A török hódoltság idején Európa védőpajzsaként emlegetett győri vár utolsó megmaradt részét, az 1939-ben földfelszínig lerombolt, ám nagyrészt az alá épült Duna-bástya maradványait hónapokig tartó munkával feltárták a régészek. A város pedig visszatemeti a műemléket, mert háromszintes mélygarázst építtet a területre 4 milliárd forintért a Közgép, a Magyar Aszfalt és a West Bau alkotta konzorciummal.
*****
A győri várat 1539 és 1570 között építtette a császári udvar, hogy a kétharmad részben föld alá épült erődítmény védje Bécset a törököktől, akiknek Győr „Európa kulcsa” volt, az általa védett területen élőknek pedig „Európa és a kereszténység védőpajzsa”. A vár pusztulása az osztrák vereséggel végződött Napóleon-ellenes csatákat lezáró 1809-es schönbrunni béke után kezdődött, és hivatalosan 1896-ban ért véget: néhány ágyúállását berobbantották, hét bástyájából négyet leromboltak, az épületmaradványokat pedig földdel töltötték fel. Az épen maradt, árvízvédelmi funkciót is ellátó Duna-bástya föld feletti részeit 1939-ben leborotválták, beletöltötték a felszín alatti építményrészbe, az így létrejött Dunakapu téren pedig piac létesült.
Óriáshitelből építhetnek a Fidesz-közeli cégek
2010 végén a Borkai Zsolt polgármester által vezetett győri önkormányzat közbeszerzést írt ki a tér megújítására, mélygarázs, rendezvénytér és folyóparti korzó kialakításának megtervezésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként 2011 januárjában felfüggesztette az eljárást, miután a Magyar Építész Kamara jogorvoslati kérelmet nyújtott be, mert például túl rövidnek tartotta a pályázati határidőt; azonban a döntőbizottság a kamara valamennyi kifogását elutasította. Így a tervek beérkezése után végre kiírhatta az önkormányzat a kivitelezésre vonatkozó tendert is, amelynek nyerteseként az egyedüli pályázó „Dunakapu tér és rakpart Konzorcium” -ot hirdették ki 2012.október 4-én. A nettó 3 milliárd 795 millió forintos ajánlatot tévő konzorcium tagjai a Közgép Zrt., a STRABAG tulajdonában lévő Magyar Aszfalt Kft. és a Fidesz „házi építőcégeként” emlegetett West Hungária Bau Kft. voltak.
Ekkor még egyszintes, 230 férőhelyes mélygarázs szerepelt a tervben, amelyhez a 100% önkormányzati tulajdonú Győr-Szol Zrt. 2 milliárd forint hitelt venne fel (így nem kell az önkormányzat eladósodásához szükséges kormányzati hozzájárulás, hiszen „csak” egy cég veszi fel az óriáskölcsönt), további 1 milliárd forintot pedig az önkormányzattól kapna. A beruházás előtti rendkívül sikeres régészeti feltárás során előbukkant, épen maradt várfalszakaszokat pedig restaurálva be kívánta mutatni az önkormányzat. A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012 decemberében kelt örökségvédelmi határozatában azonban ehhez nem járult hozzá, „mivel örökségvédelmi szempontból nem a bemutatás, hanem a megőrzés az elsődleges szempont”. Borkai Zsolt erre közölte, hogy eredeti tervükkel ellentétben a feltárt épületmaradványokat visszatemetik, csak az ágyúlejáró kis, 200 négyzetméteres részletét teszik láthatóvá; a mélygarázst pedig csupán a tér egyik felére építik meg, viszont egy helyett háromszintesre, és így már akár 300 autó is elfér majd benne.
Városvédők harca az önkormányzattal
A késve megszülető örökségvédelmi határozat miatt nem kaphatta meg a projekt az építési engedélyt, ezért a polgármester nem tudta az eredményhirdetéstől számított 60 napon belül aláírni a nyertes konzorciummal a szerződést, emiatt új közbeszerzést kellett kiírni. A szabály az szabály, de nagy meglepetésre ne számítson senki – bár még nem született döntés, mert a Reflex Környezetvédő Egyesület megfellebbezte a beruházás időközben megkapott építési engedélyét.
A projekt ellen és a Duna-bástya megőrzéséért fáradhatatlanul küzdő, alternatív javaslatokkal előálló Arrabona Városvédő Egyesületet (AVE) a győri önkormányzat azzal vádolja, hogy csupán politikai indíttatásból gáncsoskodik, az ellenzék szócsöve. Ennek ellentmondani látszik, hogy az AVE jelenlegi elnöke, Szabó Gyula 2007–2011-ig a Győr Moson Sopron Megyei Építész Kamara elnöke volt, a győri önkormányzatnál pedig 1994-től 2010-ig dolgozott, de akkor furfangos módon bocsátották el: megszüntették a munkakörét. 2010 decemberétől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alkalmazásában állt, ám 2012 elején onnan is távoznia kellett, azóta munkanélküli.
Herkely Ákos, a civil szervezet korábbi elnöke 2006–2010 között KDNP-s önkormányzati képviselő volt, de miután pártja elhatárolódott tőle és fegyelmi eljárást indított ellene a mélygarázs-ügyi különvéleménye miatt, tavaly év végén lemondott az országos illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Választmányi tisztségéről, a győri alapszervezetben betöltött elnökségi tagságáról, és kilépett a KDNP győri szervezetéből.
2012 elején viszont megalakult az AVE ellenszervezete, a mélygarázsépítés mellett kiálló Arrabona Civitas Városépítő Egyesület, melynek elnöke az a Széchényi István, aki 2011 őszéig az Arrabona Városvédő Egyesület akkori elnökeként még ellenezte a mélygarázst. Azonban Herkely elmondása szerint Széchényi „egy kormányhivatali megbeszélés után egész más aspektusból nézte a dolgokat, majd kilépett az egyesületből”, és tavaly nyáron már az ő cége végezte el a Dunakapu térre néző Brády-ház bontását.
Kicsinálták a kulturális örökségvédőket
Győrben egyébként nem ez az első régészeti botrány: a Széchenyi tér 2009-es felújításakor a terület nagy részén 120-130 cm mélyen kimarkolózták a talajt, megsemmisítve ezzel az újkori és középkori leleteket. Az önkormányzatot és a kivitelezőket emiatt elsőfokon 75, másodfokon 57 millió forintra bírságolta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, ám az annak feljelentése nyomán indult rendőrségi nyomozást az eljárás megszüntetésével zárta le az ügyészség, mert nem tudták megállapítani a rongálás szándékosságát, ugyanakkor a KÖH-nek több mulasztást is felróttak. A hetvenes években pedig a a Hotel Konferencia építésekor a Káptalandombon római erődöt találtak, melyet a szálloda alagsorában való megígért megőrzés helyett a Rába-gyár vezérigazgatója, Horváth Ede felrobbantatott.
A történet kapcsán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvény tavaly július 1-jén hatályba lépett, Borkai Zsolt, Habis László (KDNP, Eger polgármestere) és Michl József (KDNP, Tata polgármestere) által benyújtott módosítása elvette és a települési önkormányzatoknak adta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a Kormányhivatalok Kulturális Örökségvédelmi Irodái építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonta be őket az építési engedélyezési folyamatba, emiatt lemondott Tamási Judit, a KÖH elnöke. Utóda a pozíciót 2000-2002 között már betöltő Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész lett, a súlytalanná tett hivatal pedig megszűnt, helyét a Cselovszki által vezetett Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vette át.
Nem mellesleg a 2012. évet a parlament tavaly áprilisban egyhangúlag megszavazott kormányhatározattal nyilvánította a Világörökség Évének.
Erdélyi Katalin
(Fotó: Arrabona Fotósok)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
A kormánymédiánál dolgozó újságíró szerint azok viselkedtek jogellenesen, akik feltörték a Midgård adatbázisát, majd „uszító, de minimum megbélyegző szándékkal” kereshető listát tettek közzé a vásárlókról.
Nem enyhít a közlekedési gondokon, hanem még nagyobb forgalmat generál és újabb ipari parkok létesítését segíti a 31-es út fejlesztése, legalábbis ettől tart a maglódiak egy része.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!