Megkönnyebbüléssel fogadták a washingtoni csúcstalálkozókról szóló híreket az ukránok. Megnéztük, hogy mit gondolnak a háborúról és a békéről.

„Az orosz dezinformációs csatornák blokkolása önmagában nem alakítja jelentősen a közvéleményt, de nem is ilyen keretekben gondolkodunk. Mivel háborúban állunk Oroszországgal, azokat a műveleteket célozzuk, amikre Oroszország erőforrásokat fordít", mondta az Átlátszónak a Break the Fake ukrán civil projekt vezetője.

Az ukrán Pókháló-hadművelet megmutatta, hogy civilek számára is elérhető technológiákat használva is mekkora kárt lehet okozni.

Az orosz olajexport került célkeresztbe, nemcsak az ukrán dróncsapások során, de a frissen szigorított amerikai szankciók következtében is.

Sokak szerint az ukrajnai háború egyszerűen lezárható azzal, ha Oroszország területeket kap Kelet-Ukrajnában. Csakhogy a háború sokkal többről szól, mint egy területi vitáról.

Hogyan jut el egy kolumbiai katona az ukrán frontra?

Körvonalazódnak az ukrajnai béke feltételei, legalábbis nyugati és ukrán oldalról. A befagyasztott frontvonalak mentén békefenntartók garantálnák a fegyvernyugvást.

Donald Trump megválasztása a frontra és a nemzetközi színtérre is hatást gyakorol, de kétséges, hogy a tűzszünetet közelebb hozza-e Ukrajnában.

Pontosan miben különbözik a november 21-én bevetett Oresnyik az eddig ismert rakétáktól? És mi lehet Oroszország célja egy ilyen támadással? Elmagyarázzuk.

Zelenszkij egyre többet beszél a fegyverszünet lehetőségéről, azonban Putyinnak gazdasági okokból és hatalma fenntartása szempontjából inkább a háború elhúzása áll érdekében.

Az orosz hadsereg ellentámadást indított Kurszkban, de nem az oroszországi területre, hanem Donyeckre koncentrál.