Foggal-körömmel védte a kormány a gödi akkugyárat a parlamentben az elmúlt években

Ellenzéki képviselők 2022 óta rendszeresen érdeklődtek a különböző minisztereknél a Samsung SDI-vel kapcsolatos botrányokról, amelyekről a sajtó – többnyire az Átlátszó – beszámolt. Az ellenzékiek többször rákérdeztek a dolgozók mérgezésére, a gödi lakosok veszélyeztetésére, a levegő és talajvíz szennyezésére is, de hiába. A kormány részéről ugyanis nagyjából mindig ugyanaz a válasz jött: a gyárnak kötelező betartania a szigorú szabályokat, minden rendben van a működésével, a baloldal csak rémhíreket terjeszt róla és hangulatkeltést végez.

„Egyetlen gyár sem épülhet meg, illetve nem működhet, ha az emberek életét vagy a környezetet veszélyezteti. (…) Az egész világ akarja ezeket a beruházásokat, kizárólag a magyar baloldal nem.” – ezt például Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára válaszolta a gödi akkugyárral kapcsolatos írásbeli kérdésekre. Méghozzá több alkalommal is: négy ellenzéki képviselő négy különböző kérdésére Menczer ugyanazt a sablonlevelet küldte el.

Legyűjtöttük a parlament honlapjáról azokat az írásbeli kérdéseket, amelyeket ellenzéki képviselők tettek fel különböző kormánytagoknak a Samsung SDI gödi akkugyárával kapcsolatban 2022 májusa, vagyis a jelenlegi Orbán-kormány megalakulása óta. Összesen közel 60 ilyen levelet találtunk, amelyeket ellenzékiek a gödi gyár ügyeivel kapcsolatban írtak különböző minisztereknek és a legfőbb ügyésznek.

Az Alaptörvény értelmében (7. cikk (1) és (2) bekezdés) minden országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a kormányhoz, a kormány tagjaihoz, a legfőbb ügyészhez, az MNB és az ÁSZ elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. Az Országgyűlés Hivatala által kiadott Házszabályi rendelkezések szerint pedig a képviselők eldönthetik, hogy a kérdésükre szóban vagy írásban kérik-e a választ. Ha írásbeli választ kérnek, akkor a címzettnek 11 munkanapon belül kell azt megírnia. Az írásbeli kérdések és a rájuk adott válaszok elérhetők a parlament honlapján ciklusonként.

„Baloldali hangulatkeltés és rémhírterjesztés”

Az általunk legyűjtött közel 60 írásbeli kérdésből a legtöbbet, 20 kérdést Keresztes László Lóránt (LMP, majd független) tett fel, őt követi Vadai Ágnes (DK) 16 kérdéssel, de ott van az érdeklődők listáján Dócs Dávid (Mi Hazánk), Csárdi Antal (LMP), Gelencsér Ferenc (Momentum), Jámbor András (Párbeszéd), Kanász-Nagy Máté (LMP, majd független), Oláh Lajos (DK), Rónai Sándor (DK), Szabó Rebeka (Párbeszéd), Tordai Bence (Párbeszéd), Tóth Bertalan (MSZP), Ungár Péter (LMP) is.

A címzettek is változatosak voltak: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Nagy István agrárminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László technológiai és ipari miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Polt Péter legfőbb ügyész, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter.

Orbán és miniszterei soha nem válaszoltak személyesen a kérdésekre,

mindig egy államtitkárra hárult ez a feladat. A közel 60 kérdésre a legtöbbször, 19 alkalommal Koncz Zsófia válaszolt az ellenzékieknek a Technológiai és Ipari Minisztérium, majd később Energiaügyi Minisztériumra átnevezett tárca államtitkáraként. Koncz nem bonyolította túl a válaszokat: az ellenzékiek különböző kérdéseire általában ugyanolyan, vagy egymásra nagyon hasonlító sablonválaszokat küldött.

Például a „Magyarországon minden beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartása mellett valósulhat meg és működhet.” mondat Koncz 4 válaszában szerepel, míg a „Göd polgármestere feljelentést tett az ügyben. Ilyen esetben a hatóságok vizsgálatának eredményét meg kell várni.” mondatpárost 5 válaszlevelébe írta bele.

Egy idő után azonban keményebb hangvételre kapcsolt: Csárdi Antal (LMP) 2024. júniusi „Mikor állnak végre a gödi emberek oldalára?” című kérdésére adott válaszában Koncz azt javasolta az ellenzéki képviselő(k)nek, hogy „politikai hangulatkeltés helyett inkább konstruktív szakpolitikai munkával próbálják elnyerni a választók támogatását.”

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. november 21-én. (fotó: MTI/Kovács Tamás)

Miután Koncz átnyergelt családügyi államtitkárnak, Czepek Gábor írta helyette a válaszokat az Energiaügyi Minisztérium nevében. Az általunk legyűjtött közel 60 írásbeli kérdésre 9 alkalommal válaszolt Czepek, néha szintén a Samsung ügyeit firtató ellenzéket szidva.

„Sajnálatos, hogy a baloldal továbbra sem riad vissza a rémhírek terjesztésétől és a hangulatkeltéstől a rövidtávú politikai haszonszerzés érdekében.”

– ezt írta például az államtitkár 2024 őszén adott válaszában az MSZP-s Tóth Bertalan kérdésére a gödi kutakba került mérgező oldószerrel, az NMP-vel kapcsolatban.

Hasonló stílusban osztotta ki a DK-s Vadai Ágnest kicsit később Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. „Továbbra is javaslom Képviselő Asszonynak, hogy kerülje a sajtóorgánumokból szerzett információk ellenőrzés nélküli átvételét, mivel ezzel a tevékenységével ismételten csak az álhírek terjedését segíti elő.” – írta Latorcai 2025 februárjában Vadainak, a gödi akkugyár környezethasználati engedélyét firtató kérdésre adott válaszában.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. szeptember 23-án. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A gödi akkugyárral kapcsolatos problémák iránt érdeklődő ellenzéki képviselőknek Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára is többször beszólt. Menczer 2024 tavaszán (amikor már a Fidesz kommunikációs igazgatója is volt) négy egymás utáni samsungos kérdésre is ugyanazt válaszolta:

„Az egész világ akarja ezeket a beruházásokat, kizárólag a magyar baloldal nem.

A kormány számára azonban a magyar érdek a legfontosabb, ezért a beruházásokért vívott versenyben a jövőben is részt fogunk venni.”

Ezzel zárta Menczer Tamás azt a sablonválaszt, amit elküldött az Átlátszó 2024 márciusi cikke nyomán a lehetséges új gödi gyár után érdeklődő Keresztes László Lórántnak (LMP), Tordai Bencének (Párbeszéd) és Vadai Ágnesnek (DK), illetve az új gyár mellett a Samsung botrányairól és többmilliárdos állami támogatásáról kérdező Ungár Péternek (LMP) is.

Menczer Tamás sablonlevele (forrás: parlament.hu)

Elbagatellizálták a vízszennyezést

Szijjártó Péter külügyminiszter 2016 augusztusában jelentette be a Samsung gödi akkugyárának építését, és az üzemet Orbán Viktor nyitotta meg 2017 májusában.

Az Átlátszón 2018 szeptemberében jelent meg az első cikk arról, hogy az akkugyár közelében lakó gödiek élete elviselhetetlenné vált a folyamatos zaj miatt. 2018 novemberében arról írtunk, hogy a helyiek maró vegyszerszagot éreznek a Samsung SDI környékén, a dél-koreai üzem pedig erdőirtással és termőföld-kisajátításokkal terjeszkedik. A gödi akkugyár működését folyamatosan figyelemmel követő kollégánk, Bodnár Zsuzsa 2021 januárjában megírta, hogy bűzös víz folyt ki a gyárterületről a szomszédos földekre, de a hatóságok a szennyvízből nem vettek mintát – sőt, jegyzőkönyv sem készült az esetről.

2022 februárjában Bodnár Zsuzsa megírta, hogy több mint száz tonna mérgező és tűzveszélyes anyagot találtak a gödi akkugyár egy olyan csarnokában, ahol nem  lehetett volna ilyesmi, mert ott hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések, amelyek elengedhetetlenek ilyen anyagok kezeléséhez. A hiányosságok miatt kiszabott pármilliós katasztrófavédelmi bírságokat azonban a Samsung könnyedén kifizette.

2022 májusában aztán egy független vizsgálat akkumulátorgyártáshoz használt mérgező oldószert (NMP-t) talált a gödi kutak vizében. Palkovics László akkori, frissen kinevezett technológiai és ipari miniszter az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2022. május 19-i ülésén azonban ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy

„A gödi talajszennyezés nem a gyárból származik.

Ez egy olyan jelenség, ami kapcsán, ha egyébként, mondjuk, egy 10 kilométerrel arrébb fúrnának egy ugyanilyen lyukat, és ott ugyanezt elvégeznék, valószínűleg ugyanezt találnák ott is. Tehát ez, most nem azt mondom, hogy egy politikai ügy volt, mert éppen ott vannak ilyenfajta ügyek, de nem sikerült beigazolni.”

Palkovics beszéde 2022. május 19-én (forrás: parlament.hu)

Keresztes László Lóránt (LMP) ezután rákérdezett Palkovicsnál, hogy akkor mégis ki a felelős a gödi szennyezésért, és mire alapozza a miniszter, hogy nem a Samsung. A kérdésre Koncz Zsófia, a a Technológiai és Ipari Minisztérium akkori államtitkára válaszolt. Koncz azt írta, hogy a budapesti kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya és a víziközmű szolgáltató Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. is vizsgálatot végzett, de mindkét szerv azt állapította meg, hogy

„a vízminőség megfelelő, a talajvíz nem szennyezett.”

Vagyis ő Palkoviccsal ellentétben már nem szimplán a Samsung felelősségét tagadta, hanem nem is említette a gödi kutakban talált mérgeket.

Koncz Zsófia válasza a vízszennyezési kérdésre (forrás: parlament.hu)

Nem tartották kevésnek a pármilliós büntetéseket

Koncz válasza után néhány nappal megjelent Bodnár Zsuzsa azon cikke az Átlátszón, melyben megírta, hogy a Samsung 23 munkavállalójának egészségét, testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztette, mert súlyos légszennyezésnek tette ki őket. A munkaügyi hatóságtól közadatigényléssel kikért dokumentumok szerint a gödi akkugyárban a légszennyezés-szűrő berendezések nem működtek megfelelően, és a különböző belélegezhető porok, fémek, illékony szerves vegyületek jelenléte több alkalommal és több munkaterületen meghaladta a megengedett határértéket.

A munkaügyi hatóság emiatt 15,5 millió forintos bírságot állapított meg, de mivel a munkavédelmi törvény szerint a kiszabható bírság maximálisan összege 10 millió forint lehet, a Samsungot 10 millió forint befizetésére kötelezték.

Jámbor András (Párbeszéd) országgyűlési képviselő az Átlátszó cikke után a „Mennyit ér a Samsung munkásainak egészsége?” című írásbeli kérdéssel fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Jámbor a cikkünkben leírt súlyos jogsértések ismertetése után azt kérdezte Gulyástól, hogy a kormány eddig mennyi pénzzel támogatta a gödi akkugyárat, a Samsung SDI 2021-ban elért 759 milliárd forintos árbevételével arányosnak tartja-e a miniszter a 10 milliós bírságot, tervezi-e emelni a kormány a kiszabható bírság mértékét, és „mely hatóságok hány alkalommal tartottak a gödi telephelyen helyszíni ellenőrzést és ezek milyen eredménnyel zárultak”.

Jámbornak Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium akkori államtitkára válaszolt. Koncz nem fektetett túl sok energiát az érdemi reakcióra: megírta Jámbornak, hogy mely törvény értelmében lehet kiszabni bírságot a munkavállalók veszélyeztetése esetén, továbbá azt is közölte, hogy a jogsértés jellegétől és körülményeitől függően, rugalmasan lehet meghatározni a munkavédelmi bírság összegét. Az államtitkár azzal zárta levelét, hogy

„A hatóság az eljárása során a legmagasabb kiszabható összeget állapította meg.”

Jámbor András ennek ellenére nem adta fel, 2023 januárjában feltett egy hasonló kérdést „Meddig veszélyeztetheti még a gödi Samsung-gyár a dolgozók testi épségét?” címmel, az időközben Palkovics helyére lépett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek. Jámbor ekkor a gödi akkugyárban történt tűzesetekről és a katasztrófavédelmi hatóság által tapasztalt folyamatos szabálysértésekről érdeklődött.

Bodnár Zsuzsa ugyanis Koncz semmitmondó válasza után pár hónappal, 2022 decemberében, közadatigényléssel nagy nehezen megszerzett katasztrófavédelmi iratok alapján megírta, hogy addig 17 alkalommal bírságolták meg a Samsung SDI-t főként tűzvédelmi szabálysértések miatt.

A tűzvédelmi szabálysértések miatt sem aggódtak túlzottan

Az Átlátszó által akkor megszerzett, addig eltitkolt dokumentumok szerint például a gödi gyárban 2021 májusában 36 akkumulátor gyulladt ki, a tűzoltást viszont késleltette, hogy tűzeseti főkapcsoló nem volt beépítve, s emiatt nem tudták az épületet azonnal áramtalanítani, és nem működtek a tűzjelző és tűzvédelmi berendezések. 2021 októberében pedig újabb tűz ütött ki a gödi akkugyárban, de a hatóság vizsgálata szerint az automatikus oltóberendezés riasztószelepe el volt zárva, ezért a tűzoltó berendezés nem tudott működésbe lépni.

A katasztrófavédelmi vizsgálatok az ellenőrzések során más hiányosságokat is feltártak: a tűzoltóautókból hiányzott a mobil rádió, a bemutatott gázérzékelő nem érzékelte a hidrogén-fluoridot,

a fali tűzoltó csapok nem működtek, a menekülési útvonalakat eltorlaszolták, a tűzszakaszokon lévő tűzgátló függönyöket lezárták, és így tovább.

Az egyik legmegdöbbentőbb tartalmú határozat a Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség  harmadik alkalommal végzett hatósági utóellenőrzéséről szól. Ebből kiderül, hogy bár 2018 óta ugyanazokat a súlyos hiányosságokat tapasztalja és bünteti a hatóság, a cég a mulasztásokat nem számolja fel, és emiatt 100 ezer négyzetméteres területen több mint 1000 munkavállalót érint a veszélyeztetés.

Jámbor az Átlátszó ezen cikke alapján kérdezte Nagy Mártontól, hogy meddig veszélyeztetheti még a gödi akkugyár a dolgozók testi épségét, meddig packázhat a hatóságokkal, és tervez-e a kormány valami komolyabb szankciót alkalmazni, amely valóban visszatarthatja a Samsung SDI-t az ismétlődő szabálysértésektől.

Nagy Márton helyett Fónagy János államtitkár válaszolt Jámbornak, de semmi érdemlegeset nem mondott. Fónagy a levelét rögtön az ellenzék leszólásával kezdte: „A polgári kormány, szemben a baloldali kormányokkal, mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több embernek legyen megfelelő munka- és életkörülménye.”

Ezután közölte az államtitkár, hogy a katasztrófavédelem feladata betartatni a szabályokat, a hatóság pedig „a lakosság és az üzemben tartózkodók élete, testi épségének védelme érdekében folyamatosan szoros felügyelet alatt tartja a gödi üzemet is”. Az ellenőrzések eredményeképpen Fónagy levele szerint

a gödi akkugyárra 2019-től 2023. január végéig tűzvédelmi és iparbiztonsági hatáskörben 39 esetben összesen 101 millió forint bírságot szabtak ki.

Fónagy azt is ismertette, hogy 2020 júliusában üzembe helyezték a Molari nevű rendszert, ami riasztást küld, ha a levegőbe kerülő veszélyes anyagok koncentrációja meghaladja a megengedett mértéket, továbbá kötelezték a Samsungot egy saját tűzoltóság létrehozására a gyár területén.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára 2023. május 4-én. (fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Tudtak a nehézfém-mérgezésről is

Bodnár Zsuzsa 2024 februárjában írt arról az Átlátszón, hogy a gödi akkugyár 2019 és 2022 között 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe. Emellett a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozatai szerint az üzemben a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható, ráadásul a dolgozók mérgező anyagoknak való kitettsége az évek során folyamatosan nőtt.

2021-ben és 2022-ben hét alkalommal összesen 133 fő, majd 2023-ban újabb 44 fő fokozott expozícióját állapították meg az akkugyárban. A 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt, a 2023 júniusi mérések szerint a nikkel mennyisége 250-szer nagyobb volt a megengedettnél.

Az Átlátszó cikke után Keresztes László Lóránt (LMP) kérdezte meg Lantos Csaba energiaügyi minisztertől, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő a jövőben, hogy rákkeltő anyagokkal veszélyeztetik a gödi akkumulátorgyárban a dolgozókat, és tervezi-e a kormány korlátozni a Samsung SDI működését.

Erre a kérdésre szintén Fónagy János államtitkár válaszolt 2024 márciusában, leveléből pedig egyértelműen látszik, amiről a Telex írt nemrégiben: a kormány pontosan tudta, hogy a gödi akkugyár mérgezi a dolgozókat és a környezetet, mégsem záratta be, hanem hagyta szabálytalanul működni éveken keresztül.

Fónagy ugyanis a bevezető, kormánydicsérő mondatok (megvédik a magyar munkahelyeket, fontos számukra a munkavállalók egészsége és biztonsága stb.) után arról írt, hogy a Samsung SDI gödi gyárában – több hatósági ellenőrzés alapján – „jelentős beruházásra került sor a szellőztető rendszer vonatkozásában, melynek következtében a munkahelyi légtérmérési adatok javulást mutattak.

A fokozott nikkel és kobalt expozíciót jelentő munkarészben környezeti levegőtől független légzésvédő felszerelés használatát vezették be.

A 2023-ban kialakított, egyirányú közlekedéssel igénybe vehető fekete-fehér öltöző pedig megakadályozza, hogy szennyezett ruhában közlekedjenek a munkavállalók a létesítményben.” – írta Fónagy.

Emlékeztetőül: a gödi akkugyárat Orbán Viktor nyitotta meg 2017 májusában, majd a Samsung SDI fokozatosan bővítette a létesítményt. Fónagy azt írta, hogy 2023-ban alakította ki a cég a fekete-fehér öltözőt, vagyis addig az nem volt, tehát kb. 5 éven keresztül a nehézfémekkel szennyezett ruhákban közlekedtek a dolgozók a gyárban, s ezáltal széthordták a szennyezést. Bár a szellőztető rendszer korszerűsítéséhez és a légzésvédő bevezetéséhez nem írt dátumot Fónagy, valószínűleg ezek is 2023-ban történhettek, mert korábban nem említettek ilyet a kormánytagok.

Ez egybecsengene a Telex információival is, miszerint az országszerte egyre nagyobb akkuellenes közhangulat miatt a kormány 2023 elején érdemben elkezdett foglalkozni a Samsung SDI botrányaival, és felmerült a gyár bezárása is. A Telex forrása szerint emiatt 2023 márciusában „akkora volt a pánik a gödi gyárban, hogy a cég dél-koreai üzemeiből rendeltek át légtisztítással foglalkozó mérnököket Gödre. Elmondása szerint ezután jelentős pluszköltségekkel, repülővel hozattak Koreából ipari légszűrő-berendezéseket, amelyekkel ideiglenesen javítani tudták a gödi üzem légtechnikai rendszerét.” Talán ez volt az a beruházás, amit Fónagy említett.

Állítólag csak grafitpor, nem kell aggódni

Mindenesetre a pánik és a kormányzati szigorúság hamar elült, a Samsunggal azóta is sorozatos problémák vannak, de ennek ellenére is működhet. 2025 elején írta meg a Telex, hogy a gödi akkugyár három szellőzőjén keresztül éveken át akkora mennyiségű fekete por távozott, hogy az elfeketítette az épület tetejét. Ezután Bodnár Zsuzsa az Átlátszón tette közzé, hogy a gyárra kiszabott katasztrófavédelmi bírságok szerint a hatóság korábban épp azokban az üzemrészekben tiltotta meg több száz tonna rákkeltő alapanyag engedély nélküli használatát, ahol a kiömlő por feketére színezte a gyártetőt.

Zsuzsa kikérte a Pest megyei kormányhivataltól a kapcsolódó vizsgálati dokumentumokat, de a hivatal megtagadta az iratok kiadását. Az Átlátszónak azonban a birtokába jutott egy olyan tájékoztató levél, melyet a kormányhivatal a Pest megyei közgyűlés elnökének írt, s amelyben a hatóság részleteket is közölt a szennyezésről.

A levél szerint a műholdképeken is jól látható fekete foltokat csak grafitpor okozta.

Ezt válaszolta Vadai Ágnes (DK) ezzel kapcsolatos kérdésére Czepek Gábor az Energiaügyi Minisztérium államtitkára is. „2025. március 4-én hatósági ellenőrzésre került sor a gödi Samsung-gyárban, amely során a szakemberek megállapították, hogy a tetőn található fekete elszíneződést – az egyébként nem toxikus – grafit okozta. Mérgező, rákkeltő anyagok kibocsátására nem került sor.” – írta Czepek.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök válaszol a frakcióvezetők felszólalásaira, akik reagáltak a kormányfő napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. február 24-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)