![LÁzÁr János](https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2024/07/D_VAJ20240109007-e1721634612834-300x180.jpg)
Legalább 25 milliárd forintba került az adófizetőknek a Lázár-féle tarifareform
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Bő egy hónapja kértük ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól a Magyar Televízió székházának megvásárlásáról szóló szerződés másolatát. Az Alap vezérigazgatója válaszlevelében a titoktartási kötelezettség melletti betekintés lehetőségét ajánlotta fel, de nemzetbiztonsági okokból (!) másolatot nem kívánt adni a szerződésből.
Nyilván mi nem értünk valamit.
Ha van nemzetbiztonsági kockázat a szerződés megismerhetővé tételében, akkor azt a hatályos törvények szerint (1) minősíteni kell, (2) nyilvánvalóan még titoktartási nyilatkozat mellett sem lehet odaadni olvasgatásra olyannak, aki nem rendelkezik nemzetbiztonsági átvilágítással. Mivel sem minősítve nincs a szerződés, és még betekintést is engedne az MTVA, nem látunk okot arra, miért ne ismerhetné meg mindenki, hogy sokmilliárd forintot miként készül elkölteni egy állami intézmény.
Ettől függetlenül is, a nemzetbiztonsági kockázat legfeljebb az épületek tervrajzaival vagy más hasonló műszaki jellemzőivel kapcsolatban merülhet fel, így semmi ok nincs arra, hogy minden más részletében ne kerüljön nyilvánosságra a szerződés. Éppen ezért keresetet indítottunk az MTVA ellen annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze őket a szerződés másolatának kiadására.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium először letagadta, de miután pereltünk, kiadta a márciusban bevezetett tarifareform hatástanulmányát.
Az Átlatszó azután fordult adatigényléssel a szervezethez, hogy az ügyvédi kamara visszautasította Szuverenitásvédelmi Hivatal „információk bejelentését” célzó együttműködési javaslatát.
Nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a közmédiát, hogy adjon ki az Átlátszó újságírójának minden olyan szerződést, amit az elmúlt öt évben kínai szervezettel kötött.
Az MNV üzleti titokra hivatkozott, de hiába: a bíróság kötelezte az adásvételi szerződés kiadására.