Az elmúlt hónapok során egyre nagyobb számban kerültek nyilvánosságra kormányzathoz köthető személyekkel kapcsolatban olyan gyanús esetek, mint pl. a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat irányította HÍD-program, amelyekben az európai uniós pénzügyi források szabálytalan felhasználása feltételezhető vagy bizonyítható. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban a magyar közvélemény egyre szélesebb köre ismerte meg az Európai Unió egyik szakintézményének, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a nevét – az OLAF-ot. A kérdés már az, hogy a Hivatal magyarországi ismertségének növekedése egyoldalú-e, vagy a másik oldalt nézve a Hivatalon belül hazánk ismertsége hasonló-e? A Hivatal elmúlt két éves jelentése azt mutatja, hogy Magyarország hírhedtsége jelentős és ráadásul még növekvő is.
Az OLAF olyan ügyekben folytat vizsgálatot, amelyek esetében az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok fordultak elő, elsősorban az EU tagországokban, de akár a világ más országával összefüggésben is (pl. a fejlesztési segélyek felhasználása, vámcsalások, stb.). Ezek a vizsgálatok a legtöbbször egy-egy bejelentés nyomán kezdődnek el, s bár az elmúlt évek során csökkent a vizsgálatok teljes befejezéséig tartó időszak, de ezek még így is átlagosan 27-28 hónap hosszúak.
A legtöbb vizsgálat a strukturális és szociális alapok, valamint a fejlesztési segélyek felhasználást érinti. Az OLAF szakemberei a bejelentéseket – elsősorban a joghatóságot, de más egyéb kritériumot is tekintő – értékeléssel kezdik, s ennek alapján döntenek az ügy elutasításáról vagy vizsgálati szakaszba kerüléséről. A vizsgálatok lefolytatása után a Hivatal ajánlásokat ad a nemzeti hatóságoknak a további teendőkkel kapcsolatban. A tagországoknak 2013. óta kötelességük jelenteni a Hivatalnak azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyeket az ajánlásokkal összefüggésben tettek.
A Hivatal csak az EU tagországokkal összefüggésben 2015-ben összesen 380 bejelentést kapott, amelyek közül 65 közintézménytől és 315 magánszemélytől származott. A Hivatal az egyes tagországok csalás elleni politikai elkötelezettségének komolyságát azon is méri, hogy milyen számban és arányban érkeznek a bejelentések az országok hivatalos intézményeitől.
Tavaly Magyarországról 21 bejelentés érkezett, amelyek közül csak egy esetében volt közintézmény a bejelentő és 20 esetben pedig magánszemély. Ezzel a 21 bejelentéssel az EU tagországok között a 7. helyre kerültünk. Ugyanígy az elmúlt év során a Hivatal az EU tagországokban összesen 159 vizsgálatot folytatott olyan pénzösszegekkel kapcsolatban, amelyeket az EU biztosított és a különböző szintű nemzeti hatóságok kezeltek. Magyarország 17 ilyen üggyel Románia és Bulgária után – 2014. évi sorrendhez hasonlóan – a harmadik helyen áll, s a 14 javaslattal lezárt üggyel viszont már a második helyre került.
A Hivatal a vizsgálati eredményei alapján különböző jogi javaslatokat tesz a tagországok nemzeti igazságügyi szervezetei számára. Ez utóbbiak által megtett lépések és intézkedések összegzését a Hivatal folyamatosan csúszó hét évnyi ciklus (2008-15) alapján vizsgálja. Ilyen hosszúságú ciklusra azért van szükség, mivel a gyakran komplex jogi folyamatok viszonylag hosszan is eltarthatnak.
Ezek alapján az látható, hogy a 28 tagországot tekintve átlagban az eseteknek közel fele (47 %-a) jut el a vádemelésig. Magyarország esetében ez az arány ezt az időszakot tekintve csak 25 %. A magyar adatokat összehasonlítva az EU átlaggal, az látszik, hogy a hazai igazságügyi intézmények a Hivatal által tett javaslatok alapján indított jogi vizsgálatokkal egyrészt lassan haladnak, másrészt viszont „más mércével” mérnek, mivel az EU átlagnál az arányokat tekintve jóval kevesebb eset jut el a vádemelésig. Mindkét mutató esetén a magyar adatok kb. kétszeres arányban rosszabbak az EU átlagnál.
Az EU tagországok felelősséggel tartoznak egyrészt az uniós pénzek felhasználásával, másrészt pedig az EU bevételei egy jelentős részének (pl. vámbevételek, stb.) beszedésével kapcsolatban. Emiatt a nemzeti hatóságoknak jelentős szerepük van az uniós pénzeket érintő csalások megelőzésében, feltárásában, az esetek kivizsgálásában és megfelelő jogi büntető szankciók meghozatalában. Emiatt a tagországok kötelesek jelenteni minden rendellenességet vagy csalásra utaló gyanút az Európai Bizottságnak. Ezek az adatok részben tükrözik az EU pénzügyi érdekeinek védelmében tett lépéseket.
Az adatok azt mutatják, hogy 2013-15 folyamán a magyar hatóságok által feltárt esetek aránya az EU egészében feltárt esetekén belül kisebb volt, mint az OLAF vizsgálatai esetében. Ennek megfelelően a pénzügyi hatás a magyar hatóságok által elvégzett vizsgálatok esetében az EU átlag felét sem érte el, míg az OLAF vizsgálatok esetében ez meghaladta az EU átlagát. A pénzügyi hatás mérése úgy történik, hogy a hagyományos saját források (elsősorban vámbevétel) kárára elkövetett és feltárt csalások és szabálytalanságok összesített értékét viszonyítják a hagyományos saját források teljes összegéhez.
A magyar adatokat értelmezve vagy azt lehet mondani, hogy Magyarországon az EU átlagot meghaladóan jobb a szabálykövetés vagy pedig azt, hogy a magyar hatóságok vizsgálati eredményessége – különböző okok miatt – alacsony.
Jóval kedvezőtlenebb a helyzet a Strukturális Alapok és a mezőgazdasági támogatások felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok esetén. Bár a magyar hatóságok által elvégzett vizsgálatok aránya az EU egészében elvégzett vizsgálatokhoz viszonyítva magasabb, mint a hagyományos saját források kezelésének szabályosságával kapcsolatos vizsgálatok esetén, de a pénzügyi hatás itt sem éri el az EU átlagának felét sem.
Ezzel szemben az OLAF által elvégzett vizsgálatok arányaiban és pénzügyi hatásban is jóval nagyobb mértékű szabálytalanságokat mutatott ki. A pénzügyi hatást tekintve a magyar adat több mint nyolcszorosa az EU átlagnak.
Az adatok összehasonlításából az derül ki, hogy a magyar hatóságok jóval kevésbé voltak sikeresek vagy aktívak a csalások és szabálytalanságok feltárásában, mint általában a többi tagország hatóságai vagy az OLAF.
A magyar adatok is sajnos azoknak a véleményét erősítik, akik úgy vélik, hogy számos tagországban a nemzeti igazságügyi szervezetek a szükségesnél jóval kisebb szigorúsággal tekintenek az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekedetekre, s emiatt kerül sor csak ilyen kevés esetben vádemelésre.
A nemzeti igazságügyi rendszereknek ez a hozzáállása fakadhat olyan tényezőkből, mint a nagyobb nehézségek előfordulása az EU pénzügyi alapokkal kapcsolatban elkövetett visszaélések felderítésében, vagy az, hogy a tagországok társadalmaiban kisebb a közfigyelem az EU pénzalapjainak felhasználása iránt, esetleg a hosszú vizsgálati és ítélkezési idő aránytalan terheket jelent az esetleges eredményekkel szemben, de még speciális helyi politikai érdekek is szerepet játszhatnak.
A Hivatal viszont eltökélt abban, hogy javítani kell a nemzeti igazságügyi szervezetekkel való kapcsolatát, meg kell teremteni a nagyobb százalékban történő vádemelések elérése feltételeit, valamint, hogy el kell érni, hogy a tagországok hasonló fontosságot tulajdonítsanak az EU pénzügyi alapjaival szemben elkövetett visszaélések feltárásának és az ezzel kapcsolatos büntetőjogi eljárásoknak, valamint hogy mindehhez felállítsák a megfelelő szervezeti kapacitásokat.
Mindezeket is szolgálhatja a sokak által már hosszabb ideje szorgalmazott Európai Főügyészi Hivatal (EPPO) felállításának terve is, amelynek révén nagyobb lehetőségek nyílnak majd az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekedetek, csalások és szabálytalanságok miatti jogi lépések megtételére.
Dr. Dezséri Kálmán
A szerző közgazdász, uniós szakértő. Infografikák: Erdélyi Katalin.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!