Uniós pénzt végül talán nem nyúltak le, és az OLAF sem vizsgálódott az ügyben, de egyéb következménye sem nagyon lett annak, hogy egy EU-s pályázatot csalók leptek el. A vidéki kisvállalkozások fejlesztésére kiírt diverzifikációs pályázattal kapcsolatban tömeges visszaélést emlegettek az illetékesek, ám végül csak egy ember került bíróság elé. Az ügyre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket: fia a tisztességes kérelmezők között volt, de a túl vonzónak bizonyult pályázatot végül visszavonták.
„Úgy gondolom, hogy nem tudták lenyúlni az uniós pénzt, és aztán nekünk sem adták oda” – mondta el véleményét az Átlátszónak Nagy Béla, akinek a fia szeretett volna hozzájutni a diverzifikációs pályázat mintegy 12 millió forintos, vissza nem térintendő támogatásához.
„Egy céget kellett volna alapítani nem mezőgazdasági tevékenységre, de akár kapcsolódhatott is ahhoz. A feltételek roppant kedvezőek voltak, és ráadásul semmit sem kellett volna igazolni számlákkal. Kilencmillió forintot a kft. megalapításakor kapott volna meg a fiam, a maradék hárommilliót pedig akkor utalták volna, ha a vállalkozás egy év múlva is működik.”
A palyazat.gov.hu-n 2016. augusztus 25-én tették közzé, hogy a Széchenyi 2020 program keretében megjelent a VP6-6.2.1-16. kódszámú, a „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása –Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázati felhívás.
Mint a felhívásban is szerepelt, a pályázattal „a vidéki térségekben a már működő, legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mezőgazdasági mikro-vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állásának biztosítását” akarták elérni, illetve azt, hogy előmozdítsák a helyi szükségleteket kiszolgáló mikrovállalkozások indítását.
A projektre 13,85 milliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre, a kérelmeket pedig 2016. október 24-től 2018. október 23-ig lehetett beadni. A pályázóknak önerőt nem kellett fizetniük, csak egy üzleti tervet elkészítését várták el tőlük. Egy-egy kérelmező mintegy 12 millió forintos támogatásra számíthatott.
Ráadásul a „a költségek felmerülését a kedvezményezettnek nem kell alátámasztania háttérdokumentumokkal (például számlával, bankszámlakivonattal, összesítővel, illetve egyéb számviteli bizonylattal), és a piaci áraknak való megfelelést sem kell vizsgálni.”
A nyertes pályázónak tehát a kifizetési kérelem mellékleteként nem kellett a költség felmerülését igazoló dokumentumokat benyújtani az irányító hatósághoz, és azokat nem kellett elkülönítetten őrizniük. A bizonylatokat ráadásul, „a támogatást nyújtó és ellenőrző szervezetek helyszíni ellenőrzés során sem vizsgálják.”
Ezek a kedvező feltételek nyilván hozzájárultak ahhoz, hogy nagyon sokan rárepültek a pályázatra, ami a keretösszeg kimerülését okozta, és egy hónap után, 2016. november 21-én a felhívást fel is függesztették.
A 444 egyszerűen csak csalómágnesnek nevezte el, hogy a támogatással nem kellett elszámolni, amire persze azonnal lecsaptak a könnyű pénzszerzési lehetőséget megneszelők.
Egy évvel később az EMVA Irányító Hatóság a diverzifikációs pályázat felhívását vissza is vonta. Ezt a kormany.hu-n 2017 év végén a Miniszterelnökség részéről azzal indokolták, hogy tömeges visszaélésekre bukkantak. Megjegyezték, hogy a pályázatra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett közel 140 milliárd forint forrásigénnyel.
Az ügyben vizsgálatot is elrendeltek, és annak eredményeként kiderült, hogy „visszaélés, úgynevezett mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja” merült fel.
A pályázatok több mint felénél jogosulatlanul nyújtottak be támogatási kérelmet.
Megállapították azt is, hogy „bizonyos személyek egyes társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát kihasználva, tömegével igényeltek a pályázathoz szükséges regisztrációs számot, és nyújtottak be szinte azonos tartalmú kérelmeket.”
Kis Miklós vidékfejlesztési államtitkár a Világgazdaságnak szervezett csalási kísérletről beszélt, és pályázatíró maffiát emlegetett. A pályázatokkal kapcsolatban többek között gyanús volt az, hogy egyes meghatalmazottak rövid idő alatt 50-100 kérelmet adtak be. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a helyi vidékfejlesztési hivatalok jelzéseket kaptak arról is, hogy olyanok is kérelmet nyújtottak be, akikről „a helyiek pontosan tudják, képtelenek lennének önálló vállalkozás vitelére, vagy épkézláb üzleti terv kigondolására”.
A történtek miatt nyomozás indult, de a Miniszterelnökség részéről nem vetették el azt a lehetőséget, hogy a tisztességes pályázók a megfelelő mértékű forráshoz hozzá juthassanak.
Minderről Nagy Béláék is a sajtóból értesültek. „Úgy tudom, volt olyan 150 fős település, ahonnan húsz pályázatot adtak be fodrászatra. Mennyire életszerű ez, nem? Nekünk egyébként azt ígérték, hogy ha a büntetőeljárás lezárul, akkor elbírálják majd a pályázatokat. De csak hitegettek minket. Hogy a nyomozással mi van, azt meg egyáltalán nem tudjuk.”
Nagy Béla szerint ha ezt megtették volna, akkor a mintegy 1 200 kedvezményezett mellett családtagjaik – vagyis további több ezer ember – életén, életkörülményein javíthatott volna a kormány. A férfi egyébként tagja annak a Diverzifikációs Pályázatok: Kisdiverz VP6-6.2.1-16, Nagydiverz VP6-6.4.1-16 címet viselő, mintegy ezer fős Facebook-csoportnak, amit a csalódott, magukat becsapottnak érző emberek hoztak létre.
„Nem értjük, hogy ha ki tudták szűrni a jogosulatlan kérelmeket, akkor a teljesen rendben lévő pályázatokat miért nem bírálták el. A csoportunk tagjai között egyébként terjed az a vélemény is, hogy esetleg ebből az összegből fizethette ki a kormány azt a büntetést, amit az Elios miatt kapott.”
Hogy kiderítsük, meddig jutott az ügy, első körben annak jártunk utána, hogy ki folytatta a nyomozást: a miniszterelnökségi közleményből és más cikkekből ugyanis ez nem derült ki. Megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy több nyomozó hatóságnál folyt büntetőeljárás.
„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az előtte folyamatban nyomozást 2018. április 20-án a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.” Vagyis a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várhattak eredményt a rendőrök.
„A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságon és a Budapesti Rendőr-főkapitányságon indult eljárásokat a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon folyamatban volt eljáráshoz egyesítették” – folytatódott a rendőrségi tájékoztatás. A nyomozás eredménye pedig az lett, hogy befolyással üzérkedés bűntette miatt 2017 decemberében vádemelési javaslatot nyújtottak be.
Ezt követően a Vas Megyei Főügyészségen érdeklődtünk. Vassné dr. Szele Adrienn szóvivő azt válaszolta, hogy „az ügyben a Kőszegi Járási Ügyészség 2017-ben vádiratot nyújtott be a Kőszegi Járásbírósághoz vesztegetést állítva, színlelve, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt.”
A szóvivő megjegyezte, hogy „a konkrét ügyben pályázat benyújtására, így támogatás lehívására sem került sor, emiatt a költségvetést nem érte kár.”
A Szombathelyi Törvényszék szóvivőjének, Tóth András bírónak a tájékoztatásán viszont igen csak meglepődtünk. Az ügyben ugyanis csak egy vádlott volt és csupán négy esetet róttak fel neki. Ezek összefoglalva a következők voltak.
Miután a vidékfejlesztési program keretében meghirdették a diverzifikációs pályázatot, a vádlott négy embert keresett meg. Felajánlotta nekik a segítségét a pályázat elnyerésében, ami biztosan sikerülni fog, mivel „felelős kormánykörökben” ismeretséggel rendelkezik. Az illetőknek azonban a pályázat elnyerése után a kapott pénzből 20 százalékot vissza kell adnia: 10 százalék a kormányzati körökben tevékenykedő kapcsolatnak jár, 10 százalék pedig a vádlotté.
Felajánlotta azt is, hogy a pályázatot elkészíti és rendezi az adminisztrációs feladatokat. A pályázat írásért a vádlott mindenkitől 100 ezer forintot kért. Azt két embertől megkapta, de mivel a pályázatot nem készítette el, a pénzt 2017. június 27-én visszafizette. A másik két esetben erre nem volt szükség, mert a vádlott meg sem kapta a 100-100 ezer forintot.
A Kőszegi Járásbíróság a vádlottat 2018. január 25-én halmazati büntetésül jogerősen 2 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.
Először azt hittük, hogy tévedés történt, de a bírósági szóvivő válaszában megtalálható projektazonosító miatt csak a diverzifikációs pályázattal kapcsolatos büntetőeljárásról lehet szó. Hogy mégis miként fordulhatott elő, hogy a tömeges visszaélések egy ember „szerencsétlenkedéseivé” váltak, az rejtély.
Természetesen megkérdeztük erről Tóth Andrást, de ő jelezte, hogy csak a szerkesztőségünknek megadott információkkal rendelkezik. Elküldtük kérdéseinket a Miniszterelnökségnek, a Miniszterelnöki Kabinetirodának és a visszavont pályázattal kapcsolatban többször nyilatkozó Kis Miklós államtitkárnak is.
Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy a tömeges visszeéléseket elkövetők miként tűnhettek el az ügyből, illetve, hogy a programra mekkora összeget hívott le Magyarország az Európai Uniótól. Válasz eddig egyik helyről sem érkezett, de ha megkapjuk azokat, közzétesszük.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy ha volt is a történetben pályázatíró maffia – mint az államtitkár említette –, annak a jelek szerint a magyar hatóságok nem tudtak a nyomára akadni.
Csikász Brigitta
Címlapkép: A diverzifikációs pályázat hoppon maradt kérelmezőinek Facebook-oldala.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Az Átlátszó és az Energiaklub Paksi Riot csapata a püspökszilágyi radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos nyomozás során értesült arról, hogy az ott elhelyezett...
A fideszes vezetésű IV. kerületi önkományzat tavaly eladott egy köztulajdonban lévő telket 500 millió forintért egy volt államtitkárhoz köthető vállalkozásnak,...
Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán...
Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos...
