Amerikai kotta: a CIA, John McCain szenátor és a Human Rights First igaz története

A Magyar Nemzet hetek óta azon töri magát, hogy felrajzolja a Gyurcsánytól Goodfriendig mindent megmagyarázó amerikai összeesküvést. Mi viszont találtunk egy igaz történetet, amelyben a CIA, John McCain szenátor és a kormánypárti napilap szerint a magyar kormány megbuktatásáról szóló forgatókönyvet jegyző amerikai emberijogvédő szervezet, a Human Rights First valóban eminens szerepet játszik.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mi köti össze az amerikai kitiltási ügyet, az Átlátszót, a CIA-t, Gyurcsányt, Sorost, Merkelt, az Obama-adminisztrációt, a Bilderberg-csoportot, Bajnait, a svéd Liberális Pártot, Hillary Clintont, André Goodfriendet, Viviane Redinget és a kormányellenes tüntetéseket?

Annyi egészen biztosan, hogy mindannyian előkerültek azokban a Magyar Nemzetben megjelent cikkekben, amelyekben a Human Rights First (HRF) amerikai emberijogvédő szervezet is szerepelt. A jobbos napilap az elmúlt hetekben a magyar kormány megbuktatását vázoló forgatókönyvvel riogatta olvasóit és démonizált egy újabb civil szervezetet.

A kormánybuktatás állítólagos kottája

A Human Rights First amerikai emberijogi szervezet részletes jelentésben foglalkozik a magyarországi szélsőjobb előretörésével, valamint az Orbán-kormány antidemokratikus tendenciáival. A jelentésben bőségesen hivatkoznak az Átlátszó cikkeire. Tovább a teljes cikkre.

A grandiózus összeesküvés-elmélet a maga teljességében leginkább a „Sorost és a CIA-t is beveti Amerika?” című Magyar Nemzet cikkből rekonstruálható. Bár az anyagot a viccújságírás kordokumentumaként teljes egészében javasoljuk alapos tanulmányozásra, most csak azt a részt idézzük, amely a CIA amerikai hírszerző ügynökség és a HRF között feltételezett szálakat vázolja:

„Már a nyár folyamán konkrét javaslat született a Soros Györgyhöz köthető ‘civilek’ részéről arról, hogy az amerikai ügynökségek akár titkosszolgálati módszerekkel gyűjtsenek össze anyagokat a magyar politikai és üzleti vezetőket érintő korrupciós ügyekről. Az amerikai nyomásgyakorlás forgatókönyvét egy hivatalosan jogvédő szervezetként működő, de amerikai kormánypolitikusokhoz, ‘nemzetbiztonsági szakértőkhöz’ és visszavonult tábornokokhoz is köthető társaság írta meg.”

Vissza a valósághoz

A Human Rights First bő nyolc éve dolgozik a Magyar Nemzet által emlegetett nemzetbiztonsági szakértőkkel és visszavonult tábornokokkal. Méghozzá egy olyan célért, amihez Magyarországnak szerencsére nem sok köze van, és amitől a CIA nincsen különösebben elragadtatva, és mindent meg is tett a megakadályozására.

A HRF több olyan nyílt levelet tett közzé, amelyeket korábbi tábornokok, katonatisztek, illetve volt kihallgatótisztek, nemzetbiztonsági szakemberek írtak az Obama-adminisztrációnak. A levelek arra kérték az amerikai kormányzatot, hogy vállaljon vezető szerepet a CIA fogolykínzásairól szóló szenátusi bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalában.

Ez az Egyesült Államok szenátusa hírszerzési bizottságának azon jelentése, amit december elején több hónapnyi huzavona és a színfalak mögött zajló kőkemény emberijogvédők vs. titkosszolgálatok kötélhúzás után végül is nyilvánosságra hoztak, és amitől azóta is hangos a nemzetközi sajtó.

CIA vs. HRF

A több éve tartó kötélhúzásban a HRF és a CIA ellentétes oldalakon álltak. Az amerikai hírszerzés kihallgatási technikáit vizsgáló jelentés elkészítéséről még 2009-ben döntött a szenátus megfelelő bizottsága, három évvel később pedig el is fogadták a jelentést. Idén áprilisban azt is megszavazták, hogy nyilvánosságra fogják hozni.

Az azóta eltelt nyolc hónapban a CIA egyrészt a nyilvánosságra hozatal ellen lobbizott, másrészt zárt ajtók mögött arról vitatkozott a szenátorokkal, hogy mi az, amit nemzetbiztonsági okokból ki kell takarni a jelentés nyilvános verziójából. A hírszerző ügynökség ugyanis elkészülte óta kézzel-lábbal tiltakozik a jelentés egyik-másik megállapítása ellen. Egy 2013-as válaszban az ügynökség ezt írja:

„A Tanulmány elhitetné az olvasóval, hogy a CIA ‘aktívan’ elkerülte, illetve zavarta a végrehajtó hatalmi ág és a kongresszus felügyeletét, más ügynökségeket akadályozott, visszatartott információt az elnöktől és félrevezette az amerikai népet (…) akár a saját, akár a mi értékelésünket fogadja el a bizottság, meg kell kérdőjeleznünk egy olyan jelentést, amely oly sok CIA-tisztviselő integritását támadja, amikor arra utal – amint azt a következtetéseiben világosan teszi -, hogy az ügynökség helyzetértékeléseit kiszámított manipulációs törekvésből szándékosan félreértelmezték.”

A szenátusi jelentés és a 136 oldalas CIA-válasz ellentmondásainak feloldásán hónapokon keresztül tárgyaltak. A Wall Street Journal szerint 15 alkalommal ültek le 60 órára zárt ajtók mögött, miközben a demokrata és republikánus szenátorok szakértői egymással és a CIA-tisztviselőkkel is többször összezörrentek.

Ezután történt az, amit a szenátusi bizottsági elnöke, Dianne Feinstein demokrata szenátor az amerikai alkotmány lehetséges megsértésének nevezett. Miután a bizottság egy, a CIA korábbi vezetése alatt a jelentésről írt anyagot hiába kért az ügynökségtől, attól tartva, hogy az irat mégis a bizottság kezébe került, a hírszerzők számítógépes ellenőrzést végeztek a szenátusi bizottságnál.

Az ellenőrzésre hivatkozva januárban John Brennan CIA-igazgató azt közölte, hogy a kérdéses irat illetéktelenül a bizottsághoz jutott. Egy újabb belső ellenőrzés azóta megállapította, hogy éppen az volt illetéktelen, hogy a CIA átvizsgálta a szenátorok személyzetének számítógépeit, Brennan pedig nyilvános bocsánatkérésre kényszerült.

A CIA és a jelentés nyilvánosságra hozataláért dolgozók között ezután állandósult a konfrontáció: szeptemberben arról lehetett olvasni, egy újabb zárt tárgyaláson azért esett egymásnak a két oldal, mert Brennan nem volt hajlandó megmondani, hogy ki engedélyezte a szenátusi számítógépek ellenőrzését.

Tábornokok a kínzások ellen

A HRF ebben a küzdelemben világosan a nyilvánosság oldalán avatkozott be, a Magyar Nemzet által emlegetett tábornokokkal és nemzetbiztonsági szakemberekkel együtt. Egy augusztusi nyílt levélben például húsz visszavonult tábornok és admirális szólította fel Obamát, hogy vegye kézbe a jelentés ügyét. A HRF sajtóközleménye azt írta,

„…a mostani aláírók visszavonult tábornokok és admirálisok egy nagyobb, pártfüggetlen csoportjának tagjai, akik a Human Rights Firsttel együtt dolgozva szólalnak fel a kínzás ellen, hogy biztosítsák, az amerikai eljárás a foglyokkal való bánásmódban a Genfi Egyezménnyel konzisztens, egyetlen mércét tükröz. A csoport – köztük olyan tagok, akik Obama elnök mellett álltak, amikor aláírta a kínzást betiltó rendeletet – már hangot adott erős támogatásának a szenátus hírszerzési bizottsága jelentésének nyilvánossága hozatalát illetően.”

A HRF több hasonló levelet közvetített a nyilvánosság felé, olyanokat is, amiket kihallgatótisztek vagy nemzetbiztonsági szakemberek jegyeztek. A HRF szervezett meg két olyan meghallgatást is, amelyen a szenátusi hírszerzési bizottság hallgathatta meg katonai, hírszerzési szakemberek elítélő véleményét a CIA korábbi kínzási gyakorlatáról.

A Human Rights First egyik videójában Steven Kleinman egykori hírszerző ezredes érvel a fogolykínzás ellen:

„Ha szabaddá akarsz válni, bátornak kell lenned; bátornak ahhoz, hogy lásd a hibáidat és bátornak, hogy kijavítsd őket.”

Egy renegát republikánus

Eddig nem írtunk John McCainről. A republikánus szenátor, aki 2008-ban Obamával szemben indult elnökjelöltként, december elején az Egyesült Államok leendő magyarországi nagykövetének szenátusi meghallgatásán jellemezte Orbán Viktor miniszterelnököt neofasiszta diktátorként.

Az amerikai közéletet gyurcsányista demokratákra és haveri republikánusokra parcellázó fideszes szellemi holdudvart ez akkora meglepetésként érte, hogy azóta sem sikerült összeboronálnia McCaint valamilyen magyarellenes világösszeesküvéssel.

Most segítünk: a szenátort komoly szálak kötik össze a Human Rights First visszavonult tábornokaival. Ahogyan az imént idézett Human Rights First-közlemény folytatja, a tábornokok 2005-ben a foglyok kezeléséről szóló törvény javaslatán dolgoztak együtt. A végül törvénybe iktatott javaslatnak köszönhetően az amerikai hadseregben tilosak az olyan kínzások, amilyenekről a most napvilágot látott jelentésben olvasni lehet.

McCain pedig azért keveredett egy platformra az Obama-adminisztrációval és a Human Rights First emberijogvédőivel a kínzásokról szóló jelentés ügyében, mert a Vietnamban fogságba esett és kínzást maga is átélt egykori vadászpilóta a foglyokkal való humánus bánásmód egyik legismertebb szószólója az amerikai szenátusban.

A jelentés nyilvánosságra hozatala terén szerzett érdemeiért McCain szenátor december 10-én a demokratapárti bizottsági elnök Dianne Feinsteinnel együtt átvehette a Human Rights First idei Beacon-díját, a washingtoni Newseumban megrendezett ünnepélyes díjátadón az emberijogvédő szervezetnek segédkező katonatisztek és egykori hírszerzők mellett a HRF meghívására az Átlátszó főszerkesztője is részt vehetett.

Kíváncsian várjuk mit zagyvál össze minderről a Magyar Nemzet legközelebb!

Sarkadi Nagy Márton