![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Tegnap a Fővárosi Törvényszéken a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a kormányzati sablont alkalmazva arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: az atlatszo.hu visszaél a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogával, amikor azt szeretné, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy jogszerűtlenül tagadta le az NFM a kezelésében lévő dokumentumot.
Történt ugyanis, hogy közérdekűadat-igényléssel (PDF) fordultunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, hivatkozva a nálunk is közzétett levélre, amely szerint a Malév továbbélésére vonatkozóan szándéknyilatkozat született kínai befektetők és magyar állami szereplők között. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nemes egyszerűséggel azt állította, hogy ilyen dokumentum nem áll a rendelkezésére (megtagadás, PDF). Mivel ezt nehezen hittük el, a bíróságtól kértük, hogy állapítsa meg a megtagadás jogellenességét és kötelezze a Minisztériumot az adat kiadására (kereset, PDF).
Meglepetésre az alperes ellenkérelmében (ellenkérelem, PDF; feljegyzés, PDF; melléklet, PDF) becsatolt egy dokumentumlistát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kért szándéknyilatkozat a megtagadást követően három hétig még az ő birtokában volt, de azután átadta azt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Mint aki jól végezte dolgát, arra hivatkozik, hogy az adatigénylést ezek után nem tudja teljesíteni, és barátságosan az NGM-hez irányított bennünket. Persze amikor a tárgyalás kezdetén felajánlottuk, hogy hozzájárulunk a per megszűnéséhez, ha a fellelt adatból kérnek egy másolatot az NGM-től és azt eljuttatják nekünk, az NFM azt állította, hogy ő is csak közérdekű adatigénylésként kérheti el az NGM-től a nekik átadott adatot. Amikor pedig az atlatszo.hu arra kérdezett rá, hogy miért tagadták meg az adatigénylést, ha egyszer náluk volt az adat, azzal érveltek, hogy az adat nem az NFM-nél volt, „csak az NFM épületében”.
Titkos forgatókönyv szerint dőlt a Malév
Gyűlnek a kérdőjelek a Malév felszámolása körül: Varga Jenő felszámolóbiztosnak nincs is irodája a felszámolásra kijelölt állami cég irodájában, összeférhetetlenségi aggályok is felmerülnek vele kapcsolatban, és senki nem hajlandó nyilatkozni. A háttérben viszont felsejlik Pintér Sándor belügyminiszter, az SCD Csoport, valamint a sármelléki repülőtér felszámolásának zűrzavaros története, amiben szintén Varga Jenő játszotta a főszerepet. Tovább a cikksorozatunkra.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tehát letagadta, hogy van nála ilyen irat, majd ezután visszavonhatatlanul megszabadult tőle. A tárgyalást megelőző napig nem árulta el a dokumentum tényleges sorsát, másnap azonban minket vádolt rosszhiszeműséggel, amiért a bíróságtól kértük annak kimondását, hogy az adatkezelők nem labdázhatnak az adatokkal, hogy lehetetlenné tegyék a bírósági jogérvényesítést. Ki is él vissza a jogaival?
Gáli Csaba
(Fotó: innen)
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.