az építkezés minden része külön-külön is maximális műszaki tartalmat takar. Sokéves tapasztalattal rendelkező munkatársaink nagy biztonsággal és hozzáértéssel veszik le ügyfeleink válláról a terhet, a tervezéstől a hatóságokkal való együttműködésen át, egészen az átadásig.”
A 2018-at 4,5 milliárdos nettó árbevétellel záró Dél-Konstrukt önvallomását némiképp aláássa a nem felejtő interneten talált korábbi negatív referencia. 2011-ben az állami tulajdonú Építésügyi Minőség-ellenőrzési Kft., amelyet elvileg a kókler kivitelezők kiszűrésére hoztak létre, felfüggesztette a korábban MA-kategóriába sorolt, tehát 400 millión felüli beruházások elnyerésére is jogosult szegedi cég minősítési eljárást, miután komoly hibát talált korábbi felújítási munkáiban.
A hibák gyors kijavítása után a kivitelezőt igen hamar ismét a legmagasabb minősítésű társaságok között találjuk. A következő években aztán a kistelepüléseken sorozatban nyerték el a pályázatokat, mint legolcsóbb ajánlattevők.
A sajtóban – a panelfelújításra elnyerhető hatalmas pénzek nyomán – „nagy panelháborúnak” elkeresztelt folyamatot sok kirekesztett vállalkozás támadta, mondván: egyáltalán nem tisztult meg a piac, sőt. Épp csak a Fidesz-közeli, haveri cégeket engedik a húsos fazékhoz.
A szegedi cég 2017-ben szerez újabb ismertséget magának: a KEOP-tenderek után immár az energetikai megoldásokat az építésekben is megvalósító KEHOP-pályázatok nyertesei között is ott vannak. Az eddigi legmagasabb összegű közbeszerzési csomag (eredetileg 500 milliárd forintról lett volna szó) miatt egy ellenzéki politikus az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult, ennek következtében módosították a rendelkezésre álló keretösszeget a jóval szerényebb 200 milliárdra.
A Dél-Konstrukt friss ügyeivel az Átlátszó nemrég foglalkozott, mikor kiderült: az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen:
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB
Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
De vissza a Fejér megyei végekre, Polgárdi-Tekerespusztára! Az itteni projektben a Dél-Konstrukt alvállalkozója a projektben a közbeszerzésre szintén pályázó nadapi Renesco Kft. lett.
Az utolsó beszámolója szerint 20 főt foglalkoztató vállalkozás honlapján referenciaként szerepelteti a Polgárdiban elvégzett munkákat, csakhogy a képeket egy szakértő is megnézte a megyei napilap megbízásából és jelentős hiányosságokat tárt fel. Többek között olyan alapanyagokat használtak fel a tetőn, hogy azzal csak tovább nőtt a tócsák kialakulásának veszélye.
A kivitelezéssel kapcsolatos kérdéseinket mind a generálkivitelezőnek, mind az alvállalkozónak megküldtük. Azt kérdeztük, mi a meglátásuk a kialakult helyzetről, elismerik-e a felelősségüket, terveznek-e javításokat még, illetve, hogy valós-e az a birtokunkba került információ, miszerint a két vállalkozás immár perben áll egymással az ügy kapcsán?
A Dél-Konstrukt ügyvezetése nem reagált, a Renesco ügyvezetője, Juhász Sándor Péter azonban válaszolt:
„Cégünk valóban végzett munkálatot 2015. év végén Polgárdi-Tekerespusztán, aminek része volt tetőszigetelés is. 2016-ban több alkalommal végeztünk garanciális javításként munkálatokat, annak ellenére, hogy számunkra nem volt egyértelmű a beázások oka. 2016 októberében igazságügyi szakértői vélemény is megerősítette, hogy a probléma nem a mi kivitelezésünkből adódik. Cégünk adott munkára kötött szerződése és annak utóélete kapcsán üzleti titok miatt további információt nem tudunk adni. A lakók problémáit sajnáljuk, de nem gondoljuk, hogy ezeknek mi felelősei lennénk. 2015-ben mi magunk is rengeteget tettünk az ott élő lakók külső-belső lakókörnyezetének felújításáért, és ezzel életminőségük javításáért.”
Természetesen kerestem az ügyben a projektet megrendelő fenntartót, ám az augusztus elején a főigazgatóság több címére is elküldött kérdéseimre semmiféle választ nem kaptam.
Annyit sikerült megtudnom, hogy kérdéseimet áttették az EMMI-hez, amely azonban szintén hallgat azóta is. Informálisan annyi viszont eljutott hozzám, hogy középszinten, a megye vagy akár a járás illetékes kormányhivatali osztályánál, vagy pláne az intézmény közvetlen vezetőségénél ne is próbálkozzam, ők ugyanis le vannak tiltva bárminemű nyilatkozástól és információadásról.
Szintén szigorúan informálisan, nem a vezetőségtől tudtam meg azt is, hogy Szilasi Zója facebookos posztjának hatására mintha valami mégis elindult volna:
néhány minisztériumi illetékes kiszállt a helyszínre, a kritizált tetőre is felmásztak, majd távozás előtt kiabáltak egy sort az intézmény vezetőivel.
A Polgárdi-Tekerespusztai otthonban egyébként alsó hangon 100 milliós fejlesztést kellene végrehajtani a fennakadás-mentes működés érdekében, ám ezeket a fenntartó évek óta nem hajtatja végre, természetesen forráshiányra hivatkozva. A lakók hozzátartozói rendszeresen érdeklődnek, mikor fordul már a helyzet jobbra, de semmiféle konkrét információt nem kapnak.
Az Átlátszónak továbbiakról is mesélt Szilasi Zója. A beázás és az ahhoz kapcsolódó anomáliák csak részei a problémahalmaznak. A lakók például alig jutnak például számítógép-használathoz, ráadásul a támogatásként kapott gép is tönkrement a beázásokban:
“Tagja vagyok a Gondnokok Érdekvédelmi Fórumának, amely elvileg az érintett emberek problémáit tárná fel. Rendszeresen jelezzük is ezeket a problémákat, de a fenntartó láthatóan nem szorgalmazza a megoldást, általában csak az hangzik el az ilyen fórumokon, hogy legyünk nyugodtak, türelmesek, már keresik a megfelelő területet azoknak a kis házikóknak, amelyekbe majd ki lehet szervezni az ellátottakat a nagy létszámú tömegintézmények helyett. De valójában fogalmunk sincs, hol tart ez a folyamat.”
A polgárdi-tekerespusztai otthon lakói más, a többségi társadalom számára mindennapos és természetes infrastrukturális elemektől is el vannak zárva. Volt saját kisbuszuk, amellyel a meglehetősen nehezen megközelíthető intézményből be tudtak menni a négy kilométerre lévő Polgárdiba ügyet intézni, vásárolni. Mikor ez tönkrement, nem volt pénz megjavíttatni, azóta gyalogolnak, vagy ha van rá pénzük, vonattal mennek.
Az intézmény állapota nem egyedi az országban. Ám ha egy megyében nincs másik hasonló jellegű, az sokaknak nagy gond. Mint egy érintett szülő írja:
„Nagyon szomorú vagyok. Polgárdi-Tekeres az egyetlen megyei fenntartású szociális intézmény, ahová a fiam bekerülhetne a halálom után, mint súlyosan és halmozottan fogyatékos felnőtt ember. Működik még a megyében 4 állami fenntartású intézmény, de van amelyikben csak gyermeket, vagy csak időst, vagy csak pszichiátriai beteget helyeznek el. Sokat jártunk itt látogatóban, de férjemmel sokszor beszélgettünk arról, hogy ide a fiunkat soha, semmilyen körülmények között nem helyeznénk el.”
Kocsis Noémi
Fotó: Szilasi Zója felvétele.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Az Átlátszó és az Energiaklub Paksi Riot csapata a püspökszilágyi radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos nyomozás során értesült arról, hogy az ott elhelyezett...
A fideszes vezetésű IV. kerületi önkományzat tavaly eladott egy köztulajdonban lévő telket 500 millió forintért egy volt államtitkárhoz köthető vállalkozásnak,...
Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán...
Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos...
