Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók, mert csak az egyentankönyveket engedélyezték

Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mióta foglalkozik tankönyvekkel, tankönyvkiadással?

Ez egészen 1970-ig nyúlik vissza, ugyanis a tanítóképző elvégzése után feleségemmel Mogyoródon kezdtünk tanítani – úgy kell elképzelni hogy az egyik első osztályban a feleségem tanított, a másikban én. Miután öt évig nagyon intenzíven dolgoztunk, 1975-ben, alig 30 évesen megpályáztuk az első osztályos tankönyv megírásának jogát, és megnyertük ezt a pályázatot ilyen szemtelenül fiatalon. 1978-ban jelent meg az első osztályos tankönyvünk 190 ezer példányban, akkoriban mindenki ebből tanult, és egy korosztály még nem százezer gyereket jelentett, hanem 170-180 ezret. A rendszerváltás után saját magunk is tankönyvkiadásba kezdtünk, és egy teljes tankönyv-rendszert építettünk fel első osztálytól negyedikig. Tehát több mint 40 éves tapasztalatunk van a területen, amelyek alapján ki merem jelenteni hogy kompetens vagyok a témában.

Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek from atlatszo.hu on Vimeo.

Milyen pereket indítottak el, és miért pont most?

Több tankönyves kiadó, négy kisebb és egy nagyobb cég azért indított pert a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerettük volna meghosszabbítani a tankönyveink engedélyét, hiába fizettünk be ezért sok pénzt, a kérelmünket eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Mi magánkiadók vagyunk, miközben a teljesen ugyanolyan paraméterű állami kiadó tankönyveinek az engedélyét meghosszabbították. Úgy gondoljuk hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, és azért perelünk, mert ha most ebbe belenyugszunk akkor 2019 után az iskolákban már nem lesznek használhatók azok a könyvek, amelyeket sok-sok éven át használtak. Ezzel nem csak a kiadók járnak rosszul, hanem elsősorban azok az iskolák, tanárok, tanítók, tanulók, és a szülők is, mert az eddig bevált tankönyvekkel nem tudják folytatni az oktatást. Tehát ez a per nem csak a kiadókért folyik, hanem a tankönyv-választás szabadságáért, vagy ha úgy tetszik az oktatás szabadságáért, hogy 2019-től már ne csak egy vagy két tankönyvből lehessen választani.

Milyen eredményt várnak a pertől?

Ezt nagyon nehéz megjósolni – sporthasonlattal élve, ha felmegyünk a pályára, nulláról kezdődik a mértkőzés, és nem tudom hogy mi vagyunk-e ennek a meccsnek az esélyesei, mert az állam gépezetének nagy ereje van. Mi azonban úgy gondoljuk hogy igazunk van, és bízunk benne hogy tisztességes eljárásban lesz részünk, Tacitus szavaival élve, harag és részrehajlás nélkül fognak dönteni a kérdésben. Ha rést tudunk ütni az egyentankönyv rendszer falán, azt elsősorban az iskolák fogják megérezni, jövőre is színes maradhat a tankönyv-választék, és lehetősége lesz a tanítóknak arra, hogy több tankönyv közül válasszák ki a nekik és a tanulóiknak megfelelőt. Egészen más tankönyvre lehet szükség például egy budapesti belvárosi iskolában vagy egy hátrányos helyzetű vidéki térségben.

Van tanárhiány vagy nincs? A pedagógusok szakszervezete szerint 4-5 ezer tanár hiányzik a rendszerből, a KLIK szerint viszont nincs országos probléma. Elkezdtünk utánajárni a pontos adatoknak, és várjuk a leveleiteket, hogy a ti gyermeketek iskolájában mi a helyzet: írjátok meg nekünk a [email protected] emailcímre, ha a ti gyermeketek iskolájában is tanárhiány van.

Hány tankönyv engedélyét szeretnék meghosszabbítani?

A négy kiadó összesen 21 tankönyvre adott be hosszabbítási kérelmet, így a bíróság 21 tárgyalást tűzött ki az ügyben – szeptember 5-én lesz az első tárgyalási nap a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Bonyolítja a dolgot hogy nem egy, hanem hat vagy hét bíró tárgyalja majd az ügyeket, tehát nem biztos hogy ugyanolyan következtetésekre jutnak. Úgyhogy ez egy izgalmas helyzet, amit még tovább fokoz az, hogy nem csak a kiadókról va szó, hanem azokról is, akik az iskolákban tanítanak, de ők nincsenek olyan helyzetben, hogy a saját munkaadójukkal szemben, a jogos problémáikat nyíltan felvessék.

Kinek az érdekei a legfontosabbak ebben az ügyben?

Nem az a legfontosabb hogy mi jó a pedagógusnak – bár az sem baj, ha annak is jó –, vagy az oktatás-irányításnak, vagy a központi költségvetésnek. Hanem az, hogy mi a jó a gyerekeknek, a jövő nemzedékének.

Bodoky Bence – Romvári Boldizsár