Kipereltük: munkatárscseréket, közös hírkészítést, technológiai és üzleti együttműködést ígért a magyar közmédia meghatározó kínai médiaszerveknek

Rendkívül szoros együttműködést ígért több szerződésben a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó peres úton szerezte meg, most további jogi lépéseket tervezünk.

2023-ban és 2024-ben kötött szerződésekben munkatárs cseréket, hírpolitikai, valamint gazdasági és technikai együttműködést ígért a magyar közmédia kínai partnereinek. A szerződéseket az Átlátszó közérdekű adatigénylés útján szerezte meg a magyar közszolgálati média műsorait gyártó MTVA-tól.

A szerződésekben feltűnő kínai partnerek által működtetett médiaszervezeteket, vagyis a China Media Grouphoz (CMG) tartozó tévé- és rádiócsatornákat, a Zsenmin Zsipao napilapot és a Xinhua hírügynökséget összefoglaló néven a három meghatározó központi médiaként is emlegetik Kínában.

A magyar közmédia egyebek mellett külön megrendelésre készült hírekről szóló együttműködést, a mesterséges intelligencia közös „tanulmányozását” és tapasztalatcserét ígért ezeknek a szervezeteknek. Azt is szerződésbe foglalták: a két országot érintő fontos eseményekről, például delegációk látogatásáról közös munka eredményeként fognak beszámolni.

Az együttműködések részleteit szabályozó egyes, át nem adott szerződésekkel kapcsolatban az Átlátszó további jogi lépéseket tervez.

Személyi cserék és AI-együttműködés

A CMG a legfontosabb kínai állami médiakonglomerátum; 2018-ban azzal a céllal gyúrták egybe korábban különálló tévékből és rádiókból, hogy egy globális véleményformálásra alkalmas szervezet jöjjön létre. A médiaszerv a kínai kommunista párt irányítása alatt áll.

2023 októberében a CMG magyar oldalról a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mellett a közmédia másik fontos szervezetével, a műsorok sugárzásáért felelős Duna Médiaszolgáltató Zrt.-vel (DM) kötött együttműködési megállapodást.

Részlet a China Media Group és az MTVA közötti szerződésből

A szerződés szerint a felek tartalmi, műszaki és iparági együttműködésről, valamint személyi cserékről kötöttek megállapodást. A személyi csere azt jelenti, hogy a felek

„az alkalmazottak terén kölcsönös cserét folytatnak, és embereket küldenek egymás intézményeibe képzésre és szakmai gyakorlatra”.

Az Átlátszó rendelkezésére álló szerződés szerint az együttműködések konkrét tartalmát további megállapodások szabályozzák. Ezek a megállapodások nincsenek az Átlátszó birtokában.

2024 áprilisában a CMG és az MTVA egy szándéknyilatkozatot szignáltak arról, hogy újabb szerződéssel tervezik elmélyíteni a megállapodást. Ezt a korábbi megállapodást elmélyítő szerződést 2024 májusában alá is írták.

Az irat szerint a tartalmi együttműködés azzal bővült, hogy a felek „híreket, jelentéseket és dokumentumfilmeket cserélnek ki […], közös médiabeszámolókat készítenek a magyar kínai-fontos eseményekről” és „koprodukciós műsorokat készítenek közös érdeklődésre számot tartó gazdasági, kulturális témákról”.

A személyi cserék úgy mélyültek el, hogy a CMG illetve az MTVA „kölcsönösen alkalmazottakat küldenek [a] másik félhez gyakornoki vagy képzési célra”. A szerződés szerint a műszaki-technológiai együttműködés keretein belül a felek közösen „tanulmányozzák” a mesterséges intelligencia „és egyéb új technikáknak médiatevékenységekben történő felhasználását”, valamint megerősítik a technológiai információcserét.

A szerződés nem határozta meg pontosan, hogy milyen módon és milyen céllal tanulmányozza az MTVA a kínai konglomerátummal együtt az AI felhasználását a médiában.

Hírigények és tapasztalatátadás

A Zsenmin Zsipao a kínai kommunista párt központi bizottságának hivatalos napilapja. 2024 áprilisában a felek közti ingyenes hírcseréről szóló szerződést kötött az MTVA-val és a DM-mel – utóbbi szervezethez tartozik az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) is.

A megállapodás érdekessége volt, hogy kétféle csatornát határozott meg a hírcsere folyamatára. Az első szerint például az MTVA kiválaszthat egy hírt a Zsenmin Zsipao aktuális számából, és azt minden további nélkül újraközölheti. A második csatorna lényege, hogy valamelyik fél – a szerződés szerint „időszakosan vagy esetileg” – e-mailben ajánlhat a másik fél kapcsolattartásért felelős vezetőinek figyelmébe híreket.

Részlet a Zsenmin Zsipao és az MTVA közötti szerződésből

2024 májusában újabb szerződésben ugyanez a három szervezet azzal bővítette az együttműködést, hogy az egyik fél írásban előterjesztett hírigénye esetén, külön díjfizetés ellenében, a másik fél akkor is információkat szerezhet és hírszolgáltatást nyújthat valamiről, ha ezt az eseményt vagy területet a saját döntése szerint nem követte volna.

Az átfogó szerződés szövege alapján az Átlátszónak nem sikerült megállapítania, hogy a pont alapján az egyik fél a csatornáin keresztül nyilvánosságra hozott hírekre vonatkozó hírpolitikai döntéshozatal befolyásolását, vagy privát információszerzést vásárolhat-e a másik féltől. A szerződés szerint minden hasonló esetben szükséges külön, írásbeli megállapodást kötni; ilyenek nincsenek az Átlátszó birtokában.

A szerződés arról is rendelkezett, hogy „ha az érintett országból származó magas rangú tisztségviselők” látogatása vagy más hasonló esemény történik, akkor a felek egymással „szorosan együttműködnek, valamint egymásnak hírtudósítási támogatást nyújtanak”.

A megállapodás szerint a Zsenmin Zsipao és a magyar közmédia szervezetei között személycserék és üzleti (azaz „a hírpiacot, a videószerkesztést és gyártást, a közösségi médiát, a kiadást és fordítást” is érintő) tapasztalatcsere is fog zajlani. Az ilyen tapasztalatcseréket a szerződés szerint a felek „esetről esetre, előzetesen, külön írásbeli megállapodásban határozzák meg”. Ilyen megállapodások nincsenek az Átlátszó birtokában.

2024 májusában lényegében ugyanezzel a tartalommal (vagyis hírcserére, hírigények teljesítésére, kiemelt eseményekre vonatkozó tudósítási együttműködésre, személycserére és tapasztalatcserére vonatkozó) szerződést kötött Xinhua hírügynökséggel is az MTVA és a DM. A Xinhua a kínai állami hírügynökség.

A kiperelt szerződéseket itt lehet teljes egészében megnézni

Egy éve várunk a szerződésekre

Az Átlátszó újságírója eredetileg 2024 májusában, Hszi Csin-Ping kínai elnök budapesti látogatását követően kérte a közmédia műsorait gyártó Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) minden, 2020 óta a kínai féllel kötött szerződésének kiadását.

A nyilvánosságra tartozó iratok átadását a közmédia műsorait gyártó Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ekkor még megtagadta.

A szerződések átadására csak azután került sor, hogy az Átlátszó újságírója adatpert indított, és előbb az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság is – utóbbi jogerősen – kiadni rendelte az adatokat.

Nem adták át a részletesebb szerződéseket

Jelen cikkünkben is jeleztük, hogy az Átlátszónak átadott, gyakran átfogó jellegű szerződések számos esetben tettek említést olyan további szerződésekről, amelyek egy-egy részterület esetében vagy bizonyos konkrét alkalmakkor tovább részletezik a felek együttműködését.

Részlet a China Media Group, illetve az MTVA és a DM közötti szerződésből.

A 2023 októberi, a China Media Group, illetve a DM és az MTVA közötti szerződés szerint például: „a felek külön megállapodást írnak alá a fent említett tartalom, a műszaki, személyi és ipari konkrét együttműködésről. A megállapodásban meg kell határozni az együttműködés tartalmát, módját, idejét, a vonatkozó műszaki paramétereket, a piaci és egyéb kapcsolódó kérdéseket”.

Ezeket a szerződéseket a jogerős ítélet ellenére sem adta át az MTVA az Átlátszó újságírójának. Ezzel kapcsolatban további jogi lépéseket tervezünk tenni.

A cikkünkben tárgyalt egyes, 2024 májusában aláírt szerződéseket Hszi-Csin Ping kínai elnök budapesti látogatásának farvizén szignálták. Hszi Csin-Ping alig néhány nappal korábban Belgrádban járt, ahol szerb médiaszervezetek a magyar közmédiához nagyon hasonló szerződéseket kötöttek kínai partnerekkel.

A szerb együttműködési megállapodások ellen akkor újságírók és médiával foglalkozó szervezetek képviselői is felszólaltak. „Ha Szerbia EU-tagország lenne, ahogy állítólag az szeretne lenni, ezeket a megállapodásokat nem lehetett volna megkötni” – írta akkori véleménycikkében a Balkan Free Media Initiative nevű szerveződés.

Sarkadi Nagy Márton