Az új pálmákat szívesebben tanulmányozta Vizoviczki, mint az elszámolásokat

Semmiről nem tudó, vagy az ügyvezetőre mutogató üzletvezetők és vica versa – voltak, akik ilyen módon próbálták menteni magukat a vesztegetéssel és költségvetési csalással vádolt diszkómogul, Vizoviczki László emberei közül, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai előtt nyilatkozniuk kellett arról, miként működtették a bárokat, éttermeket és diszkókat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

Lichtensteini cégbe mentették volna Vizoviczkiék a megmaradt vagyont

„Felfuvalkodott hólyag, akit elborít a pénz” – ez ment a Vizó-birodalomban a lehallgatások alapján

Levetkőztették a személyzet tagjait, ha felmerült a gyanú, hogy loptak, vagy a táskájukban kotorásztak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy semmit nem tettek el maguknak. Többek között erről is beszámoltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak azok az emberek, akiknél elképzelhetőnek tartották, hogy tudomással bírtak vagy közreműködtek abban, hogy a bevétel jó része nem a cégek hivatalos költségvetését, hanem Vizoviczki László feketekasszáját gyarapítja.

A Carpe Diem éjszakai bár üzletvezetője nem ment el a vetkőztetés módszeréig. Úgy vette elejét a lopásoknak, hogy a pénztárgép kulcsát magánál tartotta és azt senki másnak nem adta át.

A Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai három és fél évvel ezelőtt, 2012. május 31-én vonultak ki a Hajógyári-szigetre és fogták el rendőrök segítségével Vizoviczki Lászlót bizalmasával együtt.

Azt rótták fel a több tucat szórakozóhelyből, és az ezeket üzemeltető cégekből álló birodalmat felépítő vállalkozónak, hogy egy jól szervezett, alá- és fölérendeltségi alapon működő bűnözői csoportot irányított, amelynek tagjai a diszkók és éttermek működése érdekében bűnös kapcsolatot ápoltak hivatalos személyekkel, köztük vezető beosztású rendőrökkel. A vesztegetés mellett a diszkómogult költségvetési csalással is vádolják.

A szórakozóhelyeken egyébként pénzkezelési szabályzat nem volt. Amennyiben a standolásnál eltérést találtak, akkor azt levonták a dolgozók fizetéséből. A diszkómogul informális belső ellenőrként tevékenykedő jobbkeze szerint az üzletvezetők nem mondták el Vizoviczki Lászlónak, hogy mi a valóság. Becsapták őt, és ez nem volt egyedi dolog, mert mint az adóhatóságnak elmondta az asszony, „a személyzet 98 százalékban lopott”.

Az üzletvezetők hiánya például úgy keletkezhetett, hogy kivették a kasszából a pénzt vagy indokolatlan költségeket számoltak el. Megjegyezte azt is, hogy a helyeket működtető cégek ügyvezetői azért nem fejlesztettek, illetve azért vásároltak olcsó alapanyagokat, mert az elért nyereség alapján kapták a fizetésüket, és nem akarták, hogy sok legyen a költség.

Átvágások és lenyúlások

A „tagvállalatokat” ellenőrző mindenes azt is elmesélte, hogy azért nem akarta több személy – köztük Vizoviczki László anyósa –, hogy őt visszavegye a főnök, mert még 2003-ban vagy 2004-ben másfél millió forintos elszámolási problémát talált a családtag által készített anyagban.

Emellett elmondta azt is, hogy Vizót még az apósa is be akarta csapni, mégpedig egy WC-deszka szállítmánynál. Sőt, akadt olyan üzletvezető, aki hónapokon át nyúlt le különböző összegeket a bevételből, majd amikor lebukott és el akart menekülni, a főnök a határról hozatta vissza a pénzt. A mindenes közlése alapján sem ebben az ügyben, sem más esetekben nem fordultak a rendőrséghez, nem tettek feljelentéseket.

Azzal, hogy megrövidítik az emberei, valamennyire Vizoviczki László is tisztában volt, hiszen a belső ellenőrként diszponáló asszonynak – mint korábbi cikkünkben is szerepel – elmondta, hogy a tetten ért enyves kezű üzletvezetőket azért nem rúgja ki, mert ha mást venne fel a helyükre, azok sem lennének jobbak.

De a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a mindenes is adott beszédtémát a kollégáknak. Többen felhozták, hogy az egyik italszállító révén használt egy Nissant. Az üzletvezetőket a NAV-osok minden alkalommal meg is kérdezték arról, hogy az italos cég trükközött-e a számlákkal és nem létező magánszemélyek nevére is vittek-e ki árut. Bár volt olyan Vizó-ember, aki tagadta ezt, de többen beszámoltak ezekről a számlákról.

A főnök azonban egyes dolgozói szerint nem volt tisztában az árakkal és a szórakozóhelyeknél jobban érdekelte a nagy bulik megszervezése.

„Vizoviczki úrnak a Sziget egy nagy játszótér volt, a gazdasági résszel soha nem törődött. Ha például megkérdezték volna, hogy főnök, megmutassuk az új pálmákat vagy az elszámolásokat, akkor a pálmákat választotta volna.”

Rejtélyes eltérés a bevételeknél

A Planet Cafe étterem üzletvezető-helyettesének az adóhatóság munkatársa jelezte, hogy az elszámoláson szereplő bevételek elmaradtak a könyvelt bevételtől. Továbbá azt is hogy ha a bevételek be vannak ütve, a kiadásokról számlát adnak, akkor minek is kell a rajz?

Hogy mi is a rajz? „Egy vegykezelt önátíró tömb, melyen középen a nyitó váltó összege, az alján a tartozás összege, bal oldalon a váltók, illetve a bevételek összege és jobb oldalon a kiadások vannak feltüntetve.”

Egy másik esetben a nyilatkozatot felvevő NAV-os arra is kíváncsi volt, hogy ha a bevallások szerint az alkalmazottak bére nem annyi volt, mint amennyire bejelentették őket, akkor milyen forrásból fedezték a különbséget, ha mindet be kellett ütni a gépbe. A válasz beismerés volt. „Nyilvánvalóan úgy lehet, hogy a be nem ütött bevétel volt erre a fedezet.”

Néhányan azonban elárulták, hogy előfordult olyan, hogy minden tételt be kellett vinni a pénztárgépbe. Főleg akkor, ha ellenőrzésre számítottak. Volt azonban olyan, hogy arra utasították őket, hogy éjjel egy óra után már semmit ne üssenek, de akadt példa arra is, hogy előírták, mekkora összegig – például 150 ezer forintig – rögzítsék a gépben az eladásokat.

A borravalót – amivel kapcsolatban elvárás volt, hogy elérje a tíz százalékot – a felszolgálók vagy a pultosok nem tehették el maguknak, hanem be kellett tenniük a kasszába, igaz a gépbe nem ütötték be.

Nyitáskor a kasszákban nem lehetett ötezresnél nagyobb címlet, abból is legfeljebb csak három darab. A tíz- és húszezres bankjegyeket azonnal le kellett a személyzetnek dobnia. Ezek a ledobók fémkazetták voltak, amelyeket kulccsal lehetett a pultba alulra felrögzíteni és ugyanígy lehetett levenni.

Nem tudja, nem emlékszik

Mindezekkel a dolgokkal az egyik Vizó-cég ügyvezetője egyáltalán nem volt tisztában a nyilatkozata szerint. Abban ugyanis – kissé hihetetlen módon – mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja miként zajlott. Így többek között azt sem, hogy volt a nyitva tartás, volt-e belépő, a helyen működött-e ruhatár, illetve hogy miként történt a pénztárgépek zárása. Azt javasolta a NAV-osnak, hogy minderről inkább az üzletvezetőt kérdezze meg.

Egy üzletvezető-helyettes, aki elvileg aktívan részt vett a szórakozóhely működtetésében, szintén rossz memóriájú embernek bizonyult. Volt hogy az adóhatóság munkatársa már nem bírta tovább és megjegyezte az egyik üzletvezetőnek:

„A revízió álláspontja az, hogy ön kijelent olyan dolgokat, amelyek önt nem érintik, ugyanakkor a saját magával kapcsolatos kérdésekben nem működik együtt az ellenőrzéssel, ezekre nem emlékszik.”

A dolgozóknak a szórakozóhelyek nagy részénél nem lehetett saját fogyasztása. Védőitalnak ásványvizet kaptak. Néhol engedték, hogy kávézzanak, és ahol mégis fogyaszthattak, ott szigorúan vezetniük kellett azt a replilapon. A West Endben található Karma Caféban az üzletvezetőnek volt annyi kiváltsága, hogy egy főételt is ehetett, a Dokk Roomban pedig a személyzet is választhatott magának valamilyen fogást a napi menüből.

A személyzetnél egyébként nem lehetett munka közben sem pénz, sem telefon. Nyitás előtt le kellett adniuk minden náluk lévő értéket. Az üzletvezető elzárta ezeket és a munka végeztével adta vissza azokat a dolgozóknak.

A költségvetési csalás megállapításánál egyik fontos pont volt az, hogy a dolgozók a bejelentett bérüket kapják-e kézhez. Az elmondottak alapján a fizetési szisztéma vegyes volt, a háttérszemélyzet, így a biztonságiak vagy a takarítók órabért kaptak. A pultosok munkáját hetente, az üzletvezetőkét és helyetteseikét havonta ellentételezték.

A bejelentett bérük azonban kevesebb volt annál, mint amit kézhez kaptak.

Az egyik üzletvezető-helyettes, aki több szórakozóhelyen is megfordult, például a Bad Beachben, a White Angelben vagy a Hajógyári-szigeten lévő Stúdióban, arról számolt be, hogy a fizetését készpénzben kapta meg Vizoviczki Lászlótól. Annak összege nullától 250 ezer forintig terjedt, de hogy mi alapján döntötte el a főnök, hogy mennyit ad, nem tudta az illető megmondani.

Csikász Brigitta

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.