Adatigényléses perek

Pereljük a Nemzeti Bankot a Giro Zrt. megvásárlásának adataiért

Újabb pert indít az Átlátszó, ezúttal a Magyar Nemzeti Bank ellen. Az MNB-től a Giro Zrt. tulajdonrészének megvásárlásaival kapcsolatos adatokat kértük, de még csak válaszra sem méltattak – így bíróság fogja eldönteni, nyilvánosságra hozhatók-e a bevásárlás részletei.

Április 15-i a hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank 86,21%-os tulajdonrészt szerzett a Giro Zrt.-ben, a cél pedig a száz százalékos tulajdon megszerzése. Az információ meglepő volt, mert a Giro Zrt. 21 bank plusz az MNB közös tulajdonában állt, a cél viszont szemlátomást az, hogy az MNB egyedül felügyelhesse a Giro Zrt. feladatait.

Mi a Giro feladata?

Röviden összefoglalva: a Giro Zrt. feladata a teljes elektronikus banki átutalási rendszer működtetése. Az MNB ugyanakkor nem indokolta, hogy miért történt a bevásárlás; bár sajtóközleményük szerint a Giro Zrt. tavalyi adózás előtti eredménye 1,7 milliárd forintnál is több volt. A tranzakció költsége 9,5 milliárd forint, azaz ennyi közpénzt költött a Nemzeti Bank a vásárlásra. Az Átlátszó szerette volna megismerni az ügylet hátterét és részleteit.

Aggodalmak

A vásárlás hírével egyidejűleg aggódó kommentárok jelentek meg az interneten. A Giro Zrt. megvásárlásával az MNB-nek ugyanis megvan az elméleti lehetősége arra, hogy valamennyi banki tranzakcióról tudomást szerezzen, azokat megfigyelje. Fontos azonban kiemelni, hogy az átutalásokra banktitok vonatkozik, azokat az MNB sem ismerheti meg; a rosszmájúaknak pedig azt érdemes figyelembe venni, hogy mivel a PSZÁF mint felügyelő szerv, amelynek szintén megvan a lehetősége az átutalások megismerésére, már az MNB részeként működik, az elvi lehetőség tehát hónapok óta adott erre. Ugyanakkor aki ezzel érvel, üzemszerű törvénysértést feltételez a Nemzeti Bank részéről.

Adatigénylés

A Nemzeti Banktól alapvetően két információra voltunk kíváncsiak. Egyrészt azt kérdeztük, hogy mi a megállapodás tartalma; kértük, hogy küldjék meg a tulajdonrész megszerzésére vonatkozó szerződést, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a Giro Zrt.-ben gyakorolt tulajdonosi jogokat érintő minden további szerződést vagy más megállapodást. Így kiderülhetne, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt az állam. A másik kérdésünk a döntés előkészítésére irányult, hiszen talán még érdekesebb, hogy mi volt a motiváció, milyen érvek szóltak a vásárlás mellett, hogyan alakult ki a vételár stb. Kértük, hogy küldjék meg a szerződésekről, megállapodásokról született döntéseket megalapozó minden dokumentumot, így különösen a döntésre irányuló előterjesztéseket, döntési javaslatokat, az elkészült értékbecsléseket, megtérülési, kockázat- és hatáselemzéseket, valamint a döntések hatásaira vonatkozó más elemzéseket.

Per

A törvény szerint a közérdekűadat-igénylésre 15 napon belül kötelező válaszolni. A Magyar Nemzeti Bank ezt nem tette meg; nem utasították el a kérelmünket, nem kérték a határidő meghosszabbítását sem, egyszerűen csak nem válaszoltak, így most pert indítunk ellenük. Szerintünk egyértelmű, hogy amit kérünk, közérdekű adat: a vásárlás közpénzből történt, a tranzakció lezárult, a kért dokumentumok nyilvánvalóan a Nemzeti Bank kezelésében vannak. Reméljük tehát, hogy a bíróság is velünk ért egyet, és csakhamar megtudhatjuk, miért és hogyan vette meg az MNB a Giro Zrt.-t.

Asbóth Márton

Update (2014. május 12.): Május 12-én délután fél egykor a Magyar Nemzeti Bank levelet juttatott el az Átlátszónak, amelyben az olvasóközönség félrevezetésének nevezi azt, hogy cikkünkben nem teszünk említést az MNB által írásban megküldött válaszról. A Nemzeti Bank valóban küldött választ a kimittud.hu-n keresztül kezdeményezett közérdekáadat-igénylésünkre, csakhogy azt jóval a rendelkezésére álló törvényi határidőn túl: május 2-a helyett május 10-én érkezett meg a levelük. Ráadásul a 15 napos törvényi határidőt a jogszabály értelmében – ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik – az adat kezelője további 15 nappal még meg is hosszabbíthatja; az MNB ezzel a lehetőséggel sem élt. Így szerintünk mind a cikkünkben megfogalmazott állítások, mind a per oka valós: az MNB nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, amikor nem reagált határidőben. Igaz, a május 10-i levelükben az adatigénylésünket elutasították, így akkor is perelnénk őket, ha egyébként időben válaszolnak, hiszen természetesen továbbra is fenntartjuk, hogy a kért adatok közérdekűek és nyilvánosságra kell hozni őket.

Megosztás