Kína szép csendben a fél világot gyarmatosítja a pénzével – hitelből épült utak, kikötők és vasút

Az „Új Selyemút”, vagy más néven „Egy övezet, egy út” Kína nagyszabású projektje, hogy erősítse a világgazdaságban betöltött szerepét. A cél érdekében kikötőket, hidakat, utakat és vasútvonalakat építenek több országban. A beruházások általában kínai hitelből, kínai cégek által, és kínai munkásokkal valósulnak meg. Ezzel Peking hatalmas befolyásra tesz szert mindenhol, a helyiek több esetben gyarmatosítva érzik magukat, a kölcsönöket pedig alig tudják fizetni. A Deutsche Welle másfél órás dokumentumfilmben járt utána a témának, amelynek része a Budapest-Belgrád vasútvonal is.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Hszi Csin-Ping kínai elnök 2013-ban hirdette ki az „Egy Övezet, Egy Út” nevű programot, amely egy 65 országot érintő óriási kezdeményezés azzal a céllal, hogy erősítse Kína világgazdaságban betöltött szerepét. Utakat, kikötőket, vasútvonalakat, repülőtereket építenek és fejlesztenek, hogy a kínai áruk könnyebben és olcsóbban eljuthassanak Európába és Afrikába, az importcikkek pedig Kínába.

A beruházások a legtöbb helyen kínai hitelből valósulnak meg, kínai cégek és főként kínai munkások kivitelezésében, akik külön kis városokat alakítanak ki maguknak a helyszíneken. Több építmény kihasználatlanul áll, a fogadó országok pedig nem, vagy csak nagyon nehezen tudják törleszteni a felvett kölcsönt, ezért sokan vádolják Kínát azzal, hogy ezzel a programmal háború nélkül, gazdasági eszközökkel gyarmatosítja a nála szegényebb országokat.

Tavaly nyáron például a Vice készített riportot az „Egy övezet, egy út” program keretében, Montenegróban épülő autópályáról, amibe belerokkanhat a kis ország gazdasága.

A német közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle most végigjárta az Új Selyemútnak is nevezett projekt több állomását, és egy másfél órás (angol nyelvű, felirat nélküli) dokumentumfilmben mutatta be a különböző beruházásokat.

Az első részben a riporterek Kínától Pakisztánig utaznak: az ország legforgalmasabb kikötőjéből, Sencsenből indulnak hajóval és közúton nyugat felé. Az első megálló Szihanukvil városa Kambodzsában, ahol egyre több a kínai fejlesztés, turista és lakos, a helyiek pedig egyre szegényebbek a vastag kínai pénztárcákhoz szabva emelkedő árak miatt.

A következő helyszín Kashgar városa a kínai Hszincsiang tartományban, ahol többségében a muszlim vallású ujgurok élnek. Ahogy Tim Marshall geopolitikai könyvében, a videóban is előkerül az az elmélet, hogy Peking elsősorban nem a vallásuk miatt ellenőrzi, üldözi és zárja átnevelőtáborokba az ujgurokat, hanem azért, mert egy gazdaságilag nagyon értékes területen élnek. A Kashargból Pakisztánba, és azon keresztül vezető autópálya a Karakorum-hegységen át jelenleg is épül, a munkások szabadnap nélkül dolgoznak rajta.

A világ legtöbb és legszebb jádeköveinek (ami igazából két kőzet, a jadeit és a nefrit neve) nagy része Mianmar bányáiból származik, ahonnan általában Kínába kerül, mert az ottani kulturában fontos szerepe van a féldrágakőnek, amiből ékszereket és dísztárgyakat készítenek. Az üzlet mindig is tele volt kizsákmányolással és korrupcióval, de mostanra a gazdag kínaiak már teljesen átvették a jádepiacot. A helyiek tiltakozása ugyanakkor – legalábbis egyelőre – sikeresen leállított egy kínai gátépítést, ami miatt kitelepítették a lakosokat a házaikból.

Srí Lanka a legjobb példa a kínai beruházásokra: az ország kínai hitelből épített kihasználatlan létesítményeket, a törlesztésbe pedig belerokkan a gazdaság. Üres kórház, autók nélküli autópálya, látványkikötő, és a legjobb: kirakatrepülőtér, ahol dolgozók vannak, csak épp utasok és repülők nincsenek.

A második részben Kirgizisztántól a németországi Duisburgig utaznak a tévések, a kínai konténerek végső céljáig. A régi időkben is a Tien-san hegységen keltek át a kereskedők, és a területnek ma is fontos szerepe van a helyi árucserében. A kirgiz lakosok egyszerre remélnek jólétet a kínai beruházásoktól, ugyanakkor félnek is attól, hogy azok tönkreteszik a természeti környezetet, és az életterületüket. 2018-ban emiatt tüntetés tört ki egy kínai aranybánya ellen, amit felgyújtottak, és azóta sem működik.

A pakisztáni Gwadar városában egy hatalmas kikötő épült, és a gyerekek kínaiul tanulnak az iskolában. Ezt is Kína fizeti, de a lényeg az útépítéseken van, amiken rengeteg helyi lakos dolgozik. Ugyanakkor többezer kínai munkás is a városba költözött, ezért sok pakisztáni inváziót emleget.

Ománban egy egykori kis halászfaluból mára hatalmas kikötővárost fejlesztettek a kínaiak, akik rengeteg beruházást végeznek a kőolajban gazdag arab országban is. Üzbegisztánban kínai textilgyárat, Törökországban pedig kiskereskedőket látunk, de utóbbiak forgalmát jelentősen visszavetette a török gazdasági válság.

Szerbiában már elkezdődtek a Budapest-Belgrád vasútvonal munkálatai, legalábbis egy markoló dolgozik a forgatás idején. A videóban elhangzik, hogy a beruházás iszonyú drága, és kínai hitelből, kínai cégek építik, de a magyar kormányt ez a jelek szerint nem zavarja. 

Ahogy korábban már megírtuk, a Soroksár–Kelebia közötti, 152 kilométeres magyarországi szakasz mintegy 588 milliárdból épül, és alvállalkozóként Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cégei is részt vesznek a kivitelezésben. A beruházás visszásságairól Matura Tamás Kína-szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója nyilatkozik a riportban.

A videóban láthatjuk még a franciaországi Marseille-t, ahol kikötnek a kínai szállítmányok, és a kikötő mellett egy kis kínai falu épült konténerekből. A gazdag kínaiak pedig a francia borokat keresik, és a szőlőtermesztés titkait tanulják a környéken.

Az utolsó állomás a németországi Duisburg, Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, ahova jelenleg hajókon érkeznek a kínai áruk. Az Új Selyemút végcélja, hogy az autópályák és vasútvonalak megépítésével szárazföldön, rövidebb úton és hamarabb érjenek ide Kína exportcikkei.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!