Vízellátási problémák és megoldások a Civil EU-elnökség konferenciáján

Időzíteni sem lehetett volna jobban a Civil EU-elnökség szeptember 12-13-án tartott budapesti vízügyi konferenciáját: a rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás szemléletesen igazolta, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. A EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításáról szóló konferencia előadásai pedig nemcsak azt mutatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a hazai vízügyi szektor, hanem azt is, hogy milyen mintaprojektek léteznek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. 

Korábban megírtuk, hogy számos olyan téma kimaradt a magyar EU-elnökség hivatalos programjából, melyek hazánk és az Európa Unió jövője szempontjából rendkívüli fontosságúak. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ), valamint a Civilizáció Koalíció a magyar EU-elnökséggel párhuzamosan hét alkalomból álló rendezvény-sorozatot szervezett, melyen fontos és sürgős intézkedéseket követelő társadalmi ügyeket járnak körül.

Veszélyben Európa vízkészlete

Elsőként az európai vizek ellenálló képességét javításáról szóló konferenciára került sor. „Az éghajlatváltozás miatt Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára” – olvasható a konferenciáról készült beszámolóban. 

 

A konferenciára meghívott hazai és külföldi szakemberek látványos előadásokban tárták fel a problémákat, és mutatták be a lehetséges megoldásokat.  

Caroline Whalley (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) előadásában szó esett arról, hogy bővíteni kell a természetalapú megoldások alkalmazását a vízvisszatartás fokozása és az intenzív esőzések lefolyásának lassítása érdekében, hogy az áradásokat mérsékeljük. Sara Johansson (Európai Környezetvédelmi Iroda) többek közt arról beszélt, hogy

Európa jelenleg a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens, 

s az extrém hőség, az aszály, az erdőtüzek és az áradások mértéke egyre romló tendenciát mutat; az EU törvényhozása és az adaptációs intézkedései viszont nem tudnak lépést tartani a felgyorsult folyamatokkal. Ezért a vízvédelmi célokat más jogszabályokba, például a mezőgazdasági és iparpolitikába is be kell építeni. 

Helyet kell hagyni a víznek a tájban

Kun Zoltán, a Nagy Tavak elnöke a Wild Europe Foundation képviseletében hangsúlyozta az édesvízi élőhelyek helyreállításának feladatát. Kiemelte, hogy mivel Magyarországon az elmúlt évszázadokban a vizes élőhelyek 84%-a elpusztult, ezért bőven akadna terep természet helyreállítási projektekre.

Hazánkat különösen súlyosan érintik a klímaváltozásból adódó extrém vízhelyzetek:

az Alföldet az elsivatagosodás veszélyezteti, de a gyakran hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ellenére sem sikerül a vízhiány problémáját kezelni. 

A WWF Magyarország, Élő folyók program szakértője, Kajner Péter azt mutatta be, hogy a hazánkban tapasztalható vízügyi extrém helyzetekre (aszály, elsivatagosodás, árvíz) mi a közös megoldás: helyet kell hagyni a víznek a tájban. Ezt a WWF Tisza 21 programjával próbálják megvalósítani, melynek célja, hogy 2030-ig 150 ezer hektáron lehessen ártéri gazdálkodás folyni.

Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a PAN (Pesticide Action Network) Europe munkatársa előadásában azt emelte ki, hogy az európai felszíni és felszín alatti vizek állapota még nagymértékben szennyezett. A PAN Europe 2024-es tanulmánya  az ivóvizek 94%-ben mutatta ki az úgynevezett örök vegyületek jelenlétét, ami nem csak a vízi élővilágot veszélyezteti, hanem humán egészségügyi kockázatot is jelent.

Tóth Viktor (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) előadásából kiderült, hogy nagyon vékony jégen táncolnak a sekély tavak, köztük a Balaton is az egészséges (vagyis az embernek is megfelelő minőségű) állapot megőrzése szempontjából.

Konkrét kéréseket és követeléseket fogalmaztak meg 

A konferencia szervezői szerint mind az EU-s, mind a hazai döntéshozóknak be kell látniuk, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem lehet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építeni.

A konferencia résztvevői végül egy nyilatkozatban 29 pontból álló kérés- és követeléscsomagot fogalmaztak meg, melynek ezek a leglényegesebb gondolatai:

• Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, amely a vizek gyors elvezetését, sokszor pedig a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
• Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
• Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.

A NTVÉSZ a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott, összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll.

A Civil EU elnökség következő rendezvényére október 3-án és 4-én kerül sor, témája az erdők helyzete lesz. A nemzetközi konferencia részletes programja itt olvasható.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: A Civil EU-elnökség 2024. szeptember 12-13-án tartott Víz Ellenállóképesség konferenciája