Miért pont Rogán? – erről és a NER-cégekről beszélt a Klubrádióban Katus Eszter

Január 7-én robbant a hír, hogy Rogán Antal, Orbán Viktor jobb keze, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listájára. Erre a listára azokat a személyeket, cégeket és szervezeteket teszik fel, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. Katus Eszter kollégánk a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, mi okuk lehetett erre az amerikaiaknak. 

David Pressman amerikai nagykövet a döntést követően azt mondta, „a magas rangú magyar kormányzati tisztviselők túl sokáig használták hatalmi pozíciójukat önmaguk és családjuk gazdagítására, jelentős forrásokat mozgattak így privát számlákra. Rogán Antal pedig ennek a korrupciós rendszernek az elsődleges tervezője, megvalósítója és haszonélvezője. Konkrétumokat azonban nem említett a nagykövet.

Mi megpróbáltuk összeszedni a Reggeli Gyors január 9-i adásában is, milyen ügyek vezethettek ahhoz, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felkerüljön a szankciós listára. A Rogán Antalt övező korrupciós ügyek sora hosszú, kezdve a „táguló” lakóparki lakástól az V. kerületi ingatlanmutyikon át a közpénzből fizetett propagandagyárig.

Ami azonban talán a leginkább zavarhatta az amerikaiakat, az a letelepedési kötvény-biznisz, amelynek köszönhetően olyan súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül, akik az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit is sértik. Rogán ráadásul a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is, ami egy korrupt rendszerben különösen fenyegető eszköznek számít.

A beszélgetés során emellett szóba került még, hogyan lett a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a Fidesz propagandagyárának szíve, és milyen módszerekkel lettek egyeduralkodók az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások területén a Balásy-cégek. Továbbá téma volt Rogán Cecília rejtélyes cége és annak milliárdjai, Rogán találmánya, ami a mai napig sokat hoz a konyhára, de a híres helikopterezés is.

Azt azonban, hogy konkrétan milyen információ előzte meg a szankció kivetését, csak az amerikaiak tudják – szögezte le kollégánk a műsorban. Hozzátette, bár sokan azt kérdezik, miért nem Orbán Viktor került fel a listára, nem szabad elfelejteni, hogy az USA egy baráti állam, és egy ilyen komoly diplomáciai lépést baráti országok között nem szokás megtenni. A miniszterelnök egyik fő emberének szankcionálása azonban elég egyértelmű jelzés a magyar kormány számára.

Kollégánk egy nappal korábban, január 8-án szintén a Klubrádió reggeli műsorának vendége volt, ahol a kormányközeli West Hungária Bau Kft. (WHB) és az Épkar Zrt. kettősének tendergyőzelméről beszélt. A két cég a Stáhly utcai szakrendelőt újíthatja fel nettó 4,3 milliárd forintért.

Katus Eszter ezzel kapcsolatban elmondta, az építőiparban még tapasztalható némi verseny (bár néha ez is csak látszólagos), azonban vannak területek, így például a már említett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tenderek, ahol a látszatra sem adnak: mindent a NER-cégek visznek.

Egy esetleges kormányváltás esetén valóban nehéz lenne „kikerülni” ezeket a közpénzen felhizlalt vállalkozásokat, de a közbeszerzési rendszer átalakításával és szigorúbb ellenőrzéssel lenne esély arra, hogy a kisebb magyar cégek is megbízásokhoz jussanak és fejlődjenek – tette hozzá kollégánk az adásban.