Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az elmúlt öt év Budapesten a fapusztítás időszaka volt: Szíjj László gellérthegyi villájától az Orczy-kerten át a Kossuth térig összesen legalább 15 ezer fát vágtak ki. Igaz, a hivatalos adatok szerint mintegy 40 ezer facsemetét el is ültettek. Favágás persze nemcsak az ilyen közismert helyszíneken zajlott: az Index tavalyi alapos összesítéséből az derül ki, hogy 2010 és 15 között nagyjából 15 ezer fát vágtak ki a város 23 kerülete önkormányzatának engedélye alapján – a pontos számot azért nem lehet tudni, mert a portál nem kapott minden kerülettől adatot.
Összesítésünkben az ismertebb esetek, illetve projektek szerepelnek, összesítve a már elvégzett és még csak tervezett fakivágások adatai.
A számokat illetően sajnos elég sok a bizonytalanság: az Orczy-kertben zajló fapusztításról például nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok, például azért, mert egyfelől csak a jogerős kivágási engedélyek száma ismert, másfelől senki nem tudja, ténylegesen hány fa esett és esik majd áldozatul a „kiemelt kormányzati beruházásnak”.
Hasonló a bizonytalanság a Városliget esetében, ahol már a fakataszter elkészítésekor kétségek merültek fel az abban szereplő adatok helyességét illetően. Ugyanez áll a Római-parta tervezett mobil-gátnak feláldozandó fák számát illetően – míg a tervező most mindössze 400-500 fa kivágásáról beszél, műszaki szakemberek szerint reálisan ennek a többszörösét kell majd kivágni.
A minap újabb tömeges fakivágásról döntött a fővárosi közgyűlés: tíz alatt az összes kanadai nyárfát kivágják Budapest közterein, igaz, gondoskodnak a kötelező pótlásról. A kellő számú facsemete kiültetése azonban – mint látni fogjuk – sajnos nem garancia arra, hogy belátható időn belül normális tempóban növekvő fák álljanak a kivágásra ítélt nyárak helyén.
A képre kattintva nagyobb méretben is letöltheted az infografikánkat
A fapusztításnak ritkán van jó sajtója, a fővárosban hangos botrányok kísérik az újabb és újabb tömeges fakivágásokat. Ettől vélhetőleg nem függetlenül az elmúlt két évben felpörgött Budapesten a faültetési láz: a kerületek sok ezer fiatal fa folyamatos elültetésével „zöldítik a várost”, és a nemes versengésbe immár a FŐKERT is beszállt.
Ez mindenképp örvendetes lenne, csakhogy az elmúlt években kampányszerűen ismétlődő faültetési hullámok jellemzően nem- vagy alig növekedő fákat eredményeztek: a városban csak elvétve látni a koruknak megfelelő ütemben fejlődő 6-10 éves fákat.
Sok helyen kitart a mostani kampány lendülete, és még lelkesen öntözik a fasorok új tagjait; viszont jó néhányán olyan helyszínt is találtunk, ahol az indulás esélyét sem adják meg a kiültetett növényeknek: se öntözés, se gondozás.
Az ültetés-elhanyagolás-újabb ültetés – ciklus legszomorúbb eredménye az a jó néhány fasorkezdemény, ahol a néhány éve ültetett, sorvadó, a túlélésért küzdő vagy éppen már kiszáradt facsemeték közé ültettek újabbakat a mostani hullámban, de már ezek is a lassú pusztulás jeleit mutatják: a II. kerületben, az Árpád fejedelem útján tavaly ültetett fasor például olyan rossz állapotban van, hogy a megmaradása is kérdéses. De ugyanezt a jelenséget láthatjuk Kőbányán, Zuglóban vagy a XI. kerületben is.
A megkérdezett illetékesek szerint persze nincs nagy baj, rendelkezésre állnak a szükséges kapacitások, és rendszeresen ellenőrzik is a kiültetett fák állapotát. Videónkban Visnyovszki András kertészmérnök konkrét példákon mutatja be, mi okozza a fiatal fák vesztét.
Hiába a fásítási kampányok, gondozás nélkül nem lesz több fa a városban from atlatszo.hu on Vimeo.
Egy biztos: akármit is állítanak a hivatalos válaszok, az eredmény azt mutatja, hogy látványosan kevesebb erőforrás jut a fiatal fák gondozására, mint amennyit a városban lábra kapott kampányszerű faültetés indokolna. Igaz, nem nehéz belátni, mennyivel kisebb marketingértéke van például a rendszeres locsolásnak, mint egy-egy ünnepélyes faültetésnek, lelkes földlapátolásnak.
Becker András – Visnyovszki András
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásAz Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!