Megszöktek az elítélt áfacsalók, mire a Szolnoki Törvényszéknek sikerült írásba foglalnia a házi őrizetről szóló végzést

Egy hétig nem küldte meg a bűnügyi felügyeletet (korábbi nevén házi őrizetet) elrendelő végzést a Szolnoki Törvényszék egy nem jogerősen hat év letöltendő fegyházbüntetésre ítélt férfi esetében az illetékes budapesti kapitányságnak. Csak szerkesztőségünk megkeresése után postázták az iratot, amit utólag azzal magyaráztak, hogy ennyi időbe telt az ítélet és a végzés leírása. Ezalatt két másik vádlott kereket oldott, ezért elfogatóparancsot adtak ki velük szemben.

Régen minden jobb volt – ajándékozz karácsonyra 2019-es Átlátszó-előfizetést!

„Egy kétmilliárdos áfacsalási ügy ötödrendű, első fokon hat év fegyházbüntetésre ítélt vádlottja, V. Ferenc nem kezdte meg a házi őrizetet, hanem vígan járkál Pesten. Vajon mi lehet az oka, hogy a bíróság nem szerzett érvényt a kényszerintézkedést elrendelő végzésnek?” – tette fel a kérdést az Átlátszó egyik olvasója.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Szolnoki Törvényszék költségvetési csalásban találta bűnösnek első fokon azt a hat, korábban az Európai Unión belüli tejkereskedelemmel foglalkozó személyt – cégvezetőket és cégtulajdonosokat –, akik a nem jogerős ítélet szerint bűnszervezetben több mint 2 milliárd forint áfát csaltak el. A társaság a jobbára Szlovákiából beszerzett tejet itthon beszerzési ár alatti nettó áron értékesítette, és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót.

A határokon átnyúló áfacsaló hálózatokra először Horváth András egykori adóhatósági elemző emlékezetes 2013-as fellépése hívta fel a közvélemény figyelmét, de az elkövetési forma azóta is rendkívül népszerű: az Átlátszó tucatnyi hasonló ügyről számolt be a terményt fikíven utaztató gabonakereskedőktől és a  diplomáciai mentességet vásároló áfacsalótól kezdve a volt NNI-s főtisztek által üzemeltetett, nemesfémekkel ügyeskedő hálózaton keresztül a hálózatos áfacsalások felderítéséért felelős egykori NAV-vezető lefokozásáig és meghurcolásáig.

A tejkereskedelmi ügyben született ítéletet a Szolnoki Törvényszék november 27-én hirdette ki: a hat vádlottat összességében 43 és fél év fegyházra és 43 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság az első- és másodrendű terheltekre, mint felbujtókra 9-9 év, a harmadrendűre 7 év, a negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottakra pedig 6-6 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Összességében 93,7 millió forint vagyonelkobzást is kiszabtak velük szemben, négyüket pedig a cégvezetéstől is évekre eltiltották.

Több mint 2 milliárdos adóhiány, több mint 40 év fegyház és csaknem 100 millió forintos vagyonelkobzás az áfacsalási ügyben | Szolnoki Törvényszék

A Szolnoki Törvényszék 11 tárgyalási napot követően 2018. november 27-én hozott elsőfokú ítéletet azon hat, korábban az Európai Unión belüli tejkereskedelemmel foglalkozó személy, cégvezető és cégtulajdonos büntetőügyében, akik a nem jogerős ítélet szerint egymással bűnszervezetként együttműködve több mint 2 milliárd Ft áfát csaltak el, akként, hogy a jobbára Szlovákiából beszerzett tejet itthon beszerzési ár alatt, nettó áron értékesítették, és az adóhatóságot megtévesztve nem fizették be az általános forgalmi adót.

Bár az ügyészség a kiszabott büntetés súlyosságára hivatkozva valamennyi vádlottal szemben az előzetes letartóztatás elrendelését kérte, mondván, elszökhetnek, elrejtőzhetnek, a bíróság elégnek látta ezt megtenni az első- és a másodrendű vádlott esetében. A többieknél elégségesnek tartotta ha bűnügyi felügyelet alá kerülnek (ezt korábban házi őrizetnek nevezték). A kényszerintézkedés végrehajtása az ítélet kihirdetése után nem történt meg, mert azon egyik vádlott sem volt ott.

Nem értesítették az illetékes kapitányságot

Az olvasói jelzés alapján december 3-án megkeresést küldtünk a Szolnoki Törvényszéknek a bűnügyi felügyeletet meg nem kezdő ötödrendű vádlottal kapcsolatosan. Erre azt válaszolták, hogy a vádlott a lakóhelye szerinti budapesti kerületet „csak a bíróság előzetes engedélyével hagyhatja el, kivéve, ha a bíróság, az ügyészség, a nyomozóhatóság, más hatóság vagy szakértő idézése miatt megjelenési kötelezettségét teljesíti”.

A szabadlábon védekező vádlottak, így az ötödrendű is „a bűnügyi felügyelet tartama alatt hetente egy alkalommal, a végzésben meghatározott időpontban kötelesek megjelenni a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságon, illetőleg rendőrőrsön.” Hogy a vádlott betartja-e a szabályokat, a rendőrség felügyeli. „A bűnügyi felügyelet szabályainak megsértésére a Szolnoki Törvényszék tudomása szerint ez idáig nem került sor. Ilyen tartalmú jelzés az érintett rendőrkapitányság felől sem érkezett” – tették hozzá.

Ami nem meglepő, ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az Átlátszó megkeresésére azt közölte december 7-én, hogy „a megkeresésében szereplő bűnügyi felügyelet végrehajtásáról szóló bírói ítélet válaszadásunkig a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányságára nem érkezett meg.”

Hogy megtudjuk, ennek mi lehetett az oka, újra a Szolnoki Törvényszékhez fordultunk. Kiderült, a végzést december 4-én továbbították az angyalföldi kapitányságnak. Közölték azt is, hogy mivel „az ötödrendű vádlottnak, aki nem volt jelen sem az ítélet, sem a bűnügyi felügyeletet elrendelő végzés kihirdetésekor, postai úton kell kézbesíteni a határozatokat, melyeket előbb írásba kell foglalni.” Ez pedig időigényes – tették hozzá. A két határozatot a bíróság december 4-én, tehát az első megkeresésünk utáni napon küldte meg a vádlottnak.

Aki egyébként akkortól sérti meg a bűnügyi felügyelet szabályait, amikor azokról tudomást szerzett, tehát amikor a végzést szabályszerűen kézbesítették neki – közölték a Szolnoki Törvényszék részéről. December 7-ig pedig ez nem történt meg. Öt nappal később az Átlátszó a BRFK-tól már azt a tájékoztatást kapta, hogy a végzés megérkezett a XIII. kerületi kapitányságra. A bíróság egyébként nem rendelte el, hogy a vádlottakat elektronikus nyomkövető eszköz (lábbilincs) viselésére kötelezzék.

Emlékezetes, a tavaly májusban történt Dózsa György úti halálos baleset egyik résztvevője, M. Richárd 200 ezer forintos bírságot kapott, mert házi őrizete alatt beugrott egy bevásárlóközpontba. Majd nemrég le is tartóztatták, mert többször is megszegte a bűnügyi felügyelet szabályait.

Két vádlott időközben megszökött

A végzés egy héttel a kihirdetés utáni, postai úton való kézbesítéséről az Átlátszó állásfoglalást kért a Kúriától is. Annak elnökhelyettese, Kónya István úgy nyilatkozott, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről rendelkező végzést a bíróság soron kívül megküldi a foganatosításhoz szükséges értesítővel együtt az illetékes rendőrkapitányságnak akár elektronikus úton, akár telefaxon.

Kérdésünkre Kónya István közölte azt is, hogy ha a bíró elrendeli a terhelt bűnügyi felügyeletét, amely a lakhelyelhagyási tilalommal és a házi őrizettel azonos, a végzés akkor válik véglegessé, amikor kihirdették és ellene a jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, vagy a bejelentett fellebbezést elutasították vagy a másodfokú bíróság a végzést helybenhagyta.

Mivel az Átlátszó olvasója arról is beszámolt, hogy az ötödrendű vádlott kérkedik azzal ismerősi körében, hogy neki nincs is tudomása arról, hogy „házi őrizet” alatt kellene állnia, ezért rákérdeztünk a Kúrián arra is, hogy mondhatja-e ezt valaki arra hivatkozva, hogy nem volt jelen az ítélethirdetésen.

Kónya István erre azt válaszolta, hogy a terhelt azért nem hivatkozhat erre, mert nem neki kell megkezdenie a kényszerintézkedést, hanem az illetékes rendőrkapitányság a megkapott végzés és értesítő alapján foganatosítja, ezzel egyidejűleg a terheltet kioktatja, és a bíróság által előírt magatartási szabályok betartását  folyamatosan ellenőrzi.

Mire a Szolnoki Törvényszéknek minden ezzel kapcsolatos iratot sikerült postázni, az ötödrendű vádlott két társa megszökött. A police.hu-n megtalálható körözési lista szerint a Szolnoki Törvényszék elfogató parancsot adott ki az 59 éves K. Tibor és a 46 éves P. Ádám ellen. Mindez véletlenül éppen december 4-én történt, akkor, amikor a bíróság az ötödrendű terheltnek, illetve a lakóhelye szerint illetékes kapitányságnak is postázta a bűnügyi felügyeletet elrendelő végzést.

Az üggyel összefüggésben a Szolnoki Törvényszéken nem indult vizsgálat.

A nyomkövető bevezetése óta kevesebb a szökés

A legemlékezetesebb házi őrizetből szökés, ami aztán több rendőri vezető felelősségre vonásához vezetett, a „fekete sereg” néven elhíresült bűnszervezetet vezető Magyar Róberté volt. A történtek idején, 2010-ben még nem volt bevezetve a GPS nyomkövetős lábbilincs. Magyart olyan súlyos bűncselekményekkel – például emberölésre való megbízással – vádolták, hogy várható volt hogy megpróbálkozik valahol máshol szabadon élni. Ő volt az egyébként, aki Orbán Viktorral fényképeztette magát Kovács „Kokó’ István éttermében, a fotó azután a 2006-os választási kampányban került nyilvánosságra.

Nyomkövető lábbilincs viselésére 2013-ban kezdték kötelezni a házi őrizeteseket. Tavaly a mintegy 500 házi őrizetes közül 362-nek volt kötelező viselnie, és mint az Országos Rendőr-főkapitányság illetékese az InfoRádiónak elmondta, annak bevezetése óta mindössze 15 fogvatartottnak sikerült megszöknie. A rendőrtiszt hangsúlyozta, hogy az elektronikus házi őrizet egyre közkedveltebb, mert jóval magasabb biztonságot szavatol, illetve, hogy azok a rendőrök, akik az őrizetben lévők felügyeletével voltak megbízva, más munkát kaphatnak, így például közterületen láthatnak el szolgálatot.

Azért akad rá eset, hogy a nyomkövető ellenére is megpróbál valaki megszökni: idén júliusban például a XV. kerületből lógott meg egy 31 éves férfi, szeptemberben pedig Zuglóban történt hasonló eset. Októberben egy tárnoki férfi a bűnügyi felügyelet szabályait megszegve eltávolította elektronikus nyomkövetőjét a lábáról, majd ismeretlen helyre távozott.

Csikász Brigitta

Címlapfotó: birosag.hu