Kórházi fertőzések: orvos-, nővér- és fertőtlenítőszer-hiány egy dunántúli kórházban

Egy súlyosan beteg férfi hasmenéses fertőzéssel került egy vidéki kórházba. Szűrték bakteriális fertőzésre, az eredmény negatív lett, mégis ennek a gyógyítására szolgáló antibiotikumot kapott. A felesége szerint a zárójelentésre szándékosan nem került rá a tényleges diagnózis, és a kezelőkórházban ember- és fertőtlenítőszer-hiány nehezíti a gyógyítást. Kórházi sorozatunkban József története következik.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Átlátszó cikksorozatot indított a kórházi fertőzésekről, amelyben egyedi kórházi eseteket és tágabb összefüggéseket – például az egészségügy alulfinanszírozásával vagy az antibiotikumok túlhasználatával kapcsolatos problémákat – is szeretnénk bemutatni.

Ha személyes tapasztalata vagy információi vannak a kórházi fertőzésekről, kérjük, jelentkezzen az [email protected] e-mailcímen, és foglalja össze tömören az esetet!

(A neveket kérésre megváltoztattuk.)

A már régóta különféle betegségekkel küzdő József 2016 februárjában került egy dunántúli kórházba, ahol – a zárójelentés szerint – öt nap múlva elkapott egy hasmenéses fertőzést. József bélgyulladásra kapott gyógyszert, amelyet a kórházból való hazatérése után is egy hónapig kellett szednie. A kezelés ellenére továbbra is volt hasfájása és hányingere, nem tudott enni-inni, végül kiszáradással újra kórházba került, ekkor infúziót kapott.

A 2016. március 9-i zárójelentés szerint a székletmintában nem találtak baktériumra utaló nyomot, így hamarosan hazaengedték, papíron tünetmentesen, valójában azonban még mindig hasmenése volt. Egy áprilisi eleji zárójelentés igazolja is a hasmenést, amelyen az is szerepel, hogy bakteriális fertőzésre utaló nyomot, azon belül is Clostridium difficilét nem találtak nála.

Annak ellenére, hogy nem József szervezetében találtak baktériumot, a kórházból való távozáskor felesége, Éva kezébe adtak egy levél Dificlir nevű gyógyszert, de ezt a zárójelentésen ezt nem tüntették fel. Pár kattintással kideríthető az interneten, hogy a Dificlir a Clostridium difficile kezelésére használt antibiotikum, kétszer tíz darabos kiszerelésben kapható 481 ezer forintért. Mire az antibiotikum elfogyott, József hasmenése is elmúlt, azóta lassan, de javul az állapota.

Korábbi cikkeink a kórházi fertőzésekről

Kórházi szuperbaktériumok – a szívműtét sikerült, de a beteg meghalt

„A kórházak azokat a betegségeket jelentik le, amelyekre nagyobb a támogatás” – egy orvos a kórházi fertőzésekről

„A boncolási jegyzőkönyvben szó sem volt fertőzésről” – kórházi horrorsztorik

Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy

Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

Háromszorosára nőtt a többszörösen ellenálló baktériumfertőzések száma a magyar kórházakban 2005 – 2010 között

Így alakult a bejelentett fertőzések száma 2007-2014 között a magyar kórházakban

Vadászat a multirezisztens szuperbaktériumokra

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

József korábbi betegségei miatt volt olyan időszak, hogy egyhuzamban két évet töltött kórházban, így ő és felesége is elég pontos képpel rendelkeznek arról, hogy mi történik a kórház falai között. Éva akkor is minden nap bejárt hozzá, ő mosdatta, borotválta, pelenkázta, ráadásul egészségügyi végzettsége van, így a kezelés szakmai részére is van rálátása.

A látogatásai során azt tapasztalta, hogy fertőtlenítőszer csak akkor volt a mosdókban, ha ellenőrzés volt. Akkor mindenhova kiraktak egy flakonnal és ameddig az tartott, addig volt szappan.

Éva szerint a problémát azonban nem csak az jelenti, hogy kevés a fertőtlenítőszer. Orvos- és nővérhiány van, annak ellenére, hogy a városban, ahol a kórház működik, régóta van nővérképzés. Az emberhiányt azzal próbálják ellensúlyozni, hogy tanulónővéreket, nyugdíjas orvosokat, valamint szintén a nyugdíjból visszahívott, részmunkaidős ápolókat alkalmaznak.

A kevesebb dolgozónak érthető módon kevesebb ideje marad egy-egy betegre, azonban ez nem mentség arra, amikor a nyári hőségben senki nem itatja meg a fekvőbetegeket. Sőt arra sem, amikor a műszakváltáskor, az úgynevezett „osztályátadás” során nem lehet zavarni az ápolókat, és ha egy hozzátartozó mégis szól, hogy baj van és az egyik beteg fullad, akkor kelletlenül látják el az ápolói feladatukat.

Józsefnél nagyon sokat számított, hogy számtalan súlyos betegséggel küzd és legyengült az immunrendszere. Ennek oka az is, hogy kialakult nála a gombás nyelőcső-gyulladás – ezt már az Átlátszó által megkérdezett független szakértő mondta.

Az orvos szerint a papírokból egyértelműen kiderül, hogy a hasmenést okozó baktérium rendkívül fertőző, hihetetlen nehéz izolálni, és a Clostridium difficile helyett inkább egy autoimmun betegség lehet a háttérben. Azt azonban mindenképp aggályosnak tartja, ha a kórházban spórolnak a fertőtlenítéssel.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.