A Miniszterelnökséget vezető Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa az egyik vezetője az éppen a Miniszterelnökség által vizsgált Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezetnek. A 2,9 milliárd forint uniós támogatást elnyert, halmozottan hátrányos munkavállalói szerint eleve átverésre létrejött ESZOSZ távolabbi kapcsolatrendszerében megtalálni Virág Attila üzletembert, az SZDSZ egykori „simicskáját” is, miközben az V. kerületi ingatlanmutyi irányába is vezetnek szálak. A múlt hétre összehívott közgyűlésen már a megszűnésről döntöttek volna, de nem voltak határozatképesek.
A munkaügyi központok ajánlották a nevük elhallgatását kérve nyilatkozó munkanélkülieknek az ESZOSZ-t – történetük, bár kizárt az összebeszélés, szinte szóról szóra megegyezik: idén tavasszal fölvették őket, az első két hónapban (plusz a belépéskori töredékhónapra) megkapták a fizetésüket, azóta semmit. Elmondásuk szerint valamiféle munkavédelmi gyorstalpalót elvégeztettek velük, dolgozniuk azonban akkoriban sem volt mit, amikor még megkapták a jussukat. Amikor pedig már pénz sem érkezett, a dolog kezdett kínossá válni: elméletben foglalkoztatottak lévén, munkanélküli támogatásra sem voltak jogosultak.
Az Átlátszónak beszámoló férfi brigádvezetőségig vitte, kolléganője beosztott volt. Az asszony története annyival cifrább, hogy miután kérte, közös megegyezéssel váljanak el útjaik a szövetkezettől, elmondása szerint a napokban egy nagy paksamétát kapott postán: munkaügyes iratait, jelenléti íveit visszamenőleges szignálásra. Ő felháborodásában részt vett az ESZOSZ-dolgozók minapi tüntetésén a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal előtt Debrecenben.
Az ESZOSZ – szintén inkognitót kérő – munkatársa ellenben kitart amellett, hogy cégük politikai leszámolás ártatlan áldozata, s tervezik, folytatják a tevékenységet. A NAV azonban nyomozást rendelt el az ESZOSZ uniós támogatása kapcsán, s az érintett minisztériumok is vizsgálódnak.
A botrány pár hete pörög: az már kiderült, hogy az ESZOSZ 2,9 milliárd forint uniós forrást nyert el projektjére, miszerint halmozottan hátrányos helyzetű, korábban tartósan munkanélküli foglalkoztatottakkal állami tulajdonú erdőket tisztíttat ki, s a zöldhulladékot bio-tüzelővé dolgozza fel, majd értékesíti; összesen 2800 fő foglalkoztatását vállalták.
Az Index azt is pedzegette: az ESZOSZ – ekkoriban a dinnyekirály Pócs János által vezetett – Jászapáti fideszes önkormányzatának köszönhetően jegyeztethette be székhelyét a helyi polgármesteri hivatalba, illetve hogy a szövetkezet vezetőségben akadnak az államhoz kötődő tagok. Bada János ügyvéd például a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak dolgozik, Barta Gábor Zsolt pedig kerületi önkormányzati cégeknél tevékenykedett. Az Átlátszó folytatta a kutakodást, s további szoros állami-önkormányzati-oligarcha-kapcsolatokra bukkant.
A Miniszterelnökség tájékoztatáspolitikai főosztálya közlése szerint a megítélt pénzből az ESZOSZ július végéig 1,2 milliárd forinthoz jutott hozzá előleg és időközi kifizetés címén – a pénzcsap ideiglenesen alighanem eldugul, mert a kancellárián, illetve a projekt szakmai felügyeletét ellátó emberminisztériumban is vizsgálat zajlik, amelyeknek állítólag a napokban meg is lesz az eredménye.
Az ESZOSZ erdőtisztításának összköltsége egyébiránt horribilis összeg, 5,47 milliárd forintot tesz ki – áll a Miniszterelnökség válaszában, amely szerint ebből 2,5 milliárdos önerőt a szövetkezet vállalt.
Nem a pénz az elsődleges
A kancellárián a vizsgálatok befejezéséig nem kívánnak beszámolni arról, hogy miképpen igazolta az 1,9 millió forint saját tőkéjű, tavaly árbevétel nélkül üzemelő szövetkezet a tetemes összeg meglétét, illetve ellenőrizte-e valaki, hogy a pénz valóban a rendelkezésükre áll.
Hasonlóan nem jutottunk sokra az ESZOSZ-nál sem. A szövetkezet névtelenséget kérő munkatársa – akit az igazgatósági tag Bada ügyvéd ajánlott, mint illetékes nyilatkozót – több mint egy órát beszélgetett ugyan az Átlátszó munkatársával, de többszöri nekifutásunk ellenére is kitért e kérdés elől, mondván, ebben a projektben „nem a pénz az elsődleges”, hanem a humanitárius cél, a tiszta erdők és a munkát kapott hátrányos helyzetűek.
Hangsúlyozta ugyanakkor: az Emberi Erőforrások Minisztériuma három vizsgálatot is tartott a szövetkezetnél, s kisebb, utóbb pótolt hiányosságokat leszámítva mindent rendben talált – e vizsgálatokról ismét kérdeztük a kancelláriát, válaszukat várjuk.
ESZOSZ-dolgozók tüntetnek a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal előtt Debrecenben, 2015. augusztus 26.
Az erdőtisztítás ötletgazdája szintén homályba vész – pedig akár büszke is lehetne az illető a „földön heverő” téma megragadására. A névtelenségbe burkolózó ESZOSZ-illetékes újfent kitérő válaszokat adott, miszerint csapatuk egy baráti társaság, az elgondolás közös volt. Kérdeztünk korábbi és jelenlegi vezetőket is, ám ők nem emlékeznek, egyikük pontosan így fogalmazott „én egy úrral vagyok kapcsolatban, talán az övé”, mármint az ötlet, többet azonban nem árult el titokzatos kapcsolatáról.
Az alvégeken kicsit másképp csapódott le mindez. Az Átlátszónak nyilatkozó ESZOSZ-fogalkoztatott elmondta, amikor gyanús lett neki, hogy átverés az egész, több helyen (szövetkezeti brigádvezetőnél, munkaügyi központban) érdeklődött, interneten keresgélt a cég után. A legérdekesebbet azonban az egyik cigány vezetőtől hallotta egy falunapon:
„Vezető fideszes politikusok állnak a háttérben, bízzon benne, mindenki a pénzénél lesz.”
Hasonlóan emlékeznek jászapáti forrásaink is: állítólag a helyi Fideszben belviszályhoz vezetett az ESZOSZ befogadása, az országgyűlési képviselő Pócs utóda, Farkas Ferenc polgármester például igyekezne is minél távolabb tartani magát a botránytól.
Az ESZOSZ 2011-ben jött létre, úgy tudni, nem sokkal később pályáztak is uniós forrásra, ám akkor nem jártak sikerrel, a 2,9 milliárdot csak 2014-ben nyerték el. A tagok és a vezetőség korábbi és jelenlegi névsora átfedést mutat, voltaképpen a menedzsment maga a szövetkezeti tagság – az ESZOSZ-os forrás szerint ezen éppen a kiírók miatt nem lehetett változtatni a pályázati időszakban, később mindenképpen fel terveznek venni dolgozókat is, ígérték.
Az ESZOSZ tagnévsora 2015. április 30-án
Dr. Barta Gábor Zsolt; Dr. Török Béla; Kulcsár László; Kovács Csaba; Berkes Henriett; Szlatarics László; Wrábel Zoltán Zsolt; Dr. Bada János; Dr. Seprényi Sándor; Wagner Krisztina.
Az SCD-től az SZDSZ-ig
Az igazgatóság tagja volt 2012-ig, s jelenleg is szövetkezeti tag Seprényi Sándor ismert felszámoló-válságmenedzser, aki olyan emblematikus cégek megszüntetéséhez/reorganizációjához asszisztált, mint a végelszámolt Defend Security Kft., Földi László exhírszerzőnek az első Orbán-kormány idején állami megrendelésekkel kitömött biztonsági cége, illetve a csődeljárás alatt volt valahai udvari sztrádaépítő Vegyépszer Zrt.
Korábbi cikkeink a Vegyépszer csődjéről
Ingyenműszak – a Vegyépszer kifosztott és tönkretett alvállalkozói
Uniós pénzek is eltűntek a Vegyépszer körül burjánzó cégcsoportban
Seprényi: Korrekt volt a csődegyezség
Líbiában ragadtak a Vegyépszer milliárdjai – a hitelezőknek csak aprópénz jutott
Barta Gábor ESZOSZ-igazgató 2007-ben az I. Kerületi Házgondnoksági Kft. ügyvezetője volt, majd a kerület gazdasági, műszaki ellátó szervezete (Gamesz) élére került, ahonnan 2011 végén saját kezdeményezésre távozott – tájékoztatta az Átlátszót a fideszes többségű Budavár önkormányzata.
A szintén szuperfideszes, ám ingatlanügyekben az I. kerületnél gyakrabban emlegetett Belváros-Lipótvárosban váltak ismertté az elmúlt évek egyik nagy ingatlanos lufijának bizonyult SCD-csoportba tartozó BP Property-cégek, amelyeknek az V. kerület legkevesebb két ingatlant értékesített. A nagy vihart kavart Bástya utcai játszóteres telket (amit a 61,5 millió eurós banki keretbiztosítéki jelzáloggal megterhelt ingatlan tulajdoni lapján található perfeljegyzés szerint vissza szeretnének szerezni), illetve egy II. kerületben, a Hárshegyi úton található, de szintén az V. kerület tulajdonában volt 2500 négyzetméteres szállodaépületet. Utóbbi tavaly Demján Sándor pénzember érdekeltsége lett.
Az utóbb az SCD-csőddel együtt bedől ingatlanos cégeket (más SCD-s társaságokkal) ekkoriban Wrábel Zoltán Zsolt vezette, aki tavalyig felügyelőbizottsági tag volt az ESZOSZ-ban, s jelenleg is szövetkezeti tag. Wrábel más ágazatokban is próbálkozik: igazgatósági tag az újszerű fogfehérítési módszert kínáló, ám tavaly veszteséget termelt Smile Partner Zrt.-ben, amibe százmilliós tőkét tolt a Jeremie-programban résztvevő Euroventures Zrt. A Jeremie-osztó cég portfoliójában szerepelt az Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségében álló InterCom Zrt. is.
Wrábel vezeti és közvetve kisebbségi tulajdonos is a Biomass Hungary Kft.-ben, amelynek, ahogy az ESZOSZ-nak is „nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása” a fő feladata, s amely szintén Jászapátiban van bejegyezve. Wrábel az Átlátszó érdeklődésére elmondta, valóban létezett olyan terv, hogy az ESZOSZ által gyűjtött zöldhulladék egy részét a Biomass dolgozza majd fel, de egyelőre nem történt semmi, a cég üresen vegetál.
Bethlen Gábor az új Teleki Blanka?
A jogász kaszt társasági lapja, az Ügyvédvilág – amelyben az ügyvéd az egyébként szintén az V. kerületben található irodáját díszítő festmény-gyűjteményével büszkélkedett – az ESZOSZ-igazgatósági tag Bada Jánost így jellemezte: „kormányzati informatikával, a közszolgáltatási rendszerek szabályozásával, azok megreformálásának jogszabályi hátterével foglalkozik. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértői testületének tagja, a jogszabályok meghozatala előtt gyakran kérik ki véleményét”.
A jogász, aki tavaly óta tagja az ESZOSZ igazgatóságának, a Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyei települési önkormányzatok érdekeltségében lévő Alföldvíz Zrt. igazgatóságának.
Bada a Viharsarokba valósi: Tótkomlóson született, s a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett 1993-ban. Ugyanezt az évfolyamot erősítette a gimnázium honlapja szerint Lázár János, a város későbbi polgármestere, jelenlegi kancelláriaminiszter. Lázár volt az, aki elrendelte az ESZOSZ-projekt vizsgálatát.
Bár a Szegedi Tudományegyetemen végeztek mindketten, itt csak az első évben voltak évfolyamtársak, Badának ismételnie kellett – tudtuk meg tőle, ahogy azt is: együtt koptatta az univerzitás padjait viszont Újhelyi Istvánnal, az MSZP EP-képviselőjével.
Bada és Lázár sorsa mindenesetre később is keresztezte még egymást: Bada 2002-2012-ben résztulajdonos volt a helyi rádiót üzemeltető, időközben végelszámolt Zafir Média Kft.-ben – tulajdonostársa mások mellett az akkor Lázár vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat vagyonkezelő cége volt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján @aranyreszveny.com –ra végződő email-címet adnak meg Badához. A cím Aranyrészvény Irodák ingatlancégre utal, ami Virág Attila családi érdekeltsége az V. kerületben. Virág a valahai SZDSZ egyik legbefolyásosabb gazdasági háttérembere volt, miközben Gyurcsány Ferenchez is kötötték üzleti szálak. A Tocsik-botrány idején Virág az ÁPV Rt. pártdelegált elnökhelyettese volt.
Bada János Virág Attilának és cégének adta át tavaly Fair Consulting nevű vállalkozását, amely azóta Tiara Holding Kft. néven a pártközeli pénzember vállalatcsoportjának része. A külföldön tartózkodó Virág környezetében azt közölték, hogy elváltak útjaik Badával, a részletekkel kapcsolatban visszahívást ígértek, amit egyelőre várunk.
Bada mindenesetre jelenleg is fb-tag az Ahead Global Gazdaságfejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft.-ben, amelynek egyik tagja a Virág-családhoz kötődő Ahead Indokína és Ahead Maghreb (újabban CH Szálloda Kft.) cégpáros. Akárcsak a szintén ESZOSZ-tag Seprényi által vezezett Vegyépszer Hungária Zrt.
Bada János volt a magyarországi kézbesítési megbízottja a svájci Zugban működő FHI Finanz AG-nak, amelyet bizonyos Valentik Csaba vezet. Őróla a Hír24 írta meg, hogy off-shore cégek alapításában segédkezett a kormánybarát CBA üzletlánc vezetőinek, illetve egyéb svájci érdekeltségei kapcsolatban állnak a bedőlt Quaestor-csoporttal.
Az FHI Finanz 2007-2008-ban volt tag egy budapesti (az Aranyrészvény Szalay utcai címén működő) ingatlancégben, amelyben korábban, majd 2013-tól ismét érdekelt Virágék Tiarája, s amelyben 2008-2013-ban mások mellett tulajdonos volt az emlékezetes budavári oligarcha-születésnapról elhíresült kazah tiszteletbeli konzul, Horváth László L.A.C. Holding Zrt.-je, amely amúgy szintén belépett a Virág-közeli Ahead Globalba is.
Korábbi cikkeink Horváth Lászlóról
Ma éjjel nem alszunk – az első pesti oligarchabuli főhőse
Az ESZOSZ élcsapata mindezek alapján, legalábbis ami a kapcsolati tőkét illeti, nem mondható zöldfülű kompániának. Nem könnyű elképzelni, már ha valóban ez volt az elgondolás, miképpen gondolhatták, hogy felszívódhatnak 1,2 milliárd forinttal úgy, hogy közben emberek százai érzik átverve magukat – ráadásul, bár köznapi léptékkel fölfoghatatlan vagyonról van szó, SCD-s és vegyépszeres léptékkel mérve koránt sem eget verő a summa.
A szövetkezet vezetése szerint nem is ez történt, éppen ellenkezőleg. Háttérközlésnek szánt elmondásuk szinte szó szerint a korábbi indexes nyilatkozat ismétlése:
„Ezek az emberek nem olyanok, mint maga vagy én. Nem megbízhatóak, nem szoktak a munkához.”
Az Átlátszót arról is tájékoztatták: vállalásuk az volt, hogy felvesznek 2800 embert, s három éven keresztül folyamatosan foglalkoztatnak legalább 1800 főt. Az ő járulékaik, munkaruhájuk, képzésük, az általuk használt gépek, eszközök értéke kalkulációik szerint eléri a projektre kiszámolt 5,4 milliárd forintot.
Időarányosan jól haladtak (illetve optimistán, jelen időben fogalmazva: haladnak) a vállalások teljesítésével, még akkor is, ha a közelmúltban 750 dolgozótól kénytelenek voltak megválni úgymond, súlyos fegyelemsértések miatt. A szövetkezet szerint ezek az elbocsájtottak az elégedetlenkedők hangadói, esetükre pedig rácsatlakozott a politika – legalábbis ez a magyarázatuk.
A Hajdú-Bihar megyei MSZP kétségtelenül aktív az ügyben, a feljelentést például a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke, Huszka Imre tette.
A névtelen szövetkezet-szóvivő cáfolta azt is, hogy egy paksamétában küldenék ki a munkaviszonyra vonatkozó iratokat a volt dolgozóknak. Az Átlátszó által áttekintett egyik ilyen vitatott eredetű iratcsomag borítékán valóban nincsen feladó. A budaörsi ESZOSZ-telepen keltezett okiratok pecséttel ellátottak, a pecsét alatti szignó nem olvasható.
A hangnem jóindulatúan olvasva segítőkész, kritikusabban szemlélve azonban baljós. Az egyik iratban egyebek mellett ez olvasható: „a kilépésének dokumentációját a visszaküldött és az Ön által aláírt kilépő dokumentumokkal tudjuk lezárni, mely dokumentumok az Ön jövőbeli elhelyezkedéséhez szükségesek, ezért kérjük, visszajuttatásukat legyen szíves mihamarabb megoldani. Természetesen a belépéstől a kilépésig számított, és esetlegesen még nem könyvelt, munkában töltött időszakát Cégünk rendezi Ön felé.” Vagyis csak akkor kapom meg a jussom, ha aláírok – így fordította le a címzett a szöveget.
Nem a vállalkozói szférában elvárt teljesítmény
Az ESZOSZ ezzel együtt nem csak a dolgozókat és a politikai klímát okolja a mostani nehéz napokért. A pályázati eljárásban szintén szakmai felügyeletet ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium volt az elmondásuk szerint, amely nem engedélyezte, hogy szelektáljanak a munkavállalók közül: mindenkit el kellett fogadniuk, akit a munkaügyi központ küldött, még büntetlen előélet sem írhattak elő – panaszolta a szövetkezet embere.
Ráadásul az állami erdészetekkel is lassabban haladt az együttműködés – a munkaterületek átadása -, mint remélték. Többszöri firtatásunkra megnevezett pár települést, amelyeknek erdeiben jelenleg is dolgoznak. Az említett erdők a szolnoki központú Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-hez (Nefag) tartoznak, amelynek vezérigazgatója érdeklődésünkre csak részben erősítette meg az ESZOSZ elmondását. Írásbeli válaszuk szerint örömmel vették az együttműködési ajánlatot, 2015 júliusában le is szerződtek.
„A terület átadását követően a vállalkozó a munkát megkezdte, változó intenzitással. Néhány napig 50-60 fővel, azt követően mintegy 150 fővel 3-4 napot intenzíven dolgoztak, majd augusztus 7.-ig – folyamatosan csökkenő létszámmal – még néhányan dolgoztak, majd ezt követően a munkaterületen nem jelentek meg többet dolgozók. A vállalkozó munkáját kerületvezető erdész folyamatosan nyomon követte, tapasztalatairól úgy számolt be, hogy a munkaszervezés, a munka intenzitása, valamint a munkafegyelem nem a vállalkozói szférában elvárt teljesítményt hozza. Az ESZOSZ-szal a területen való kapcsolattartást nehezítette, hogy az erdész szakembereik – rövid időt követően – nem jelentek meg, és a munka irányítását egy helyi, szakképzetlen brigádvezetőre bízták” – olvasható a Nefag levelében, amelyből kiderül, az erdészetben úgy tudják, az ESZOSZ munkavállalói addig nem is állnak munkába, amíg elmaradt bérüket meg nem kapják.
Egy forint önerőt sem teljesitettek
Ide is, oda is üt a Miniszterelnökség és az EMMI vizsgálata ESZOSZ-ügyben – ez derül ki Csepreghy Nándor miniszterelnökségi fejlesztéspolitikai kommunikációs államtitkár hétfő esti MTI-közleményéből, amiből kiderül, hogy szabálytalanságokat tártak fel a szövetkezetnél, ugyanakkor – mintegy megismételve az ESZOSZ önmentő magyarázkodását – odacsaptak az erdészeteknek is, mondván, akadozott a munkaterületek átadása. Mindenesetre az EMMI-ben elindult egy úgynevezett szabálytalansági eljárás, aminek akár a projekt felfüggesztése és a kifizetett támogatás visszafizettetése is az eredménye lehet.
Laikus szemmel fajsúlyosabb gondnak tűnik, hogy az ESZOSZ nem használt fel egy fillér önerőt sem eddig, olyan tételeket is „az állam által biztosított” forrásból finanszíroztak, amit – Csepreghy közleménye szerint – saját zsebből kellett volna állni. Az államtitkár nem tért ki ugyanakkor a részletekre (melyek és mekkora összegűek voltak ezek a tételek, illetve, hogy a szabálytalan felhasználás nem sérthet-e adott esetben büntetőnormát is), azt viszont közölte, az ESZOSZ annak idején igazolta a tetemes, 2,5 milliárd forintos önerő meglétét – azzal viszont, hogy miképpen, ugyancsak adós maradt az államtitkári közlés.
Információink szerint a szövetkezet jogutód nélküli megszüntetését sem tartják kizártnak az ESZOSZ tagjai. Úgy tudjuk, ez volt a témája a szövetkezet múlt hétre összehívott közgyűlésének, ami azonban – határozatképtelenség miatt – elmaradt. Híreink szerint a közgyűlési meghívó meglehetősen dodonaian fogalmaz: nem egyértelmű, hogy végelszámolással (a hitelezőket, adott esetben a munkavállalókat) kifizetve, „fájdalommentesen”, vagy felszámolással szűnnének meg, már ha a következő taggyűlésig nem gondolják meg magukat.
Rádi Antónia
A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1006 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Az Európai Bizottságnak több kifogása is volt: közbeszerzési szabályok megsértése, el nem számolható kiadások, meg nem valósított tevékenységek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!