A Magyar Posta vitatja, hogy állami vagyonnal gazdálkodna

A Magyar Posta vitatja, hogy állami vagyonnal gazdálkodna, ezért helyreigazitási kérelemmel fordult az atlatszo.hu-hoz. A helyreigazítási kérelemnek nem tudunk eleget tenni, de a levéváltást közöljük.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Tisztelt Szerkesztőség!

Kérem Önöket, hogy helyreigazítási kérelmünket megjelentetni szíveskedjenek!

Az Önök által közölt cikk súlyos tévedéseket tartalmaz, ezért kérem, hogy a Magyar Posta Zrt. jogi állásfoglalását ugyanazon a helyen megjelentetni szíveskedjenek.

„A Magyar Posta Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és ezzel közvetve a magyar állam tulajdonában áll, vagyis az adófizetők pénzéből gazdálkodik.”

A Magyar Posta Zrt. nem gazdálkodik az adófizetők pénzéből, ugyanis költségvetésből támogatásban nem részesül. A Magyar Posta Zrt. a szolgáltatásaiból befolyó bevételekből gazdálkodik, és mint nyereséges gazdasági társaság a magyar állam költségvetéséhez adó és osztalék ágon is jelentős összegekkel járul hozzá. A Magyar Posta Zrt. szolgáltatásaiból szerzett bevételei a társaság vagyonába tartoznak.

Az a tény, hogy a Magyar Posta Zrt. 100%-os állami tulajdonban áll nem jelenti egyben azt, hogy a Társaság az adófizetők pénzéből vagy állami vagyonnal gazdálkodna. A társasági jognak alapelve ugyanis, hogy a társaság és a tagok (részvényesek) jogalanyisága elkülönül, ami a vagyoni elkülönülését is magában foglalja. Ez annyit jelent, hogy a társaság vagyonának jogosultja maga a társaság, és nem a társaság tagjai (részvényesei), jelen esetben a Magyar Köztársaság. Az önálló, tagoktól elkülönült jogalanyisággal rendelkező társaságok esetén a társasági vagyon nem a tagok közös tulajdona. A tagok tehát a társasági vagyonnak sem természetben elkülönített, sem eszmei hányadának nem tulajdonosai. A Magyar Posta Zrt. mint részvénytársaság a társasági jog szabályai szerint a részvényesétől elkülönült jogalanyisággal bír, társasági vagyona tehát nem a részvényes tulajdona. Általánosságban kijelenthető, hogy a tagoknak legfeljebb akkor van valamiféle jogosultsága a társaság vagyonával kapcsolatban, ha osztalékfizetésről döntenek, vagy a társaság jogutód nélkül megszűnik, és a hitelezők követelésének kielégítése után marad olyan vagyon, amit a tagok között fel lehet osztani. A társasági részesedés, mint állami vagyon tehát egyértelműen elkülönül a társasági vagyontól. A társasági részesedés ugyanis a társaság tagját a tagsági jogviszonya alapján megillető jogosultságok és kötelezettségek összessége, amelyek egymástól elválaszthatatlanul különböző forgalom tárgyai lehetnek.

Üdvözlettel:

Szerdahelyi Kinga

Magyar Posta Zrt.

szóvivő

Tisztelt Szóvivő Asszony!

Az atlatszo.hu internetes sajtótermék főszerkesztőjeként a helyreigazítási kérelmével összefüggő álláspontot az alábbiak szerint foglalom össze.

1. A Magyar Posta Zrt. közvetett állami tulajdonban áll, így a kifogásolt mondat ezen része valós tényt állít.

2. A kifogásolt mondat a közpénzekkel való gazdálkodást illetően egyértelműen fogalmaz, amikor a „vagyis” kötőszót használja. Ez a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint arra utal, hogy a közlemény az adófizetők pénzéből való gazdálkodás tényét a közvetett állami tulajdonból vezeti le. Ezt az értékelést a sajtótermék azzal a ténnyel támasztja alá, hogy a Magyar Posta Zrt. bevételeiből elért adózás utáni eredmény eredménytartalékba helyezve az állami vagyont növeli vagy osztalékként kifizetve végső soron a központi költségvetést gyarapítja. Mindettől függetlenül a kifogásolt mondatrész értékelést tartalmaz, amellyel szemben helyreigazításnak nincs helye.

3. A helyreigazító közlemény által sugalltaktól eltérően a közlemény nem tartalmaz olyan állítást, amely szerint a Magyar Posta Zrt. költségvetési támogatásban részesülne. Egy meg nem tett tényállítás helyreigazítására nincs törvényi lehetőség.

4. A kifogásolt közlemény a Magyar Posta Zrt. nyereségességéről, adófizetéséről, osztalékfizetéséről, az általa szerzett bevételek tulajdonjogi kérdéseiről semmilyen módon nem tartalmaz állítást, így a helyreigazításnak e kérdések tárgyai nem lehetnek.

5. A helyreigazítási kérelem második bekezdése nem a kérelmező álláspontja szerinti valós tények megjelölését tartalmazza, hanem a Magyar Posta Zrt. jogi véleményét fejezi ki, ennek megfelelően  helyreigazító közlemény tárgya nem lehet.

A helyreigazítási kérelemnek a kifejtett okokból eleget tenni nem tudunk, azonban olvasói levélként – a jelen válasszal együtt – azt az atlatszo.hu oldalon közzétesszük.

Tisztelettel,

Bodoky Tamás
főszerkesztő