Cikkek

Modernkori rabszolgaság: Gyerekmunka a nagyvárosi kannabiszültetvényeken

Rabszolgaság ma is létezik – állítja egy londoni székhelyű civilszervezet (Anti-Slavery International),  mely a brit fővárosban rendezendő olimpiai játékok kapcsán megelőző  kampányt indított. A szervezet adatai szerint ugyanis legalább 5000 olyan személy él az Egyesült Királyságban, akiket emberkereskedő szervezetek juttattak az országba (évente közel 400 gyerek kerül így oda), hogy ott prostituáltként, építőmunkásként, cselédként, takarítóként, éttermekben vagy a mezőgazdaságban, gyárakban, kannabisz-ültetvényeken vagy az utcán koldulva, kizsákmányolva, rettenetes körülmények között, hajnaltól késő estig dolgozzanak.  A szervezet munkatársai attól tartanak, hogy az olimpiai játékok idejére az országba érkező látogatók nagy száma miatt megnőhet az időszakosan, szélsőségesen kizsákmányoló körülmények között dolgoztatott emberek száma.

“Sokszor alig tízéves gyerekeket csempésznek be az országba, akiknek  – bár ők maguk is iskoláskorúak – mások gyerekeiről kell gondoskodniuk, főzniük, takarítaniuk egész nap” – nyilatkozta az atlatszo.hu-nak Paul Donohoe, az Anti-Slavery International kommunikációs vezetője. “Cselédnek elsősorban Nyugat-Afrikából hoznak gyerekeket, főleg onnan származó, Angliában élő családok, akik a határátlépéskor úgy tesznek, mintha a dolgoztatni behozott gyerek is családtag lenne.” A szervezet szerint több millió fontot keresnek különböző bűnszervezetek (például romániai társakkal együttműködve) a gyerekmunka egy másik, egész Nyugat-Európában  elterjedt műfajával, az utcai koldulással: ráadásul ha az egész napjukat az utcán, kéregetéssel töltő gyerekek nem szednek össze elég pénzt estére, akkor bántalmazzák őket.

Az ENSZ adatai szerint az emberkereskedők áldozataiként, kizsákmányoló körülmények között dolgoztatott  felnőttek és gyerekek összesen 31,6 milliárd amerikai dollár profitot termelnek „gazdáik” számára; az összeg felét az úgynevezett fejlett országokban termelik meg. “Sok vietnami gyereket akalmaznak az Egyesült Királyságban kertészként is, kannabisz-ültetvényeken. Míg korábban importáltuk, ma már exportálja Nagy-Britannia a marihuánát” – mondta Paul Donohoe, hozzátéve, hogy az ültetvények elleni rendőrségi akciók során sosem a valódi bűnösöket, hanem az általuk dolgoztatott, legyengült, kiéheztetett kiskorúakat tartóztatják le. A házanként akár évi egymillió fontnyi kannabiszt termelő szervezetek vesztesége ilyenkor egyébként sem túl nagy: az évi háromból egyszeri termés a veszteségük.

Bár a kizsákmányoló körülmények között dolgoztatott felnőttek és gyerekek számát csak megbecsülni lehet, több szervezet szerint is legalább 200 millió ember érintett ebben. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO adatai szerint  legkevesebb 200 millió gyereket dolgoztatnak ilyen módon, szinte “modernkori rabszolgaként”,  az UNICEF adatai pedig százötven milliónál is többre teszik az 5-14 év közötti, családjuk vagy környezetük által munkára kényszerített gyerekeket. (Ebbe nem számítják bele a saját  családjuk számára ellátott – nem veszélyes vagy kizsákmányoló – feladatokat.)

A kizsákmányoló gyerekmunka nagy részét az afrikai és ázsiai  országokban végzik, de a világ szinte minden országában előfordul: például Montenegróban 5 évvel ezelőtt az 5-14 éves gyerekek 10 százalékát, Albániában 12 százalékát dolgoztatták kizsákmányoló körülmények között (UNICEF adatok).  Egy magyarországi civilszervezet, a Védegylet egyik munkatársa, a korrekt munkafeltételekkel  gyártott – úgynevezett “fair trade” – termékek itthoni népszerűsítésén évek óta dolgozó Újszászi Györgyi  szerint a régióban elsősorban Bulgáriában és Romániában  fordul elő kizsákmányoló gyerekmunka: egyes helyeken a legnehezebb mezőgazdasági munkákat végeztetik el gyerekekkel. A termékek gyártási körülményeit is figyelembe vevő  “tudatos fogyasztók” tájékoztatására például az Anti-Slavery International weboldalán közzétett térkép országokra bontva ad tájékoztatást  arról (márkanév nélkül), hogy mely termékek készülhettek gyerekmunkával, vagy elfogadhatatlan, embertelen körülmények között.

2011. tavaszán  egy Csehországban működő menekültügyi civilszervezet (Association for Integration and Migration)  magyar, román és szlovák  munkavállalók sérelmére elkövetett visszaélésekre hívta fel a figyelmet.  Két cseh cég egy nagy állami cég (a Czech Less & Forest s.r.o) alvállalkozójaként 2009-2010-ben Vietnámból, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról toborzott munkásokat  faültetésre és fatisztításra, 400 euro körüli fizetéseket és ingyen szállást ígérve.  A vendégmunkásokat cseh nyelvű szerződések aláírására kényszerítették és az ígért fizetés töredékét fizették ki nekik, de volt, aki egyáltalán nem kapott pénzt. A munkások beszámolója szerint rettenetes körülmények között éltek: reggeltől estig dolgoztak, alig elegendő élelmet kaptak, nyomorogtak a szállásokon, és folyamatosan terrorizálta őket a cégvezetés.  (Az ügyről bővebb információ angolul itt és itt található.)

A kizsákmányoló munka bizonyítása nehéz, és az ezt elnéző kormányokkal szemben kevés a lehetőség a retorzióra: mindenesetre tény, hogy erre hivatkozva vonta vissza az Európai Parlament 2011 őszén Európa jelentős gyapotszállítója,  Üzbegisztán kereskedelmi kedvezményeit.

(Fotó: Anti-Slavery International)

 

Megosztás