Almásfüzitői vörösiszaptározó: a TKV Zrt. szerint veszélytelen

Keddi cikkünkre reagálva a TKV Zrt. levélben fordult szerkesztőségünkhöz, amelyben azt állítják hogy a munkatársuknak tulajdonított előadás leirata manipulált, sőt tendenciózus hamisítás. A cég szerint az általuk működtetett almásfüzitői tározó semmiféle környezeti veszélyt nem jelent, sőt, tevékenységük nyomán jelentősen javult a környezet állapota. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének 2004-es tanulmánya azonban alátámasztja az általunk közölt dokumentum állításait.

Amint arról kedden beszámoltunk, a kolontári katasztrófát okozóhoz hasonló vörösiszap-tározókat – köztük az almásfüzitőit – a timföldgyártás leállítása óta más veszélyes hulladékok deponálására is használják, vagy használták. Birtokunkba került a kármentesítéssel megbízott Tatai Környezetvédelmi Zrt. munkatársának 15 évvel ezelőtt elhangzott előadásáról készült leirat (PDF), amelyből kiderül: kármentesítés címén további nehézfémekkel szennyezik ezeket a tározókat az ilyesmire szakosodott vállalkozások. A biznisz óriási, a következmények beláthatatlanok, a sajtó száját betömték az ügyben.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A TKV Zrt. válaszlevele (PDF) szerint az általunk közölt dokumentum tendenciózus meghamisítása annak az előadásnak, amelyet Csaba Attila, a cég munkatársa tartott az ELTE humánökológiai posztgraduális képzésén résztvevő hallgatóknak. „A leírás pontosságára mi sem jellemzőbb, hogy például Csaba Attila sosem volt főmérnök, hanem oktatási előadóként dolgozott 1996-ban” – áll a cég szóvivője által jegyzett válaszban. A cég álláspontja szerint ugyan számos dolog elhangzott abból, ami a szövegben szerepel, de összességében az anyag semmiképp sem korrekt leírása az elhangzottaknak. „A szöveg titokban maradt készítője az elhangozottakat vagy félreértette és ezért egészítette ki szakmai abszurditásokkal, vagy tendenciózusan meg akarta hamisítani az előadás anyagát” – állítják.

A tározót üzemeltető vállalat azt is vitatja, hogy veszélyes hulladékokat kevernének a vörösiszaptározóba. Érvelésük szerint a vállalat nem végez hulladéklerakást, hanem veszélyes és nem veszélyes hulladékok komposztálásával úgynevezett „mesterséges talajt”, fedőréteget állít elő, mely a vörösiszap-tározók porzásmentesítését szolgálja. A beszállított hulladékokról pontos és ellenőrizhető nyilvántartást vezetnek, és csak olyasmi kerülhet be, ami alkalmas arra, hogy belőle a megfelelő eljárás után mesterséges talaj jöjjön létre. Ez a mesterséges talaj összetétele alapján alkalmas még mezőgazdasági hasznosításra is, állítják. A nehézfém-tartalmú hulladékokkal kapcsolatban csak „kísérletet” végeztek, de e tevékenységükkel – a sikeres kísérlet ellenére – végül több, mint 10 éve felhagytak.

A TKV Zrt. szerint az is tévedés, hogy a hetes tározó a második világháborúban bombatalálatot kapott volna, és a sérülést nem jól javították volna ki. „Számtalan vizsgálat, ellenőrzés igazolja, hogy a gátak erősek, megfelelően tudják tartani az egyébként megszilárdult vörösiszapot. Az „évezred árvizének” nevezett 2002-es árvízkor bebizonyosodott, ezek a gátak a legnagyobb nyomásnak is képesek ellenállni.” A tározók környezete a TKV Zrt. szerint még az Almásfüzitői Timföldgyár működése során szennyeződött el, „ám amióta cégünk egy környezetirányítási program keretében elvégezte a timföldgyár által okozott külső szennyezések környezetvédelmi mentesítést, a talajvíz-szennyezettség jelentősen csökkent.”

Valaki nem mond igazat

A TKV Zrt. álláspontja szerint tehát ha 15 éve még voltak is problémák az almásfüzitői vörösiszaptározóval, ma már minden rendben van és nincsenek környezeti kockázatai a működésüknek. Ennek erősen ellentmond egy 2004-es tudományos tanulmány, amely a Földrajzi Értesítőben jelent meg. A tanulmányt Viczián István, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének kutatója jegyzi, ebből idézünk részleteket.

„A jó vízvezető képességű alluviális üledékben mozgó talajvíz a Duna vízszintjéhez igazodik, a folyó magas vízállása esetén a tározók szigetként állnak ki a vízből. […] A megfelelő műszaki védelem nélkül épített tározókból a vörösiszappal együtt a tározókra került, ill. az ott később megjelenő szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül érhették el a talajvizet. Az alluviális üledékek jó vízvezető képessége és a magas talavízállás miatt a tározók környezete a szennyeződésekkel szemben érzékeny terület. […] Az év nagyobb részében – kis- és középvízállás esetén a Duna a talajvizet megcsapolja, emiatt a szennyezett vizek a folyóba kerülnek.”

„Megfigyelésem szerint azok a gátszakaszok, amelyek alacsonyártéri szintekre és medrekre épültek, szinte kivétel nélkül sérültek, helyenként több 10 m hosszan, rogyások és csuszamlások alakulnak ki rajtuk. […] A medrekhez köthető talajvíz áramlások nemcsak a talajvízszennyezés területi elterjedését növelik, hanem a gátak biztonságát és állékonyságát is veszélyeztetik.”

„A VII. sz. kazetta 60%-a még fedetlen, ennek rekultiválása folyamatban van. Itt a lefedés a dorogi veszélyeshulladék-égetőmű pernyéje, különböző veszélyes hulladékok és maradványaik, valamint mocsártalaj keverékével történik. A tározókban a vörösiszapon kívül sok ezer t más veszélyes hulladékot helyeztek el, ill. építettek be a terület gátjaiba azok kialakítása, magasítása során, pl. salakpernye, kőolajszármazékok, ipari szennyvizek és iszapok, bőrgyári cserzőanyagok, különböző vegyszerek, kommunális szemét, pernye, galvániszap, tovább egyéb különböző veszélyes hulladékok és maradványaik.”

„A hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanná teszi a hulladéklerakó szennyező hatását, emellett megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását.”

„Az iszaptározók környezetében lévő fiatal törésvonalakhoz köthető lassú mozgások a zagytározók gátjaiban feszültségeket kelthetnek, csökkentve ezzel azok stabilitását. Egy erősebb földrengés hatalmas környezeti katasztrófához vezetne. A tározók gátjai megsérülnének, emiatt a vörösiszap a Dunába kerülne. A vízszennyezés következtében a folyó élővilága súlyosan károsodna. A folyóba kerülő finom vörösiszap elszennyezné a folyó kavicságyát, tönkretéve ezzel a dunaparti települések fő ivóvízbázisát”.

A TKV Zrt. válaszlevelét itt letöltheti (PDF)

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének tanulmányát itt letöltheti (PDF)

(Fotó: innen)