Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Nem nyugszanak a kedélyek a Hortobágyon: a helyiek nem akarnak beletörődni, hogy Fazekas miniszter irányításával a nómenklatúra új kegyencei kapták az általuk korábban használt földeket. A gazdálkodók számos pert indítottak – egyes eljárások már jogerősen lezárultak, illetve a kirobbant botrány miatt egyes szerződéseket a nemzeti park is felmondott.

A botrányok és perek azonban nem érték el az új földesurak egy részét, azaz olyan új bérlőket, akikről a helyiek korábban nem is hallottak. Az a gyanú, miszerint az új bérlők egy része ténylegesen sosem akart gazdálkodni, pusztán a hektáronkénti 70 ezer forintos területalapú támogatásra hajtott, beigazolódni látszik: a Hortobágy több pontján is hatalmas területekre kalauzoltak el bennünket, amelyeken – ahogy mondják – még nem járt állat, és nem is kaszáltak.

 

 

Kaszálás nélkül ez már jövőre sem lesz jó legelő – mondják a gazdák. Csakhogy a szerződés szerint a terület felét legalább legeltetni kellene. Persze ez is megoldható a játékszabályok újabb átírásával: a földbérlet-pályázat kiírásakor például feltétel volt, hogy a legeltetéshez a pályázónak saját állatállománnyal kell rendelkeznie – a későbbi nyertesek ezt a beadott pályázatukban vállalták is.

Korábbi cikkeink a Hortobágyi földmutyiról

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Helyreigazitási pert nyertünk az agrárminiszter volt tanácsadója ellen

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon

Aztán persze másképp alakult: az új bérlők jelentős részének nem sikerült határidőre a szükséges mennyiségű birkát/marhát beszerezni, ezért felpuhították a szabályozást: most már lehet bérlegeltetni is, vagyis más állataival megoldani a nemzeti parki terület rendben tartását – merthogy ez lenne a bérlők legfontosabb kötelessége. A „bérlegelő” állatok tulajdonosa, vagyis a föld tényleges használója aztán vagy megkapja az egyébként neki járó támogatást, vagy nem – akkor viszont legalább annak örülhet, hogy az állatait nem kell eladnia.

De vannak olyan új bérlők, akik még ezzel a zsebszerződés jellegű megoldással sem bíbelődnek, egyszerűen csak parlagon hagyják a földjeiket. Helyi forrásaink számos ilyen területről beszéltek, néhányat meg is mutattak. A drónról készült felvételeken jól látszik, mekkora területekről van szó. Ellenőrzéstől a szerződésszegő bérlőknek nem kell tartani: forrásaink szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékese oda nyilatkozott, hogy ebben az évben még nem fogják ellenőrizni a szerződésben vállalt állatállomány meglétét.

Becker András

Videó: Pápai Gergely, Kovács Márk

Címlapfotó: Móricz Csaba

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Adakozz az Átlátszó drónjára!

Tudnivalók itt.