Kartellezés, korrupció? Közbeszerzést még nyerhetsz az építőiparban

Hiába büntetnek meg egy céget több alkalommal is kartellezés miatt, vagy keveredik politikai korrupciós ügybe, továbbra is simán nyerheti a megbízásokat a közbeszerzési pályázatokon. Sőt, a magyarországi építőipar királyává is válhat.

Korábbi összeállításunkban megnéztük, hogy melyek azok az építőipari cégek, amelyek az iparág hanyatlása ellenére is nagyon jól teljesítenek, főleg a közbeszerzési pályázatokon. Ezeket a cégeket egy kicsit részletesebben is megnézzük. A Közgépre most külön nem fogunk kitérni, azonban mivel konzorciumi tagként több vetélytársával is közreműködött, elő fog kerülni a neve. Az első cikkünkben a 2013-ban eddig 32,7 milliárd forint közbeszerzést nyert Swietelskyt, és az egy cégcsoporthoz tartozó Magyar Aszfaltot (21,8 milliárd forint) és Strabagot (6,7 milliárd forint) vizsgáljuk meg alaposabban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Swietelsky, a jövőépítő

Az osztrák Swietelsky építőipari cég magyarországi leányvállalata 1991-ben alakult és azóta megkerülhetetlen szereplője lett az iparágnak. Még felsorolni is nehéz, hogy hány közbeszerzésben vettek részt az autópálya-építésektől kezdve (M43, M6, M0-M7), szennyvízcsatorna-építéseken (pl. Várpalota, Szombathely), szálloda és szabadidőközpontok építésén (Szentgotthárd, Balatonfüred, Budapest – Allee bevásárlóközpont, Szeghalom – kastélyfelújítás, stb.) keresztül egészen a mélyépítési munkákig, kiemelve a hosszú évek óta húzódó, botrányokkal kísért budapesti 4-es metró projektet.

A Swietelsky azonban más munkákkal kapcsolatban sem tűnt fel jó színben: 2001-2002-ben a fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében kartellezésbe kezdtek más építőipari cégekkel és a GVH pénzbírságot szabott ki rájuk. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata szerint a Swietelsky-n kívült a Betonút, a Strabag, az EGÚT, az Alterra, a Hídépítő, a Mélyépítő, és a Mota 2001-ben, kettő kivételével, valamennyi tenderben kartellezett, 2002-ben pedig a pályázatok egyharmadában. Az elsőfokú döntést a cégek megtámadták a bíróság előtt, de a Fővárosi Bíróság 2008-ban keresetüket elutasította.

2008-2009-ben a GVH újfent vizsgálódott több cégnél, szintén kartellgyanúval, ám a Swietelsky esetében nem találtak rá bizonyítékot és velük szemben megszüntették az eljárást. Ugyanebben az időszakban, 2009-ben egy nyilvánosságra került hangfelvétel alapján Simó Attila, a Fóti Közszolgáltó Kft.  ügyvezetője, Kalló Richárd, a cég felügyelőbizottságának fideszes elnöke és Szilos József tárgyalt, aki bevallása szerint a Swietelsky romániai ügyvédje volt, de a cég szerint nem szerepel a bérnyilvántartásukban. A téma egy helyi útfelújítás volt, amelyre az önkormányzatnak 152 millió forintos kerete volt, de a Swietelsky 108 millióért megcsinálta. Szilos arról érdeklődött Simónál és Kallónál, hogy van-e lehetőség valamilyen „pótmunkázásra”, hogy a különbözetet elköltsék. A rendőrség végül megszüntette az eljárást, mert megállapították, hogy Szilos sosem volt ügyvéd és nem hangzott el olyan a megbeszélésen, amelyben konkrétan kötelezettségszegésre kérték volna Simó Attilát.

2011-ben a már említett 4-es metróval kapcsolatban merült fel a korrupció gyanúja a céggel szemben. Antal Attila, volt BKV-vezérigazgató szerint egy közvetítő személy, akit Hagyó Miklós kért fel, kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelskytől, hogy belsős infókkal hozzásegítsék a 40 milliárdos építési tender megnyeréséhez. A cég közleményben tagadta a vádakat és azt írták, hogy a találkozó sohasem történt meg.

Az elmúlt időszak legbotrányosabb vasútépítési projektje szintén a Swietelskyhez fűződik, amelynek a során többek között a Közgéppel alkotott konzorciumban 49,5 milliárd forintért, az előzetes mérnökárnál 10 milliárd forinttal drágábban építhetnek vasútvonalat Szajol és Kisújszállás között, illetve Kisújszállás és Püspökladány között közel 50 milliárdért (az eredeti terveknél 8 milliárd forinttal drágábban). A történet azért is különösen érdekes, mert Orbán Viktor 2011 májusában írta alá azt a források kibővítését lehetővé tevő kormányhatározatot, amelynek értelmében lehetségessé vált, hogy az eredeti keretösszegnél jóval drágábban dolgozó konzorcium végezhesse el a munkát.

Szintén a Közgéppel, illetve Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak a cégével indult el a Swietelsky azon a tenderen, amelyet 2012 decemberében írtak ki Balatonfüreden az egykori olimpiai központ hasznosítására. Nem volt nagy a verseny, ugyanis rajtuk kívül nem volt más pályázó, ráadásul a Swietelsky is ismerős volt a terepen, mert nem sokkal arrébb már felépített egy szállodát – szintén az önkormányzattól bérbe vett teleken.  A cégek határozatlan időre, évi 15 millió forintért kapták meg a 20 ezer négyzetméteres telket a Balaton partján, ahova 3 milliárd forintból építenek szállodát. A 444 felhívta a figyelmet arra, hogy Fonyó Károly az olimpiai központot az átadásig használó Magyar Vitorlásszövetség elnökségi tagja, így már a pályázat kiírása előtt tisztában volt az elvárásokkal.

Magyar Aszfalt – Strabag, a fővállalkozó

A 4-es metró tíz állomását 35,5 milliárd forintért építő, szintén osztrák gyökerű Strabag-csoport zászlóshajója a Strabag Zrt.. Egykori kijáróembere, Aczél Zoltán az MTVA rendszeres alvállalkozójaként szereplő Hung-Ister Zrt. fb-tagja. A csoporthoz tartozik  2000 óta a Strabag leányvállalataként működő, a közbeszerzéseken a többi leányvállalattal együtt induló Magyar Aszfalt Kft. is. Így együtt nagyon sikeres, de botrányokkal teli pályát mondhatnak magukénak.

A cég 2004-ben súlyos kartellezési ügybe keveredett az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós, az M7-es Becsehely és Letenye, valamint Balatonszárszó és Ordacsehi közötti, és az M3-as Polgárt és Görbeházát összekötő útszakasz építése miatt. A GVH szerint az építőcégek előzetesen megállapodtak abban, hogy az egyes szakaszok kivitelezését melyikük szerzi meg – írta a Magyar Narancs. Megegyeztek abban is, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A hivatal nem jogerősen a Strabagot 2,468 milliárd, a Betonút Rt.-t 2,212 milliárd, a Hídépítő Rt.-t 1,371 milliárd, az Egút Rt.-t és a Debmút Rt.-t 496-496 millió forintra büntette. A Fővárosi Bíróság ítélete alapján 2007-ben jogerőre emelkedett a döntés.

Nem ez volt azonban az egyetlen kartellezési ügye a cégnek: 2005-ben a Strabagot 335 millió forintra büntették 2001-es és 2002-es, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által kiírt pályázatok miatt, valamint a Fővárosi Önkormányzat által kiírt tizenkilenc műtárgy felújítására vonatkozó tender leosztása miatt kiszabott 182,5 milliós büntetésben is benne volt a cég. A Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot volt kénytelen fizetni, amiért több céggel együtt magyarországi vasútvonalak, vasúti vonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzések alkalmával előzetes megállapodásokat kötöttek.

A főváros 2007-ben a Strabaggal újíttatta fel a városligeti fasort. A munkálatok során a kivitelező nem tartotta be a szerződésben vállalt határidőt, többször megsértette a műszaki ellenőr utasításait, és folyamatosan minőségi kifogásokkal illették a munkáját. A csúszások és a szakmai mulasztások miatt azonban nem hogy kötbért nem kellett fizetnie, de a Strabag még többletmunkákat is kapott a fővárostól, így végül a 30 millió forintos kötbér helyett nagyjából ugyanennyivel több kivitelezői díjat kapott. A hab a tortán, hogy a műszaki ellenőrt lecserélték, a Strabag szerződését pedig utólag, fél évvel a felújítás után úgy módosították, hogy megfeleljen a közbeszerzési törvénynek.

2008-ban aztán pártfinanszírozási ügybe keveredett a Strabag: a Profil című osztrák lap szerint a cég fizetett a magyar pártoknak, hogy üzleti előnyt szerezzen. Állítólag a vállalat 2003 augusztusa és 2005 márciusa között egy bécsi pr-ügynökségen, az Eurocontacton keresztül vette fel a kapcsolatot a politikusokkal, köztük Puch Lászlóval, az MSZP egykori pártpénztárnokával. Ugyan a Központi Nyomozó Főügyészség bekérte a Heti Választól a vonatkozó dossziét, de az ügy, különösebb következmények nélkül, szépen csendben elhalt.

A Swietelskyhez hasonlóan a Strabagnak sem kellett mindig versenytársakkal küzdeni a közbeszerzéseken. Így volt ez 2012-ben is, amikor a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás „szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” tárgyú felhívására csak egy, a (Strabag Zrt.-ből 2007-ben kivált) Strabag-MML, a Közgép és a Geohidroterv alkotta konzorcium jelentkezett. Eredetileg már 2011-ben kiírták a pályázatot, de akkor egy jelentkező sem akadt. Az első alkalommal 8 milliárd 974 millió forint volt a keretösszeg, de másodszorra már a kiíró belement a konzorcium által tett 9,3 milliárdos ajánlatba.

Tavaly októberben aztán egy nettó 3 milliárd 795 millió forintos tenderbe fogott bele a Magyar Aszfalt a Közgéppel és a Fidesz „házi építőcégeként” emlegetett West Bau Kft.-vel Győrben, amelynek során szimbolikusan, és nem csak gyakorlatilag temethetik be a múltat: a műemlék Duna-bástya helyére háromszintes mélygarázst építhetnek.

Elátkozott építőipar: tovább a korábbi cikkekre

D. Kovács Ildikó

(Folytatjuk)