Blöffölt a Közbeszerzési Hatóság az M4-es autópálya-építés körül feltárt jogsértésekről

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél.  Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Sokan szeretnék tudni, miképp lehet az, hogy például a kegyvesztetté vált Közgép második éve nem tud egyetlen közbeszerzést sem elnyerni, még akkor sem, ha a versenytársakénál 20-30 százalékkal olcsóbb ajánlatot tesz – míg a másik oldalon például a korábban a miniszterelnök veje által is birtokolt Elios Zrt. vagy a Mészáros-cégek sorra nyerték/nyerik egyedüli ajánlattevőként a milliárdos tendereket.

Magyarázat helyett itt egy ábra, amely a következmények felől két vonallal tökéletesen bemutatja a magyar közbeszerzési intézményrendszer, leginkább a terültért felelős „autonóm intézmény”, a Közbeszerzési Hatóság (KH) csődjét:

Az ábra forrása: CRCB – Corruption Research Center Budapest

„A Közbeszerzési Hatóság idén megkezdett ellenőrzései újabb szabálytalanságokat tártak fel. Három esetben büntetőjogi, egy törvényességi felügyeleti, több szerződésnél pedig jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Hatóság.” – tavaly április 11-én jelent meg a KH közleménye.

Úgy tudtuk, hogy korábban egyetlen ügyben sem tett feljelentést a KH, ezért adatigénylésben kértük a 2010 óta tett büntetőfeljelentések adatait: ezzel közel egy évig tartó levelezés vette kezdetét a Hatóság elnökével.

A KH korábbi elnöke, Gajdos Róbert 2014 nyarán távozott a szervezet éléről, őt nem sokkal később követte Kövesdi Zoltán, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke. Egy év interregnum után választotta meg a Közbeszerzések Tanácsa Rigó Csaba Balázs korábbi alelnököt a KH elnökének.

Rigó alapvégzettsége matematikus, de 1995-ben szakközgazdász képesítést szerzett a Pénzügyi Főiskolán, majd MBA-fokozatot, ezen túlmenően van egy „közbeszerzési menedzser szakértő” végzettsége is. Rigó nem jogász, de ez nem gátolja abban, hogy afféle hobbijogászként vitasson amúgy kötelezően végrehajtandó bírói döntéseket – ahogy a velünk folytatott hosszas tusakodásban sem fukarkodott joginak tűnő, de néha teljesen inadekvát érvekkel.

Hobbijogászkodás

A tavaly április 11-én beadott adatigénylésre egy hét múlva érkezett az első vicces válasz a KH elnökétől:

„…az Ön által kért adat nem a Közbeszerzési Hatóság kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó adat, továbbá nem közfeladatának ellátásával összefüggésben (hanem tevékenysége folytán) keletkezett, ezért az nem minősül a Közbeszerzési Hatóság vonatkozásában közérdekű adatnak.”

Vagyis nem kevesebbet állít a hatóság elnöke, mint hogy a KH által tett feljelentéseknek nincs köze a hatóság tevékenységéhez, továbbá nem a hatóság feladatellátásával összefüggésben keletkeztek.

Ezen a válaszon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is elakadt egy kicsit, panaszunk nyomán hozott állásfoglalása bekezdésnyi, pikírt megjegyzéseket sem nélkülöző levezetést szentel Rigó elnök érveinek:

„Az adatigénylés nem a KH munkatársai által magánéletük során (…) tett büntető feljelentések másolatát kívánta megismerni, amelyekre valós lehetne azon megállapítás, hogy „tevékenysége folytán” szerzett róluk tudomást a KH, ha például az ebédszüneti beszélgetések során merült fel ez a téma.

Az adatigénylés a KH által feladat- és hatásköre gyakorlása során észlelt, a Büntető Törvénykönyvet álláspontja szerint sértő cselekményekkel kapcsolatban tett feljelentésekre irányult, amelyekről maga a KH is hírt ad időtől-időre, honlapján, valamint a korrupció megelőzésével, felderítésével foglalkozó konferenciákon a KH sikereiként tünteti fel azokat.

A KH a közpénzekkel való átlátható és tiszta gazdálkodás melletti elköteleződésétől idegen azon jogértelmezés, amelynek köszönhetően a közérdekű adatok fogalmát ilyen kiforgatóan alkalmazta az adatigénylés megtagadása során.”

A NAIH december 8-i állásfoglalása ezen túlmenően felszólítotja a KH-t, hogy 8 napon belül adja ki a kért dokumentumokat.

A KH elnökének azonban voltak még ötletei: december 15-i válasza részletesen leírta, mikor, milyen okok miatt tettek feljelentést, csak épp a lényeget nem árulta el, jelesül, hogy ki ellen. Újabb levél ment, melyben kértük az érintettek megnevezését, ám Rigó elnök válaszul bevetette a Csubakka-védelmet:

„Hatóságunk közreműködésével tett büntető feljelentések az érintettekre levonható következtetést nem tartalmazó személyes adatok nélküli másolatát előre egyeztetett időpontban, személyes megjelenése esetén az illetéktörvényre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint tudjuk átadni Önnek.”

A válaszból csak egyvalami tűnt biztosnak: a KH elnöke az illetéktörvényre alapozva tervez valamit. Ekkor már január végén jártunk, egy újabb levéllel gyorsan tisztáztuk, hogy az adatigénylés teljesítése után kiszabható költségtérítés tekintetében nem az Illetéktörvény az irányadó, továbbá hogy jogi személyiséggel rendelkező szervezeteknek nincsenek személyes adatai, ez ügyben tehát felesleges adatvédelmi szempontokon rágódni.

Három hét múlva újabb levét jött, melyben a KH elnöke már csak a költségtérítésre koncentrált: álláspontja szerint a 14 darab feljelentés beszkennelése, illetve a személyes adatok kitakarása a „munkaerőforrás aránytalan igénybevételével jár”, ezért 13 080 forint költségtérítést állapít meg.

A feljelentéseket akartuk, nem vitatkoztunk tovább, utaltunk – igaz, az elnök rosszul kalkulált, ráadásul a levélben rossz számlaszámot adtak meg. De ez már a következő levélből derül ki:

„Az előző levelemben tévesen, a bírságok befizetésére fenntartott központosított beszedési számla száma került feltüntetésre, amely számla felett a Közbeszerzési Hatóság (…) korlátozottan rendelkezik.”

Hogy akkor most a KH visszautalja, mi meg fizessük be újra, de most már egy másik számlaszámra, az egyébként hibásan kiszámolt költségtérítést. Igaz, a kért dokumentumokat – egy év hadakozás után – megküldték.

Sok hűhó semmiért

A megismert feljelentésekből (amelyeket erre a linkre kattintva bárki tanulmányozhat) viszont többek között az derül ki, hogy a KH egyetlen esetben sem tett feljelentést a közbeszerzési szabályok megsértése miatt.

A 14-ből 5 esetben fiktív székhely megadása, vagyis gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása volt a feljelentés oka; kétszer „hamis magánokirat felhasználásának vétségét” orrontotta a hatóság, három esetben az a gyanú, hogy a vállalkozó olcsóbb eszközt szállított a megrendelőnek, vagyis csalást követett el.

Van még egy számvitel rendjének megsértése, egy nem túl nagy értékre elkövetett költségvetési csalás, valamint egy foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés. Ez utóbbi a fonyódi strand kivitelezése kapcsán merült fel, a feljelentés szerint a kivitelező rendkívül rossz minőségben teljesített:

„A helyszíni ellenőrzés során egyértelművé vált, hogy a vizes élményjátszótérre telepített kalózhajó az ajánlati felhívásban valamint az ajánlatban foglaltaktól eltérő, rosszabb minőségben került kialakításra.”

A fonyódi strand-projekt összértéke 123 millió forint volt, mint ahogy a többi esetben is ez volt a nagyságrend, már ahol számszerűsíthető kár ért valakit.

Egy esetben éri el a milliárdos nagyságrendet a közbeszerzés értéke: a KH gyanúja szerint a Swietelsky vezette konzorcium mint generálkivitelező csúnyán lehúzta a megrendelő Semmelweis Egyetemet a Korányi-projektben (különösen nagy értékre elkövetett csalás), mert az átalánydíjas szerződésben előírtaknál gyengébb minőségű anyagokat használtak fel.

Bár a feljelentésekből mindenütt kitakarták az inkriminált szerződések értékét, a jelentősebbek visszakereshetőek a közbeszerzési adatbázisban. Így pontosan lehet tudni, hogy a Swietelsky Magyarország Kft. – Hőszer-Trade Kft. közös ajánlattevők nettó 6 586 817 001 forint értékű ajánlattal nyerték el a megbízást.

Ez igen jelentős összeg, viszont nagyjából csak a huszada az M4-es Abony-Fegyvernek közti szakasza építési költségének. 2015 tavaszán az Európai Bizottság elutasította a magyar kormány vonatkozó támogatási kérelmét, az indoklás szerint a kilométerenként 4 milliárdos bekerülési költség felveti a kartellgyanút – igaz, az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárások simán átmentek a KH-n.

A botrány idővel elült, viszont az immár új, simicskátlanított vezetésű KH lecsapott.

„Egyre súlyosabb és kiterjedtebb jogsértésre derül fény az M4 autópálya kivitelezési munkáival kapcsolatban. A Közbeszerzési Hatóság az utóellenőrzés során feltárt számviteli fegyelem megsértése, valamint közbeszerzési jogsértés miatt tesz feljelentéseket.” – tudatta a Hatóság tavaly áprilisi, kiterjedt vizsgálatot és nagy korrupciós leleplezést sejtető közleménye.

Hogy mik lehettek azok az „újabb és súlyosabb visszaélések”, amelyekről a tavalyi nyilatkozat beszél, az a most megismert dokumentumokból nem derül ki, hiszen az öt darab, az M4-eshez kapcsolódó feljelentés közül háromnak fiktív székhelycím-bejelentés az oka (adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása), egy alvállalkozó megsértette a számvitel rendjét, egy alvállalkozó alvállalkozója pedig a gyanú szerint trükközni próbált a számlákkal.

Ez utóbbi két ügyet egyébiránt a NAV ellenőrei tárták fel, de valamiért a KH is úgy érezte, feljelentést kell tennie. Más problémát az M4-es közbeszerzései körül a KH ezek szerint nem talált.

Nagyon úgy néz ki, a 2016-os bejelentés blöff volt, nem több, mint az akkor már egy éve zajló Közgép- és Simicska-ellenes kampány része.

Becker András