Vízellátási problémák és megoldások a Civil EU-elnökség konferenciáján

Időzíteni sem lehetett volna jobban a Civil EU-elnökség szeptember 12-13-án tartott budapesti vízügyi konferenciáját: a rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás szemléletesen igazolta, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. A EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításáról szóló konferencia előadásai pedig nemcsak azt mutatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a hazai vízügyi szektor, hanem azt is, hogy milyen mintaprojektek léteznek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. 

Korábban megírtuk, hogy számos olyan téma kimaradt a magyar EU-elnökség hivatalos programjából, melyek hazánk és az Európa Unió jövője szempontjából rendkívüli fontosságúak. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ), valamint a Civilizáció Koalíció a magyar EU-elnökséggel párhuzamosan hét alkalomból álló rendezvény-sorozatot szervezett, melyen fontos és sürgős intézkedéseket követelő társadalmi ügyeket járnak körül.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Veszélyben Európa vízkészlete

Elsőként az európai vizek ellenálló képességét javításáról szóló konferenciára került sor. „Az éghajlatváltozás miatt Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára” – olvasható a konferenciáról készült beszámolóban. 

A konferenciára meghívott hazai és külföldi szakemberek látványos előadásokban tárták fel a problémákat, és mutatták be a lehetséges megoldásokat.  

Caroline Whalley (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) előadásában szó esett arról, hogy bővíteni kell a természetalapú megoldások alkalmazását a vízvisszatartás fokozása és az intenzív esőzések lefolyásának lassítása érdekében, hogy az áradásokat mérsékeljük. Sara Johansson (Európai Környezetvédelmi Iroda) többek közt arról beszélt, hogy

Európa jelenleg a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens, 

s az extrém hőség, az aszály, az erdőtüzek és az áradások mértéke egyre romló tendenciát mutat; az EU törvényhozása és az adaptációs intézkedései viszont nem tudnak lépést tartani a felgyorsult folyamatokkal. Ezért a vízvédelmi célokat más jogszabályokba, például a mezőgazdasági és iparpolitikába is be kell építeni. 

Részlet Sara Johansson előadásából

Helyet kell hagyni a víznek a tájban

Kun Zoltán, a Nagy Tavak elnöke a Wild Europe Foundation képviseletében hangsúlyozta az édesvízi élőhelyek helyreállításának feladatát. Kiemelte, hogy mivel Magyarországon az elmúlt évszázadokban a vizes élőhelyek 84%-a elpusztult, ezért bőven akadna terep természet helyreállítási projektekre.

Hazánkat különösen súlyosan érintik a klímaváltozásból adódó extrém vízhelyzetek:

az Alföldet az elsivatagosodás veszélyezteti, de a gyakran hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ellenére sem sikerül a vízhiány problémáját kezelni. 

A WWF Magyarország, Élő folyók program szakértője, Kajner Péter azt mutatta be, hogy a hazánkban tapasztalható vízügyi extrém helyzetekre (aszály, elsivatagosodás, árvíz) mi a közös megoldás: helyet kell hagyni a víznek a tájban. Ezt a WWF Tisza 21 programjával próbálják megvalósítani, melynek célja, hogy 2030-ig 150 ezer hektáron lehessen ártéri gazdálkodás folyni.

A World Wildlife Fund (WWF) Tisza 21 nevű programja (Forrás: Kajner Péter előadása)

Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a PAN (Pesticide Action Network) Europe munkatársa előadásában azt emelte ki, hogy az európai felszíni és felszín alatti vizek állapota még nagymértékben szennyezett. A PAN Europe 2024-es tanulmánya  az ivóvizek 94%-ben mutatta ki az úgynevezett örök vegyületek jelenlétét, ami nem csak a vízi élővilágot veszélyezteti, hanem humán egészségügyi kockázatot is jelent.

Tóth Viktor (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) előadásából kiderült, hogy nagyon vékony jégen táncolnak a sekély tavak, köztük a Balaton is az egészséges (vagyis az embernek is megfelelő minőségű) állapot megőrzése szempontjából.

Stégekkel és kikötőkkel felszabdalt balatoni nádas. (Forrás: Tóth Viktor előadása)

Konkrét kéréseket és követeléseket fogalmaztak meg 

A konferencia szervezői szerint mind az EU-s, mind a hazai döntéshozóknak be kell látniuk, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem lehet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építeni.

A Civil EU elnökség Víz Ellenálló képesség nemzetközi konferenciájának résztvevői 2024. szeptember 13-án.

A konferencia résztvevői végül egy nyilatkozatban 29 pontból álló kérés- és követeléscsomagot fogalmaztak meg, melynek ezek a leglényegesebb gondolatai:

• Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, amely a vizek gyors elvezetését, sokszor pedig a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
• Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
• Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.

A NTVÉSZ a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott, összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll.

A Civil EU elnökség következő rendezvényére október 3-án és 4-én kerül sor, témája az erdők helyzete lesz. A nemzetközi konferencia részletes programja itt olvasható.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: A Civil EU-elnökség 2024. szeptember 12-13-án tartott Víz Ellenállóképesség konferenciája