Interaktív térképen böngészheted 32 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás sorsát

A magyar kormány pályázati portálján elérhető adatok szerint 2004 és 2024 között kilenc fejlesztési program keretein belül összesen 32 321 milliárd forintnyi európai uniós pályázati pénzt ítéltek oda 161 ezer pályázó részére, akik ezt közel 500 ezer pályázatban nyerték el. A fejlesztési programok közül a legtöbb pénz az Új Széchenyi Terv, a Széchenyi 2020 és a Széchenyi Terv Plusz keretein belül került szétosztásra. Ezek a programok azért jöttek létre, hogy a Magyar Állam az Európai Uniótól kapott pénzügyi forrásokat tudja továbbadni a pályázatok nyerteseinek. Viszont az összesen kiosztott pénz fele mindössze 77 pályázó között oszlott meg: a legtöbbet állami cégek kapták különböző fejlesztésekre. Cikkünkben diagramokon mutatunk be néhány érdekességet az elmúlt két évtizedben szétosztott uniós forrásokról.

Az Átlátszó legutóbb 2016-ban készített átfogó összefoglalót az uniós támogatások szétosztásáról. Most új köntöst adunk ugyanennek az elgondolásnak: egy szakértő segítségével legyűjtöttük a magyar kormány pályázati portálján található nyertes pályázatok adatbázisát, és létrehoztunk egy tracker oldalt, amin diagramokon, térképeken és egyedi elemző alkalmazással lehet a közel 500 ezer nyertes pályázatot tartalmazó adatbázist böngészni.

Az adatbázis ráadásul minden nap automatikusan frissül, így a felhasználók minden nap a legfrissebb adatokat tudják használni az oldalon. Fontos is egy ilyen adatbázis elérhetőségének megkönnyítése, hiszen a hivatalos pályázati portál néhány száz pályázatra limitálja az egyszerre letölthető tételek számát, így a teljes adatbázist a hivatalos oldalról szinte képtelenség egyszerűen teljes egészében letölteni.

A tracker oldal az alábbi linken érhető el. Az oldal használatát az alábbi videóban magyarázzuk el:

Ugyan a tracker oldal az összes adatot tartalmazza, tehát 2025-ös nyertes pályázatokat is mutat, cikkünkben a legutolsó lezárt évig, tehát 2024 év végéig dolgoztuk fel az adatokat a diagramokhoz. Ezek az ábrázolások és adatok tehát már csak a hiányzó 2025-ös adatok miatt is kicsit eltérnek a másik oldalunkon található adatoktól. Viszont a tracker oldalon található adatok sokkal nyersebb állapotban mutatják be az adatbázist: mivel annak az oldalnak a célja a felhasználókat ösztönözni a teljes adatbázis letöltésére és utófeldolgozására, ezért mi azt bármiféle adattisztítás nélkül mutatjuk be. Így a nyers formátumból fakadó hibák is megtalálhatók az adatbázisban.

Ebben a cikkben ezeket a hibákat többnyire kijavítottuk. A legnagyobb gondot a nyertes pályázók neve okozza, ahol egy pályázóhoz több elnevezés is tartozhat, ami többek között az elírásokból vagy a teljes név elé rakott rövidítésből is fakadhat. De számos településnél is találtunk elírásokat, településnévnél részletesebb terület-meghatározásokat.

Elsőnek nézzük meg közelebbről a pályázatok, fejlesztési programok időbeli eloszlását!

Megítélt támogatások időben

A nyertes pályázatok kilenc fejlesztési programon belül valósultak meg: KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap), NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv), EU 2007-2013 (Új Széchenyi Terv), Széchenyi 2020, Széchenyi 2020 Vidékfejlesztési Program, Széchenyi 2020 Pénzügyi eszközök, RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv), Széchenyi Terv Plusz és Brexitkár-enyhítő Beruházás Támogatási Terv. Az első pályázat a KTIA-hoz köthető 1992-ből, ugyan a KTIA csak 2004. január 1-én jött létre a 2003. évi XC. törvény által. 2004 előtt még ezen felül további 8 pályázat szerepel KTIA megnevezéssel. Ezek a pályázatok feltehetően az 1988 és 2004 között létező Központi Műszaki Fejlesztési Alap keretein belül valósultak meg, melynek létrejöttekor a KTIA vette át a helyét.

2004-től már rendszeresek a nyertes pályázatok, de a május 1-i uniós csatlakozás előtt már szerepel 41 pályázat 2004-ből a KTIA és NFT fejlesztési programokból. A pályázati oldal leírása szerint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv az uniós csatlakozás után „a 2000-2006-os programozási időszak ötödik évében kezdődött meg, amelynek keretében tervezési árfolyamon mintegy 1200-1300 Mrd Ft fejlesztési forrás” volt felhasználható.

A legtöbb megítélt támogatást a Széchenyi 2020 keretein belül osztották ki: 2015 május és 2023 december között 50 850 nyertes pályázat számára 10 873 milliárd forint került kiutalásra. A legtöbb pályázat viszont a Széchényi 2020 Vidékfejlesztési Programon belül valósult meg, összesen 307 003 darab, de ez összesen csak 3438 milliárd forintot tett ki.

Ez a VP céljából is fakad, hiszen „elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására” indították ezt a fejlesztési programot. Egy pályázó átlagosan 11 millió forint támogatást kapott ebben a programban.

Az alábbi diagramon megítélt támogatások és a pályázatok száma havi bontásban látható. Ugyan már az első, Új Széchenyi Terv során is voltak kimagasló időszakok, igazán csak a Széchenyi 2020 kezdetén ugrott meg a havonta mért megítélt összegek száma.

A csúcs 2016 nyarán volt, amikor egy hónap alatt több mint 1000 milliárd forintnyi pályázati pénzt osztottak szét.

Hasonlóan sok volt a megítélt összeg 2022 márciusában, amikor egyszerre hét fejlesztési programon belül 964 milliárd forintot osztottak szét, felét a Széchenyi 2020 VP-n belül. A harmadik legmagasabb kiugrás pedig a Széchenyi Terv Plusz elején volt, 2024 februárjában, 869 milliárd forinttal.

A pályázatok száma szerint pedig a Széchenyi 2020 VP dominált, aminek ideje alatt szinte minden decemberben és márciusban volt egy nagyobb győzteskihirdetési turnus.

Az időbeli diagramok tehát a fent leírtak alapján csak 2024 év végéig tartanak, viszont a tracker oldal már tartalmaz 2025-ös adatokat is. Ez pedig a jövőben tovább fog új havi adatokkal bővülni, mivel a Széchenyi Terv Plusz egészen 2027-ig tart.

Ez a cikk folytatódik, a teljes, interaktív verzió az Átló oldalon érhető el:

ATLO.TEAM

500 ezer uniós pályázat vizualizálva

Elolvasom

atlatszo.hu

Szabó Krisztián

Címlapkép: Átlátszó-montázs (Orbán Viktor Brüsszelben 2024. december 19-én, forrás: Facebook)