Orwelli titkosszolgálat Magyarországon

Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven hozna létre új nemzetbiztonsági szolgálatot a kormány. Tegnapi felhívásában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) figyelmeztetett: „A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.”

Részlet a törvénytervezetből:

A Kormány biztonsági stratégiája alapján megállapítható, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés – ezen belül az ország gazdasági és pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységek, a pályázati források elérésének megakadályozása –, valamint a militáns, erőszak potenciállal rendelkező extrémizmus jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait.

A TASZ emlékeztetett arra, hogy 2011 februárjában már elfogadtak egy olyan törvényt, „ami alapján a közszolgák önkéntesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy, ugyancsak önkéntesen, tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket.”

A jogvédő szervezet szerint a NIBEK cél nélkül, „készletre” gyűjtheti majd az adatokat az állampolgárokról, ez pedig alkotmányellenes. Hétfői közleményében Jóri András adatvédelmi biztos is hangsúlyozta, az adatkezelési felhatalmazás alkotmányos aggályokat vet fel. Jóri kifogásolta, hogy a törvénytervezet hozzá eljuttatott változatában nem szerepelt a NIBEK-re vonatkozó rendelkezés, de az ügyet soron kívül vizsgálja, és ha kell, az Alkotmánybírósághoz fordul majd.

A NIBEK tevékenysége a TASZ szerint az állampolgárok viselkedésére is kihathat majd. A különböző adatbázisok tartalmához való direkt hozzáféréssel, és az adatbázisokból kinyert információk összekapcsolásával az elemző központ olyan „személyiségprofilt” hozhat létre, amely hamis képet sugall.

Részlet a TASZ felhívásából:

A sok, egyébként valós részinformációból (hová utazunk, hol lakunk, mennyi a fizetésünk, milyen gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezünk, etc.) könnyen egy hamis kép rajzolódhat ki. Ez pedig súlyosan sérti az emberi méltóságot. Ha a köz- és a nemzetbiztonság miatt folyamatosan a rólunk szóló téves feltevésekre kell válaszolnunk, akkor a hétköznapokban is másképp fogunk viselkedni, nem a saját magunk által elképzelt és kialakított identitásnak megfelelően viselkedünk, hanem a téves állami skatulyából akarunk majd kitörni. Vagy ellenkezőleg: az állam által elfogadható csoporthoz tartozás érdekében teszünk bizonyos dolgokat, illetve tartózkodunk egyéb magatartásformáktól.

A múlt héten a Jobbik és az LMP is kritizálta a NIBEK létrehozásának tervét, a Jobbik túlzottnak és indokolatlannak minősítette a NIBEK hatáskörét, míg az LMP a személyes adatok felhasználásának jogállami garanciáit hiányolta. A Belügyminisztérium a Jobbik és az LMP kifogásaira válaszolta: „A korszerű technikák felhasználásával a NIBEK egységesíti a különböző nemzetbiztonsági és rendészeti szervek adatkezelését, gyorsítja az adatelemzéseket.” A minisztérium sajtóközleményében azt állítja, a NIBEK jogszerű működését az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ellenőrzési joga garantálja, valamint az a tény, hogy a szerv titkos információgyűjtést nem végezhet, az adatokkal nem élhet vissza.

Forrás: EKINT, Hírközpont, Jobbik, LMP, Parlament.hu, TASZ,