Az elhallgatott járvány – cigarettacsempészek hurcolhatták be a sertéspestist Kárpátaljáról

Egészen Munkácsig mentünk az afrikai sertéspestis-járvány (ASP) terjedésének nyomait keresve. Kárpátaljai forrásaink szerint a fertőző betegség egy éve megjelent a térségben, a vaddisznóállomány rövid idő alatt eltűnt, de a házisertések jelentős része is megfertőződött, vagy az elkobzást megelőzve levágták az állatokat. Végül a határ közelében megtaláltuk azt a sertéstelepet, ahonnét nagy valószínűséggel behurcolták a betegséget a vásárosnaményi térségbe. Videóriport.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Rejtélyes kór pusztítja a vaddisznókat – a betegség lenullázhatja a magyar sertésexportot: a NÉBIH adatai szerint Magyarországon idén áprilisban történt az első afrikai sertéspestis-fertőzés. Egy hónappal később már 9, júniusban 13 mintában találták meg a vírust, eddig összesen 27 esetet regisztráltak. Ehhez képest a fertőzéssel leginkább érintett szabolcsi területekről a vadászok szerint mára szinte a teljes vaddisznóállomány kipusztult: van olyan vadásztársaság, ahol ősz óta 250 elhullott vaddisznót ástak el – az előző vadászati évben az egész megyében összesen 56 döglött vaddisznót találtak. Tovább a cikksorozat előző részére.

Az élelmiszerbiztonságért és állategészségügyért felelős állami szervezetnek, a NÉBIH-nek hónapok óta tudomása van arról, hogy Szabolcsban, az ukrán határtól néhány kilométerre nemcsak vaddisznók, de házi sertések is elpusztultak az afrikai sertéspestisben: nyár elején az egyik hatósági állatorvos írta le két elpusztult állat kapcsán, hogy a laboratóriumi vizsgálat szerint is az ASP végzett velük.

Tákoson májusban pusztult el az első két disznó – ma már egy sincs a településen, a hatósági állatorvos vezényletével levágták és elszállították az összeset, fertőtlenítettek, a helyiek értelmezésében most karantén van.

Az lett volna a furcsa, ha nem így történik. Az ASP Vásárosnamény térségében hónapok óta pusztítja vaddisznóállományt – ha csak egyetlen fertőzött vaddisznó érintkezett például azzal a takarmánnyal, amit később a házi sertések kaptak, szinte biztosan továbbadta a betegséget. Helyiek szerint Szatmárcsekén már tavaly le kellett vágni több sertést, majd szisztematikus fertőtlenítés következett.

Nem találtunk viszont arra meggyőző bizonyítékot, hogy valóban megtörtént az ASP-fertőzés, és nem megelőző intézkedések voltak ezek – a hivatalos álláspont szerint Magyarországon a mai napi nem bukkant fel a kór a házisertés-állományban.

Az elhallgatott sertéspestis-járvány – cigarettacsempészek hurcolhatták be a fertőzést Kárpátaljáról from atlatszo.hu on Vimeo.

Csempészek hurcolták be a járványt?

Pedig a határ ukrán oldalán, a Szatmárcsekétől mindössze egy kilométerre lévő badalói sertéstelepen már tavaly augusztusban felütötte a fejét a járvány. Helyi forrásaink szerint a telep állatorvosa ASP-t állapított meg néhány sertésnél, mire a teljes állományt felszámolták. Csakhogy a tünetmentes állatok egy részét nem semmisítették meg, hanem kiosztották a telep dolgozói között, akik aztán otthon házi módszerekkel feldolgozták a húst.

A fertőzés ráadásul nemcsak ezzel, a később Magyarországra feketén behozott és itthon a hazai árak töredékéért értékesített hússal érkezhetett: az „importőrök” rendszeresen csempésznek be nagy tételben cigarettát is. Forrásaink szerint a depó a sertéstelepen van, innét hordják át az árut a szorgos dolgozók a Tiszán, és terítik Magyarországon.

Szabolcsban a magyarországi ár 60-70 százalékáért lehet venni ukrán cigarettát, nem meglepő módon a többség ezt szívja – vagyis a fertőző badalói telepről elhozott cigarettát néhány nap múlva magyar kezek bontogatják a határ innenső oldalán, nem is sejtve, hogy talán épp most közvetítik az ASP-vírust.

Kárpátalja hallgat

Még a magyarországi viszonyokhoz képest is szokatlan az a félelem, ami Kárpátalján uralkodik, konszenzuális a hallgatás a sertéspestis körül. A munkácsi, beregszászi, ilosvai járásban már tavaly tavasszal megjelent az ASP, és nemcsak a vaddisznóállományt, de a házi sertések nagy részét is elpusztította. Megbízható adatok nincsenek a járványról, ennek több oka is van. Egyrészt a vadászat nem pontosan a Magyarországon megszokott keretek közt zajlik: nemcsak a helyi notabilitások, de az egyszerű polgárok is gyakran illegálisan vadásznak, erről nyilván nem mer beszélni senki.

Ráadásul az ASP kitörésekor a helyi állategészségügyi hatóság el is rendelte a vaddisznók irtását – csakhogy a kilőtt állatok jó részét nem ásták el, hanem feldolgozták. Ugyanez történt akkor, ha egy faluban kitört a járvány: a tilalom ellenére sokszor sikerült a még a tünetmentes állatokat gyorsan levágni, forrásaink szerint számtalan fagyasztóláda van tele ASP-vel fertőzött hússal. A kereskedelemben viszont rendet csinált a sertéspestis, mivel a hentesek a járvány kitörése óta nem vásárolnak háztájiból disznót, a piacot egy ukrán nagykereskedő foglalta el.

A magyar hatóságok csak idén áprilisban ismerték el az első ASP-fertőzést, de azt sem Szabolcsban – ez volt az új agrárminiszter emlékezetes migránsszendvicses belépője. A valóságban ekkor már tucatszám hullottak a vaddisznók az ukrán határ térségében, de a NÉBIH egyetlen mintában sem azonosította a kórokozót. A szervezet hetek óta kerülgeti a vaddisznópusztulással kapcsolatos kérdésekre a választ, a legutolsó, az elhullások számára vonatkozó kérdésre három hete nincs reakció.

Becker András – Pápai Gergely