Nyomás alatt az Európai Parlament a képviselői költségtérítések kreatív könyvelése miatt

Május utolsó hete nem csupán egy szokásos hét volt a 750 európai parlamenti képviselő számára: Olaszországtól Svédországig több tucat médium számolt be egy eddig példa nélkül álló oknyomozás eredményeiről. A projekt során feltárt esetek alapján kijelenthető, hogy egyes képviselők az európai adófizetők pénzéből önmaguktól vagy pártjuktól bérlik az irodájukat. Fény derült arra is, hogy Hollandiától Bulgáriáig vannak olyan EP-képviselők is, akik nem hajlandóak elárulni, mire fordítják az Európai Parlamenttől kapott általános költségtérítésüket.

Member of European Parliament, MEP (az Európai Parlament képviselője, EP-képviselő) – innen származik a képviselői költségelszámolások után kutakodó összeurópai újságírói projekt elnevezése, a MEP Project, amelyben az Átlátszó is részt vesz.

Az összes EP-képviselőt megillető úgynevezett General Expenditure Allowance (GEA), vagyis az “általános költségtérítés” évente nagyjából 40 millió eurójába kerül az Európai Uniónak. A juttatás egyik nevesített célja az, hogy a tagállamokban irodákat béreljenek belőle, ám az újságírói kutakodásból most az derült ki, hogy számos EP-képviselő ezt a tételt rendkívül kreatívan könyveli.

Az összehangolt újságírói akció keretében napvilágra került eredményeknek köszönhetően nyomás alá kerültek az EU intézményei: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azonnal bejelentette, hogy vizsgálni fogja a bérleti díjat saját maguknak fizető EP-képviselők ügyét. Az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler odáig ment, hogy “strukturális problémákról” beszélt a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban. Az EP elnöke, Antonio Tajani pedig a képviselői kiadások “szorosabb ellenőrzését” ígérte.

Előzmények:

Nem használt, sőt nem létező szellemirodákat számol el a költségtérítésben számos EP-képviselő

Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért

A magyar EP-képviselők többsége nem árulja el, hogy mire költi a havi 4300 eurós költségtérítését

3.700 eurós bérleti díja van, címe nincs az irodának

A MEPs Project újságírói által a múlt héten megszellőztetett ügyek között van Gerolf Annemans belga EP-képviselő esete is, aki havi 3.700 eurót fizet bérleti díjként két brüsszeli irodája után. Ám amikor a Knack magazin rákérdezett az irodák pontos címére, a képviselő “biztonsági okokból” nem volt hajlandó elárulni azokat.

Viktor Uspaskich litván EP-képviselő megadott ugyan egy címet – előző pártjának székházáét -, de amikor az újságírók odamentek, a párt alkalmazottaitól azt a felvilágosítást kapták, hogy Uspaskichnak nincs ott irodája.

A finn Hannu Takkula Oulu régióban bérel irodát, és a bérlemény tulajdonosa nem más, mint saját asszisztense.

Maryia Gabriel, aki egyben Bulgária európai biztosi jelöltje is, jelenleg a jobbközép GERB párt EP-képviselője és az Európai Néppárt tagja. A Bivol kutatása szerint a képviselőnő a pártja irányítása alatt álló szófiai önkormányzat tulajdonában lévő 120 négyzetméteres lakás bérletéből profitálhatott oly módon, hogy a 700 eurós piaci ár helyett mindössze havi 200 eurót fizetett. Gabriel asszony – állítása szerint – csupán aktái tárolásához keresett helyet – és arra nem válaszolt, hogy az általános költségtérítésből (GEA) fizette-e a bérleményt.

Hannu Takkula finn EP-képviselő az YLE televíziónak arról számolt be, hogy amikor 2015-ben megpróbált kb. 800 eurónyi összeget visszafizetni az Európa Parlamentnek, azt a választ kapta, hogy erre nincs szükség.

Az EP egyik szóvivője megerősítette, hogy az EP-képviselők könnyedén visszautalhatnak pénzeket az EP számlájára. Ellenőrzés hiányában azonban ez idáig nem nagyon ösztönözte őket erre semmi.

Politikai pártok a fizetési listán

Elvben az EP-képviselők nem használhatnák a parlamenti pénzeket saját pártjuk támogatására. Ennek ellenére 38 képviselő saját bevallása szerint is fizet saját pártjának irodabérleti díjat. Azt többen is hozzátették, hogy ez nem számít illegális pártfinanszírozásnak, mivel a bérleti díj megfelel a piaci árnak. Mások – úgy tűnik – ezzel sem törődnek. “Mi csak átadjuk a 4.000 eurót a pártnak, és ők kezelik a pénzt” – nyilatkozta a baloldali spanyol Izquierda Unida párt egyik képviselője az El Confidencial nevű lapnak.

Az összeurópai vizsgálat eredménye szerint 8 német EP-képviselő (köztük a Néppárt elnöke, Manfred Weber is) a saját tulajdonukban levő ingatlanban bérlik irodájukat. Két képviselő azt is megerősítette, hogy saját magától bérel irodát piaci áron vagy az alatt.

Pártjának szatirikus stílusához híven, Martin Sonneborn német EP-képviselő provokatív választ adott a Stern magazinnak a kiadásaira vonatkozó kérdésére. Facebook-oldalán közzétette költéseinek “bizonyítékait”: “Csupán a hecc kedvéért megrendeltünk 1.000 darab teljesen felesleges pólót, amit ezúton felajánlunk polgárainknak.”

Fabio De Masi német EP-képviselő állítása szerint az általános költségtérítés 4.342 euróját minden hónapban az utolsó centig felhasználta. Ugyanakkor elismerte, hogy az EP által nyújtott juttatások – ideértve a 307 eurós napidíjat a Brüsszelben és Strasbourgban töltött napok után – rendkívül nagyvonalúak. Saját számításai szerint körülbelül 3.000 eurót tud havonta félretenni. Honlapján azt is elárulja, hogy bevételeiből havonta összesen körülbelül 2.300 eurót adományoz pártjának és különböző alapítványoknak.

Elfelejtett ígéretek felelevenítése

A beszámolók megjelenése után az Európai Parlament vezetői nem tagadhatták tovább a probléma létezését. “Azt hiszem, változtatnunk kell a helyzeten” – mondta a parlament elnöke. Az EP Facebook-oldalán Antonio Tajani egy élő beszélgetésben is megismételte az olasz Il Fatto Quotidianonak adott nyilatkozatában elhangzottakat: Az EP elnökségének következő, június 12-i gyűlésén munkacsoportot kíván felállítani arra, hogy pontosítsák az általános költségtérítésből finanszírozható költségek körét, illetve hogy “a lehető leghamarabb” megalkossanak a témában egy reformtervezetet.

Sajnálatos módon ezen ígéretek egy része már több mint 13 hónapos. 2016. április 28-án az Európai Parlament plenáris ülése az általános költségtérítésre vonatkozó teljes átláthatóság bevezetését indítványozta. Az EP-képviselők arra bíztatták az parlamentet, hogy az “vizsgálja felül az általános költségtérítés által fedezett költségek listáját” – ugyanez hangzott el most Tajani elnök szájából is.

A Transparency International (TI) korrupció-ellenes szervezet számára ezek a hírek megerősítették “annak sürgető szükségét, hogy az Európai Parlament” végre megreformálja az általános költségtérítés rendszerét. Az újságírók beszámolói rámutatnak, hogy hol a hiba a jelenlegi rendszerben. Nick Aiossa, a TI munkatársa azt mondta a MEPs Project újságíróinak: “Ez történik, ha az EP-képviselők évente 40 millió euró közpénzt költhetnek el anélkül, hogy bármiféle bizonylatot be kellene mutatniuk.”

Reformellenes többség

Nem is olyan régen, idén április 27-én az EP-képviselők többsége leszavazta az átláthatóságra irányuló konkrét lépéseket. A Zöldek/EFA és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselő csoportjai módosító javaslatokat nyújtottak be annak érdekében, hogy a képviselők külön bankszámlán kezeljék az általános költségtérítést, őrizzék meg az összes bizonylatot, és térítsék vissza a fel nem használt összegeket. Javasolták továbbá a költések 5%-nak szúrópróbaszerű auditálását, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát.

A parlament leszavazta ezeket a kezdeményezéseket. A MEPs Projekt keretében készített adatvizualizációs és EP-képviselői irodakereső segítségével megnézhetjük, hogy az egyes EP-képviselők hogyan szavaztak az ügyben. Azt, hogy mennyiben követték pártcsoportjukat, a Vote Watch jóvoltából derül ki – a MEPs Project is itt jutott hozzá az április 27-i szavazás eredményéhez.

Antonio Tajani EP-elnök is jelen volt a parlamentben aznap. De nicsak: ő tartózkodott a szavazástól.

Gyors és könnyű megoldás

A vizsgálat eredményei – nem először – felvetik a kérdést: az évi közel 40 millió eurós általános költségtérítést miért nem ellenőrzik ugyanúgy, ahogy az állami szervek vagy magánvállalkozások egyéb kiadásait.

Az EP elnökségének 2016. decemberi ülésén a Zöldek osztrák képviselője, Ulrike Lunacek emlékeztette kollégáit a növekvő átláthatósági elvárásra a társadalom részéről. De a testület akkori elnöke, Martin Schulz és két másik vezető német EP-képviselő a nagyobb ellenőrzés ellenében érvelt, mivel az a parlament “emberi és adminisztrációs erőforrásainak jelentős növekedésével járna”. A parlament főtitkára szerint körülbelül 45-75 új alkalmazottra lenne ehhez szükség. Ezt a véleményt az új elnök, Antonio Tajani szintén elismételte most kiadott sajtóközleményében.

Az azonban nem világos, hogy jött ki ez a szám.  Az EP egyik szóvivője a képviselők által benyújtandó számlák és bizonylatok becsült számára utalt ezzel kapcsolatban.

De a Transparency International gyors és egyszerű auditálási megoldást javasolt: “A Parlament Elnöksége elkülöníthetné az EP képviselők juttatásainak egy részét egy független audit lefolytatásának céljára. Hasonlóra volt már példa, ezt a döntést az Elnökség már a következő ülésén meghozhatná. Ez csupán átmeneti intézkedés lenne a legjobb gyakorlat bevezetése céljából, amíg a Parlament be nem vezeti a megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusokat.”

A spanyol konzervatívok és az Egyesült Királyság

Néhány ország EP-képviselői nem kívánják megvárni, hogy milyen döntésre jut az EP vezetősége.

A spanyol Néppárt (amely az Európai Néppárt tagja) ígéretet tett arra, hogy a jövőben nyomon követik az általános költségtérítési keretből finanszírozott kiadásukat, és benyújtják az Európai Parlamentnek is a vonatkozó könyvelési adatokat. Ugyanakkor a párt EP-képviselői igencsak vonakodtak a MEPs Projekt nevében érdeklődő El Confidencial újságírói előtt feltárni kiadásaikat.

Az Egyesült Királyság EP-képviselői magasabb szintű átláthatóságot biztosítanak a nemzeti parlamentjük 2009-es költségtérítési botránya óta. A munkáspárt és a konzervatívok EP-képviselői rendszeresen auditáltatják a tárgyalt költségeiket, és nyilvánossá teszik kiadásaik részleteit is. Jean Lambert és Keith Taylor zöldpárti képviselők, akik egy választókerületi irodán osztoznak, ennél is továbbmentek: ők már honlapjukon teszik közzé a kiadásaik bizonylatait.

Az uniós ügyekkel foglalkozó svéd portál, az Europaportalen.se nekiállt felderíteni, hogy valójában mire is költik a svéd EP-képviselők az általános költségtérítést. Példájukat várhatóan más watchdog-szervezetek is követni fogják.

Az EP-képviselők nemzeti irodáival kapcsolatos oknyomozást egy 48 újságíróból álló, mind a 28 tagállamot képviselő csoport folytatta több hónapon át a Journalismfund.eu anyagi támogatásával. A csoport magyar tagja az Átlátszó.

2015-ben a csoport formális megkeresést küldött az Európai Parlamentnek, hogy betekinthessenek az EP-képviselők közpénzköltéseivel kapcsolatos dokumentumokba. Az adatigényléseket az EP visszautasította. Az újságírók az ügyet az Európai Bíróság elé vitték, ahol az még folyamatban van.

Erről a perről és az EP-képviselők költségelszámolásai utáni újságírói kutakodás további részleteiről itt lehet további információkat találni.

Erdélyi Katalin – M. Tóth Balázs